Az északi féltekén tarol a vírus

Hét hónappal ezelőtt izolálták Mexikóban az új H1N1-vírust, amely azóta szinte az egész világon megjelent. A vírus elterjedéséről sok forrásból szerezhető adat, de ezek igencsak sokfélék. Elég csak megnézni az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) és az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) jelentéseit, amelyekben nehéz egyforma adatokat találni.

A WHO legutolsó jelentése szerint november 13-ig több mint 206 ország jelentett laboratóriumban megerősített, új influenza által okozott fertőzéseket. Az utolsó összesítés szerint eddig több mint 6250-en haltak meg a világban H1N1-fertőzés következtében. A WHO a fertőzések és a halálesetek számát WHO-régiókra lebontva közli.

A halálozási arányt szakemberek egyelőre 1:1 000 000 és 1:100 000 közöttire becsülik. Az ECDC legutóbb 3:100 000-hez adta meg a várható halálozási arányt, de nem is ez a fő probléma. Látható, hogy a megbetegedések egyre nagyobb nyomás alá helyezik az egészségügyi rendszereket, különösen az intenzív osztályos ellátást, miután a kórházba kerülő szövődményes betegek 15 százaléka gépi lélegeztetésre szorul, mondta az Indexnek Pusztai Zsófia a WHO Magyarországi Irodájának vezetője. Az Egyesült Királyságban már előfordult, hogy nem volt elég hely intenzív osztályon, ezért egy várandós beteget Svédországban kellett ellátni. Fel kell arra is készülni, figyelmeztetett Pusztai Zsófia, hogy ez a járvány 2-3 évig fog tartani.

Délen pihen, északon támad

A déli féltekén a járvány most alábbhagyott. A 21 milliós Ausztráliában 186 halálesetnél erősítették meg, hogy szerepet játszott az új vírus, a 187 millió lakosú Brazíliában 1434 esetben. Bár most a déli féltekén nincs járvány, az argentin fővárosban számos új fertőzéses esetet jelentettek, közölte a WHO.

Ahogy várható volt, a vírus a tél beköszöntével most az északi féltekén terjed. A hideg ráadásul idén korábban jött, mint máskor. Emiatt Észak-Amerikában, Európa több területén, valamint Közép- és Kelet-Ázsiában erősödik a vírus aktivitása, áll a WHO jelentésében.

A CDC jelentése szerint az USA-ban az 51 állam közül 46-ban teljesen elterjedt a vírus, a többiben lokális, vagy szórványos fertőzés jellemző. Az USA-ban eddig 1100 halálesetről számoltak be, amelyek összefüggésbe hozhatók a vírussal. Becslések szerint az USA-ban már legalább 22 millió ember kaphatta meg a fertőzést. A vírus Észak-Amerikában nyugatról keleti irányba terjed, és a korábban fertőzéstől leginkább sújtott déli, délkeleti részen ismét erősebb. A járvány kiindulópontjának számító Mexikóban továbbra is terjed a vírus, szeptember óta egy újabb hullámot jelentettek főleg Közép-és Dél-Mexikóban.

Európában nyugatról keletre terjed

Európában a vírus jellemzően nyugatról keleti irányba terjed. A WHO adatai szerint a november 5-12. közötti időszakban a vírus nagyon erős vagy erős aktivitása volt jellemző Skandináviában, Kelet-Európában és Délkelet-Európában. Nagyon nagy aktivitást jelentettek Norvégiából, Svédországból, Bulgáriából és a Moldovai Köztársaságból. A vírus terjedése továbbra is nagyon erős Izlandon, Írországban és az Orosz Föderáció uráli és távol keleti régiójában. Nagy járványaktivitás jellemző Fehéroroszországban, Finnországban, Kazahsztánban, Lengyelországban és az Orosz Föderáció szibériai, volgai, észak-nyugati- és központi régiójában, valamint Törökországban, Ukrajnában és az Egyesült Királyságban.

A WHO európai régiójában április óta összesen 471 halálesetet regisztráltak a H1N1-vírussal összefüggésben. Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) november 19-én kiadott jelentése szerint április óta 549 haláleset történt.

A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztriában november 10-én jelentették be, hogy járványos méreteket öltött az influenzavírus terjedése. A 1,7 millió lakosú Bécsben és térségében 10 800-an kapták el a H1N1-vírust. Szerbiában november 11-e óta van járványhelyzetet. Eddig nyolc halálos áldozata van a járványnak, amely miatt meghosszabbították az iskolások őszi szünetét. Romániában még nincs járvány, és halálesetet sem regisztráltak, de az elmúlt hetekben a fertőzöttek száma gyorsan emelkedett, és több iskolában felfüggesztették a tanítást.

Ukrajnában stabilizálódott a helyzet

A legnagyobb riadalmat Magyarországon az ukrajnai hírek okozták. Az elmúlt héten stabilizálódott a helyzet, sőt november közepére csökkent az orvoshoz fordulók száma. A járvány kezdete óta Ukrajnában összesen 1,4 millió megbetegedést regisztráltak, a halálos áldozatok száma 328. A 26 ukrajnai megye közül csak ötben nem öltöttek járványos méreteket a megbetegedések.

Szakemberek szerint a helyzet stabilizálódása annak is köszönhető, hogy időben rendeltek el karantént karantén és járványszünetet az iskolákban. A WHO szerint még további elemzéseket igényelnek az Ukrajnából vett minták, de az előzetes vizsgálatok alapján ezek nem mutattak jelentős eltérést a világjárványt okozó H1N1 vírustól, illetve a vakcinákban használt vírustörzstől.

A mekkai zarándoklat is járványügyi probléma

A WHO november 16-i adatai szerint az afrikai kontinensen 14 950 bizonyított fertőzéses esetet jelentett 29 ország, és 103 halálesetet regisztráltak, de a kontinensről meglehetősen hiányos az adatszolgáltatás.

Iránban elérte a százat az új influenza halálos áldozatainak a száma, az áldozatok közül 42-en az elmúlt egy hét alatt hunytak el. Az oktatási intézményeket bezárták. Fontos járványügyi intézkedés, hogy korlátozzák azoknak a számát, akik a november végén esedékes mekkai zarándoklatra utazhatnak. A hatóságok aggodalma szerint a 65 ezer iráni zarándok hazatértével tovább nőhet a fertőzöttek száma.

Kelet-Ázsiában is egyre nagyobb a vírus aktivitása. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgős szállítmányt küldött Mongóliának az új influenza elleni gyógyszerből, a Tamifluból, mert az ázsiai ország önerőből nem képes fellépni a térségében viszonylag későn kitört, de gyorsan terjedő járvánnyal szemben. A betegség október közepén jelent meg, de a hideg beköszöntével rohamosan terjed.

Tovább nőtt a jelentett esetek száma Kínában is. Az országban már körülbelül 10 miliió embert oltottak be, ez azonban a több mint egymilliárdos lakosságon belül elhanyagolható arány, így egyelőre semmilyen hatása nincs a vírus terjedésének megállítására. Japánban, ahol eddig alig voltak esetek, most meredeken emelkedik az influenzavírus aktivitása, főként Hokkaido szigetén. Dél- és Délkelet Ázsiában Nepál és Sri Lanka kivételével csökken a vírus aktivitása.

Most kapkodnak oltóanyagért

Sok országban még egyáltalán nem kezdődtek meg a tömeges védőoltások. Európában november 12-ig 16 ország kezdte meg az oltási kampányt, nyolc olyan ország van, amelynek a WHO adományoz oltóanyagot, ezekben csak november végén december elején lehet elkezdeni a védőoltások beadását.

Ausztriában csak a múlt héten kezdték meg az oltásokat. A kormány 1,6 millió adag vakcinát rendelt. Ez a mennyiség nyolcszázezer embernek elegendő, mert a teljes védettséghez két oltás ajánlott. Románia vitába keveredett a Glaxo Smith Kline (GSK) világcéggel, mert az azt közölte: nem vállalja a felelősséget az esetleges mellékhatásokért. A román kormány végül úgy döntött, hogy hazai gyártású vakcinát rendel, ezt azonban még tesztelni kell, így Romániában várhatóan csak decembertől helyezik forgalomba az oltóanyagot.

Más országokban is akadozik az ellátás, mert az oltóanyaggyártó világcégek nem győzik a termelést. Thomas Frieden az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának (CDC) egyik vezetője nemrég bejelentette: könnyen előfordulhat, hogy az USA-ban csak akkor lesz elérhető a világjárványos influenza elleni oltás, amikor már túl lesznek a járvány tetőpontján. A képviselőház egyik albizottságának tagja, Nicole Kunka kifogásolta, hogy a kormány gyalázatosan elmaradt a tervek teljesítésében. Az eredeti kormányzati célok szerint október végére 160 millió adag oltóanyagnak kellett volna rendelkezésre állnia, a valóság azonban csak 24,8 millió dózis volt. Az USA-ban januárig nem készül el annyi vakcina, amennyi a rizikócsoportok beoltásához lenne szükséges.

A nemzetközi vagy az európai helyzethez képest Magyarország igencsak jó helyzetben van, mondta Pusztai Zsófia. Itt október eleje óta van védőoltás, ma már több milliót gyártottak és a teljes lakosság számára elérhető. A legutóbbi adatok szerint nálunk a lakosság 10 százaléka kapott oltást, Svédországban már több mint 30 százalék.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!