Három embert keresnek Moszkvában
További Külföld cikkek
- Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- III. Károly király rákdiagnózisát követően jövő héten visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
Hétfő este cáfolták azokat a korábbi híreket, amik szerint a moszkvai metró Park Kulturi állomásán találtak egy harmadik, fel nem robbant robbanóövet is, amilyet az öngyilkos merénylők használnak. A lenta.ru információi szerint tévesek voltak a korábbi híradások, amik arról szóltak, hogy az egyik merénylő holttestén fel nem robbant pokolgépet találtak. A reggeli kettős metrómerénylet halálos áldozatainak száma délutánra 38-ra emelkedett, és 68 sebesültet vittek kórházba. Egy sérültet válságos, további nyolcat - öt férfit és három nőt- nagyon súlyos állapotban kezelnek a Szklifoszovszkij nevű sürgősségi kórházban.
Az áldozatok közül huszonkettőt már azonosítottak, a 19 férfi és három nő nevét közzé is tették. Részletesebben a hétfő reggeli merényletekről >>>
A feltételezett két sahidka - öngyilkos merénylő nő - maradványait megtalálták, egyikükről közölték, hogy "kaukázusi küllemű", fekete hajú, barna szemű, 18-20 éves lányról van szó. A két női test maradványait elküldték szakértői vizsgálatokra.
A friss hírek szerint a hétfő reggeli öngyilkos merényletek után a moszkvai hatóságok két "szláv külsejű nőt" köröznek, akik a térfigyelő kamerák képei szerint a helyszínre kísérték az öngyilkos merénylőket. A hatóságok egy férfit is köröznek, egyelőre nem világos, hogy miért. Mindhárom személy számítógépes portréját kiosztották a rendőrök között.
Az Eho Moszkvi rádió a Roszbalt hírügynökséget idézve arról számolt be, hogy vasárnap egy asszony telefonon jelezte a moszkvai rendőrségnek: robbanás következhet be a metróban. A telefonáló a Konykovo állomáson hallotta néhány "kaukázusi személy", köztük fiatal nők beszélgetését, s ebből arra következtetett, hogy azon az állomáson terveznek merényletet. A rendőrség az állomást alaposan átvizsgálta, de semmit nem talált.
Az érintett két metróvonal egyikén teljesen, a másikon részben beindult a forgalom moszkvai idő szerint délután 17 óra körül, hat óra körül pedig mindkét érintett állomást megnyitották, és a szerelvények mindkét vonalon menetrend szerint jártak, bár a szokásosnál kevesebb utast szállítottak. Vlagyimir Putyin megszakította krasznojarszki útját, és azonnal visszatért Moszkvába.
"A terroristákat meg fogják semmisíteni" - jelentette ki hétfőn a moszkvai metrómerényletre reagálva Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. Az orosz biztonsági szolgálat és külföldi szakértők egybehangzóan az észak-kaukázusi konfliktussal hozzák összefüggésbe a robbantásokat.
Az orosz főváros megbénult
Moszkvát sokkolta a hétfő reggeli összehangolt terrortámadás. A megtámadott metróállomásokról távozó utasok pokoli állapotokról számoltak be. A robbanás erejére jellemző, hogy a kocsikban lévő bombák ereje felszakította a szerelvények oldalát, és a peronon tartózkodók közül is volt aki meghalt, sokan megsebesültek. A belváros teljesen kihalt, mivel a környéki állomásokat lezárták, és autóval sem lehet a támadások környékét megközelíteni. Távolabb ugyanakkor, például a forgalmas körgyűrűn óriási dugók alakultak ki. A moszkvaiak a reggelt pánikhangulatban töltötték, a két valós helyszín mellett több másikról is pillanatok alatt elterjedt, hogy ott is robbanás történt. Nem javított a helyzeten, hogy a belvárosban leállt a mobilhálózat. Moszkvai beszámolók a hétfő reggeli terrorról >>>
A moszkvai metróban elkövetett terrorcselekmények története 1977-ig nyúlik vissza, de az Eho Moszkvi rádió szerint ez az első eset, hogy gyors egymásutánban két különböző helyen robbantottak. Korábbi támadások a moszkvai metró ellen >>>
Megszigorították a biztonsági intézkedéseket a New York-i metróban is. Kizárólag óvintézkedésekről van szó, a várost nem érte semmiféle konkrét fenyegetés, közölte a New York-i rendőrség. "A moszkvai robbantások miatt a rendőrség fokozottabban jelen lesz a New York-i metróhálózatban" - mondta a rendőrség szóvivője.
A halálos áldozatok családjainak a kormány és a fővárosi önkormányzat által felajánlott segély áldozatonként egymillió rubelt - mintegy 6,5 millió forintot - tesz ki.
Az oroszországi muzulmánok szellemi vezetői, a muftik tanácsa elítélte a merényleteket, és nyilatkozatban hangsúlyozta: a Korán semmilyen alapot nem ad a terrorizmusra, muzulmán ember nem lehet terrorista, és terrorista nem lehet muzulmán.
Feltételezések az elkövetőkről
Az elsődleges verzió szerint a terrorcselekményeket olyan csoportok követhették el, amelyeknek közük lehet az észak-kaukázusi térséghez, tájékoztatta hétfőn Dmitrij Medvegyev orosz elnököt Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója. Bortnyikov szerint a két terroristanőnek, akinek holttestét a helyszínen megtalálták "köze volt az Észak-Kaukázusban található lakóhelyekhez".
A CNN amerikai hírtelevízió úgy értesült, hogy az egyik, általa meg nem nevezett csecsen terrorszervezet egy internetes portálon magára vállalta a merényletet.
"Nagyon valószínű, hogy a terrortámadást a Doku Umarov vezette Kaukázusi Emirátus nevű hálózat hajtotta végre, amely egy iszlám állam megalapítását tűzte ki célul az Észak-Kaukázusban, és amely elsősorban Csecsenföldön, Ingusföldön és Dagesztánban fejti ki tevékenységét" - vélekedett Henry Wilkinson, a londoni Janusian Security Consultants szakértője. Wilkinson szerint a támadást, amely feltehetően bosszú volt vezető terroristáknak az múlt hónapokban történt megsemmisítése miatt, feltehetően a Rijád-asz-Szálihín Mártírbrigád követhette el.
"Doku Umarov az elmúlt hónapokban kétszer - december 28-án és február 14-én - is azzal fenyegetőzött, hogy 2010-ben az észak-kaukázusi térségből "kiterjeszti a hadműveleti területet", és saját városaikban, utcáikon, otthonaikban támadja majd meg az orosz civileket" - emlékeztetett Ben Venzke, az amerikai Intelcenter terrorszakértője.
"Az öngyilkos terroristanők bevetése emlékeztet egy korábbi, csecsen terroristák által megszervezett moszkvai metrómerényletre" - mutatott rá Jonathan Eyal, a brit Royal United Services Institute munkatársa. Szerinte a női merénylők összefüggésbe hozhatók a Fekete Özvegyekkel, vagyis a csecsen nők egy feltételezett csoportjával, aki elvesztett férjeikért vagy fivéreikért kívánnak bosszút állni. Eyal úgy véli, hogy a merénylet direkt kihívás Putyin miniszterelnöknek. A legtöbb szakértő mindazonáltal óvatosan fogalmaz, mivel a "csecsen kapcsolatra" egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint nem zárható ki, hogy a robbantásokat külföldi támogatással hajtották végre. "Mindnyájan tudjuk, hogy Afganisztán és Pakisztán határán létezik egy úgynevezett senki földje, ahová a terrorista alvilág befészkelte magát" - mondta. "Ott gondolnak ki számos, nemcsak Afganisztánban és közeli államokban, hanem Közép-Ázsiában elkövetni tervezett terrorcselekményt, és ezek az utak időnként a Kaukázusba is elvezetnek" - tette hozzá a miniszter.
Az áldozatok maximalizálására törekedtek
Horváth Attila egyetemi docens, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanszékvezetője szerint mivel a robbantásokat öngyilkos merénylőnők követték el, ki lehet zárni, hogy a terrorakciót valamelyik szélső jobboldali radikális csoport követte el. Horváth rámutatott, hogy valószínűleg a Fekete Özvegyekhez tartozó merénylők voltak az elkövetők. Ők már több Moszkvában több öngyilkos merényletet követtek el, de robbantottak fel már repülőket és dél-oroszországban vonatokat is.
"A közvetlen indítékokról kevesebbet tudunk, valószínűleg a csecsen szeparatisták jelezni akarták, hogy nem adták fel a küzdelmet és az orosz biztonsági erőknek nem sikerült felszámolni a csoportjaikat. Az időzítés vonatkozásában az, hogy a robbantások a reggeli csúcsforgalomban történtek egyértelműen azt támasztja alá, hogy a terrortámadás kitervelői az áldozatok maximalizálására törekedtek" - mondta a szakértő az Indexnek.
"A mai robbantások annyiban újdonságot jelentenek, hogy a két detonáció közt mintegy negyven perc telt el. Közel azonos idejű robbantások lehetőséget teremtettek volna a hatóságoknak a mentési munkálatok jobb összehangolására" - tette hozzá Horváth Attila.