Megtörhet Basescu hatalma
Vasárnap tartják Romániában az elnökválasztás második fordulóját, a végső párharcban a Demokrata Liberális Párt (PD-L) jelölte, Traian Basescu jelenlegi államfő és szociáldemokrata Mircea Geoana mérkőznek meg.
A két hete tartott első fordulóban mindössze 1,29 százalékpont volt a különbség a két politikus között, akkor Basescu nyert 32,44 százalékkal, Geoana 31,15 százalékot szerzett. A harmadik helyen a nemzeti liberális Crin Antonescu végzett 20,02 százalékkal. Kelemen Hunor, a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje 4 százalékot szerzett.
24 százalékos részvétel délután egyig
Magas a szavazási kedv a román elnökválasztáson, ahol országos szinten a szavazásra jogosult csaknem 18 millió állampolgár 24,01 százaléka adta le voksát 13 óráig. Érdektelenség jellemzi a magyar megyéket, Kovászna és Hargita megyékben alig 13,56, illetve 13,93 százalék a szavazási arány, de a többi erdélyi megye is lemaradt az országos átlaghoz viszonyítva. A november 22-i első fordulóban az országos részvételi arány ugyanezen időpontban alig haladta meg a 20 százalékot. forrás: Független HírügynökségBasescu esélyei viszont sokat romlottak azzal, hogy nem tudta megszerezni a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatását, hiszen nagyon kevés szavazattal nyerte meg az első fordulót, így mindenki arra számít, hogy a jelenlegi elnök nem tud duplázni, Geoana váltja majd az elnöki poszton. A közvélemény-kutatások is a szociáldemokrata jelöltet hozzák ki esélyesebbnek.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének győzelme gyors fordulatot hozhat az október közepe óta húzódó kormányválság megoldásában, hiszen az eddig kisebbségi kormányként ketyegő PD-L meggyengülésével, a jelenlegi ellenzéket adó pártok át tudnák vinni miniszterelnök-jelöltjüket, Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert. Ez azt is jelentheti, hogy már karácsonykor új, többségi támogatást élvező kormánya lesz Romániának.
Ez azért is különösen fontos, mert az ország addig nem kap további hitelrészleteket a Nemzetközi Valutaalaptól, amire szüksége lenne a gazdasági válság kezeléséhez, amíg nem fogadják el a 2010-es költségvetés, ezt pedig kisebbségi, ügyvivő kormány nem teheti.