Karadzsics: Nem akartuk ezt a háborút
Három hónap szünet után Radovan Karadzsics és védője megjelent Hágában a Nemzetközi Törvényszék előtt.
A volt Jugoszláviában elkövetett népirtással vádolt egykori szerb politikai vezető, az ellene felhozott vádakra reagálva elmondta: “igazságos és szent” ügyért harcoltak Bosznia-Hercegovinában. Még a tárgyalás előtt cellájában nyilatkozott az arab nyelvű al-Dzsazíra hírtelevíziónak, ahol azt állította: “Nem akartuk ezt a háborút, nem állt érdekünkben, hogy ellenségek legyünk. Ha más vezetése lett volna a bosnyákoknak a kilencvenes évek elején, akkor elkerülhettük volna a háborút”.
A vád szerint az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban az egykori pszichiáter Karadzsics volt a háborús bűnök, etnikai tisztogatások és népirtás "építőmestere". Ő tervelte ki a bűncselekményeket, ő alakította ki az ennek megfelelő politikát, és ő felügyelte a cselekményeket elkövető fegyveres erőket.
A népirtással, népirtásra való összeesküvéssel, valamint emberiesség elleni bűncselekményekkel megvádolt Karadzsicsra akár életfogytig szóló szabadságvesztés is várhat. A vádirat 11 pontban összegzi a terhére rótt cselekményeket, így a szrebrenicai mészárlást és a Szarajevó ellen 44 hónapon át tartó tüzérségi támadássorozatot.
Radovan Karadzsics a hágai ügyész szerint azzal a céllal indított harcot, hogy tartósan elüldözzék a boszniai szerbek által maguknak igényelt térségből a bosnyákokat és a horvátokat. Ebben bűntársa volt az időközben már elhunyt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, valamint Ratko Mladics egykori tábornok, a boszniai szerbek akkori katonai parancsnoka, aki ma is szökésben van.
Karadzsicsot 2008 júliusában fogták el Belgrádban, ahol álnéven, megváltoztatott külsővel élt. Hágának történt átadása pozitív fordulatot jelentett a szerb kormányzat nyugati megítélésében, bár a hágai törvényszékkel való szerb együttműködést csak akkor tekintenék teljesnek, ha Mladicsot is sikerülne elfogni. Ez feltétele Szerbia EU-csatlakozásának is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
