Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-3 °C
5 °C

Megint elszabadulhat a pokol Ukrajnában

2010.02.07. 16:50
Mindkét jelölt már előre csalással vádolta a másikat és tömegtüntetésekkel fenyegetőzött az ukrajnai elnökválasztás szorosnak ígérkező második fordulója előtt. Julija Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics is megszerezheti a győzelmet, habár egy vitatott törvénymódosítás és a narancsos forradalmárok belső harcai miatt az ellenzéki vezetőnek van nagyobb esélye. A végeredmény várhatóan a bíróságon fog eldőlni, de az utcai összecsapásokat sem lehet kizárni.

Feszült légkörben kezdődött vasárnap az elnökválasztás második fordulója Ukrajnában, ahol Julija Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics ellenzéki vezető szoros küzdelme várható. A választás végeredménye várhatóan nem a szavazóhelyiségekben, hanem a választási irodában, a bíróságokon és végeredményben az utcákon dőlhet el.

A két jelölt a hagyományoknak megfelelően már jó előre csalással vádolta egymást, és tömegtüntetéseket helyezett kilátásba. Timosenko még a 2004-es narancsos forradalomnál is nagyobb tüntetésekkel fenyegetőzött, míg Janukovics ötvenezres nagygyűlést jelentett be hétfőre a hatóságoknál. A 2004-es eseményekhez hasonló méretű megmozdulásokra ennek ellenére most nem kell számítani, ugyanakkor minél szorosabb lesz az eredmény, annál valószínűbb, hogy kisebb csoportok az utcára vonulnak, és a korábbinál nagyobb az esélye az összecsapásoknak.

Nem a tüntetések jelentik az egyetlen problémát egy szoros állásnál. „Olyan helyzet is előállhat, mint Floridában” – utalt a 2000-es amerikai elnökválasztásra az EU egyik megfigyelője. Akkor a benyújtott kifogások miatt több mint egy hónapig kérdéses volt George W. Bush győzelme, bár Al Gore-nak végül nem sikerült megfordítania az eredményt. A jelenlegi helyzetben és 2004-es előzményekkel Ukrajnában nem biztos, hogy könnyen csillapodnának az indulatok, ha a bíróságoknak kellene dönteniük.

Csalódtak a narancsos forradalomban

A január 17-i első fordulót Janukovics nyerte 35 százalékkal, míg Timosenko 25 százalékkal lett második. A narancsos forradalom legfontosabb vezéralakja, Viktor Juscsenko jelenlegi elnök csak 5,5 százalékot ért el, ezzel kiesett a versenyből. A szavazatok megoszlása is jelzi, hogy sok kisebb jelöltnek sikerült megszólítania a választókat, akiknek nagy része ugyan a korábbi miniszterelnöksége alatt vitatott módszereiről ismert Janukovicsot sem akarja viszont látni, viszont az elmúlt években mélységesen csalódott a narancsos forradalmárokban.

2004. novemberében az utcára vonuló több százezer embernek sikerült elérnie, hogy a legfelsőbb bíróság a csalások miatt elvegye Janukovicstól a győzelmét, a következő év elején megtartott újabb szavazáson pedig Viktor Juscsenko került az elnöki székbe, míg a parlamenti választások után a miniszterelnök szövetségese, Julija Timosenko lett.

Julia Timosenko támogatói közt (Fotó: Aleksander Prokopenko)
Julia Timosenko támogatói közt (Fotó: Aleksander Prokopenko)

A narancsos forradalomban utcára vonult fiatalok a politikai és gazdasági reformokért tüntettek, azonban Juscsenkóéknak nem sikerült felszámolni a korrupciót, és javítani az életszínvonalon. A szövetségesek közötti kezdeti súrlódások egyre jobban akadályozták a közös munkát, míg végül teljesen megszakadt az együttműködés a narancsos forradalmárok között. A gazdasági válság közepén egymás embereit távolították el a vezető pozíciókból, miközben Janukovics ellenzéki szerepben vészelhette át a recessziót. Timosenkónak a belső harcok ellenére sikerült megőríznie öt évvel korábbi népszerűségéből, miközben a közvélemény Juscsenkónak nem kegyelmezett.

Az utolsó pillanatban változtatták meg a választási törvényt

Bár az első fordulóhoz képest Timosenkónak van nagyobb esélye bázisának növelésére, ennek ellenére - csalással, vagy anélkül-, mégis Janukovics esélyesebb a győzelemre, akinek a körülmények jó alkalmat teremtettek a visszatérésre.

Timosenko elmúlt héten tett nyilatkozatai önkéntelenül is ezt erősítik meg, hiszen a tüntetések lehetőségének erőltetésével a leendő vesztes pozíciójába helyezte magát, ami nem kedvez győzelmének. Ráadásul konfliktusa Juscsenkóval még az első forduló után sem ért véget: az utolsó hivatali napjait közeli tanácsadói megjutalmazásával töltő elnök felszólította támogatóit, hogy egyik talpon maradt jelöltet se válasszák február 7-én.

Janukovics hívei a pénteki kijevi nagygyűlésen (Fotó: Sergei Supinsky)
Janukovics hívei a pénteki kijevi nagygyűlésen (Fotó: Sergei Supinsky)

Az elnök Mi Ukrajnánk pártjának több képviselője segített a Timosenko bizalmi emberének számító belügyminiszter elleni szavazáson, Juscsenko azzal pedig mindenképpen Janukovicsnak kedvezett, hogy csütörtökön aláírta a választási törvény módosítását, amelyet egy nappal korábban sikerült az oroszbarát jelölt pártjának átvernie a parlamenten. Eszerint a helyi választási bizottságokban a szavazatszámlálásnál nem kell kötelezően jelen lennie mindkét jelölt képviselőinek, ami Timosenko szerint egyértelmű csalásra ad lehetőséget. Azt állította, hogy több szavazóhelyiségből már ki is tiltották képviselőit. Janukovics viszont azzal érvelt a módosítás mellett, hogy így Timosenko emberei nem tudják azzal bojkottálni a szavazatszámlálást és hergelni a tüntetőket, hogy nem jelennek meg időben.

Bár az európai megfigyelők szerint a módosítás nem fogja lényegesen befolyásolni a szavazás kimenetelét, de sok kritika érte a javaslat elfogadóit, amiért gyakorlatilag néhány nappal a választás előtt nyúltak az egyébként is vitatott választási törvényhez.

Timosenko a kampányban a befolyásos üzleti körök és oligarchák bábjának nevezte Janukovicsot, és emlékeztette az embereket a korábbi miniszterelnök népszerűtlen intézkedéseire. Azért is támadta ellenfelét, mert az durván elutasította kettőjük tévévitáját.  Ez sok szavazónál bejöhet, azonban a főleg az ország keleti és déli részeinek oroszajkú lakosságára támaszkodó Janukovicsot egyesek így is jobb megoldásnak tartják mostani vezetőknél. „Ezek mind bűnözők. De ő legalább a mi bűnözőnk” – mondta egy kiábrándult donyecki bányász Janukovics szülővárosában egy nagygyűlésen.

A parlamenti választás még hátravan

A helyzetet ráadásul bonyolítja, hogy az elnökválasztás végeztével a győztesnek a parlamenti többséget is meg kell szereznie, hogy továbblendíthesse az országot a holtponton. A rendes menetrend szerint csak 2011-ben tartanak parlamenti választásokat, Janukovics ugyanakkor a parlament feloszlatását és előrehozott választásokat helyezett kilátásba. Ha ezt nem sikerülne elérnie, akkor Janukovicsnak a természetes szövetségeseinek számító kommunista pártok mellett a Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk több képviselőjének megnyerésével kellene többséget szereznie törvényekhez.

Viktor Janukovics híveit üdvözli (Fotó: Sergei Supinsky)
Viktor Janukovics híveit üdvözli (Fotó: Sergei Supinsky)

Timosenko szerint győzelmével nem lenne szükség a parlament feloszlatására, mert az elnökválasztás első fordulójában harmadik helyen végző Szergij Tihiko miniszterelnöksége mögé felsorakozhatna egy biztos többség. A volt jegybankelnök ugyanakkor nem jelezte, hogy elfogadna-e egy hasonló felkérést, a második forduló előtt egyik jelölt mellett sem állt ki.

Egyik forgatókönyv sem egyszerű, viszont az elhúzódó bizonytalanságnál rosszabb nem nagyon érheti az országot. A nagy sárdobálásban a két forduló között a politikai programokról már nem sok szó esett, mindkét jelölt kizárólag arra épített, hogy magát a kisebbik rossznak, a másikat pedig katasztrófának állítsa be. Pedig a választások után a győztesnek nehéz döntéseket kell hoznia, hogy kihúzza az országot a válságból.

Az EU és Moszkva között őrlődve

Az ukrán gazdaság az elmúlt tíz év egyik legválságosabb időszakát éli át. Timosenko és Janukovics között sok kérdésben hangsúlybeli eltérések vannak, de abban egyetértenek, hogy egyeztetni kell a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy megvonások nélkül hozzájuthassanak a korábban a költségvetés elfogadása körüli huzavona, valamint az elmaradt kiadáscsökkentés miatt megvont hitelekhez. Az ország helyzetéről bővebben itt olvashat>>>

Timosenko választási plakátja (Fotó: Sergei Supinsky)
Timosenko választási plakátja (Fotó: Sergei Supinsky)

Egyetértenek abban is, hogy ki kell dolgozni a még Juscsenko által megígért, de a brüsszeli kifogások miatt már egy éve húzódó szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval. A kereskedelem fellendítése kulcskérdés, ugyanis a gazdasági válság jelentősen visszavetette az ország GDP-jét, ami nagyrészt exportra épült. Az elmúlt hónapokban egyre több ukrán üzletember hangoztatta, hogy Ororszország mellett a sokkal nagyobb piacot jelentő EU-ból kellene szerezni befektetőket.

Bár Timosenkóhoz képest visszafogottabban, de a kampányban Janukovics is EU-barátnak mutatkozott, centristaként egyszerre tekintene nyugatra és keletre a jövőben. Ahogy az elmúlt években Vlagyimir Putyinnal jó kapcsolatot ápoló Timosenko sem zárkózna el teljesen Oroszországtól: mindketten egyetértettek abban, hogy javítani kell az ország Juscsenko alatt megromlott viszonyán Moszkvával, habár ebből a szempontból Janukovics győzelme jelentene nagyobb fordulatot.



  • Eladnék
  • Hírek