Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Csak Orbánnak lehet Európában kétharmada

2010.04.21. 19:03 Módosítva: 2010.04.21. 19:59
Jelenleg nincs Európában olyan párt, amelynek kétharmados többsége van. A legnagyobb mandátumaránnyal kormányzó párt jelenleg a török Recep Tayyip Erdogan iszlám gyökerű pártja, amely a parlamenti helyek 62 százalékával rendelkezik. A szélsőségesek előretörése nem egyedi jelenség Európában: Szlovákiában, Olaszországban, Dániában a kormánykoalícióban is van populista, szélsőjobboldali párt, de a Jobbik támogatottsága az egyik legmagasabb.

Bár a választások második fordulóját április 25-én tartják, az eddigi eredmények alapján az már biztosra vehető, hogy alapvetően átalakul Magyarország politikai berendezkedése: a Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget a parlamentben, megjelent egy középerős támogatottságú szélsőjobboldali, radikális párt, amit a szocialista párt csak néhány százalékkal tud megelőzni, és ugyancsak új erőként kerül a képviselőházba egy ökopárt is.

A magyar helyzetet egy az egyben nem lehet megfeleltetni egyetlen európai országénak sem, mondta az Indexnek Szabó Márk a Nézőpont Intézet vezető elemzője. A szűkebb régiót, Közép-Európát vizsgálva azt lehet mondani, hogy kétharmados - vagy az alkotmány módosításához szükséges - többséggel egyetlen kormánypárt sem rendelkezik, ezzel a Fidesz egész Európában egyedülálló helyzetben van.

A baloldal gyengesége azonban korántsem példa nélküli, Lengyelországban évek óta nincs szociáldemokrata/szocialista pólus a pártrendszerben, és ez egyelőre nem látszik változni. Németországban 2009 őszén a szociáldemokraták 1945 utáni legrosszabb eredményüket érték el, a szavazatok mindössze 23 százalékát kapták, mondta Szabó Márk.

A radikális jobboldal előretörése európai tendencia. Az EP-választáson Nagy-Britanniától Hollandián át Ausztriáig jól szerepeltek. Ökopártok eddig hagyományosan Németországban és Ausztriában szerepeltek jól, azonban a 2009-es EP-választáson Franciaországban is megerősödtek, így ez sem unikális az európai kontextust vizsgálva.

Többségben

Európa jelenlegi legerősebb, legnagyobb mandátumaránnyal bíró pártjának a török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tekinthető. Az iszlám gyökerű párt 2007-ben 46,6 százalékkal győzött. Recep Tayyip Erdogan pártja az 550 tagú országgyűlésben 341 hellyel, azaz a mandátumok 62 százalékával rendelkezik.

Legnagyobb támogatottságú pártok Európában
Ország Párt Szavazatok (%) Mandátumok (%)
Törökország Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 46,6 62
Montenegró Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) 51 59
Franciaország T Népi Mozgalom Uniója (UMP) 39,5 54
Macedonia 52 VMRO-DPMNE (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja) 48,8 52
Bulgária 48 Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) 39,7 48
Forrás: parties-and-elections.de

Montenegróban a bosnyák és a horvát kisebbségi pártok által támogatott Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) által vezetett Európai Montenegró-Milo Djukanovic nevű koalíció 1990 óta hatalmon van. A pártszövetség a 2009-es előrehozott választásokon a szavazatok 51 százalékát szerezte meg. Ez az eredmény a 81 tagú parlamentben a mandátumok 59 százalékát jelenti.

Franciaországban Sarkozy Népi Mozgalom Uniója (UMP) az 577 tagú nemzetgyűlésben 314 mandátumhoz jutott (54 százalék),  a 120 fős macedón parlamentben a mandátumok 52 százalékával kormányoz a jobbközép, kereszténydemokrata VMRO-DPMNE (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja).

Bulgáriában 2009-es választásokon a három évvel korábban Bojko Boriszov, Szófia főpolgármestere által alapított konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű párt tarolt. A GERB a mandátumok 48 százalékát szerezte meg a Nemzetgyűlésben. A magyar helyzethez kísértetiesen hasonlóan a korábban kormányzó bolgár szocialisták nagyot buktak. A 2005-ben még 31 százalékos támogatottságú párt 2009-ben csak 17 százalékot ért el. Bulgáriában ráadásul a volt szocialista kormány miniszterei ellen nyomozás indult korrupció címén.

Erősnek tekinthető még Spanyolországban a kormányzó szociáldemokraták 48 százaléka. Írországban 2007-ben a Bertie Ahern miniszterelnök vezette jobbközép Fianna Fail párt 78 helyet szerzett meg a 166 tagú parlamentben (46 százalék), Lengyelországban pedig a Donald Tusk által vezetett liberális Lengyel Polgári Platform a Szejm mandátumainak 45 százalékát birtokolja.

Szélen

A külföldi sajtó érdeklődését a magyar választások első fordulója után elsősorban a szélsőjobb megerősödése keltette fel. A Jobbik 16,6 százalékos támogatottságával kétségtelenül az európai szélsőjobbos pártok élmezőnyébe került.

Legnagyobb támogatottságú populista, szélsőséges pártok
Ország Párt Szavazatok (%) Mandátumok (%)
Norvégia Haladó Párt (FrP) 22,9 24
Ausztria 18 Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 17,5 18,5
Dánia 13 Dán Néppárt 13,9 13
Szlovákia 13 Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 11,7 13
Bulgária Ataka 9,4 8
Forrás: parties-and-elections.de

Európában a jobboldali szélsőséges irányzathoz sorolt pártokat nehéz összevetni egymással: vannak köztük jobboldali populista pártok szélsőséges vonásokkal, illetve kifejezetten szélsőséges, bevándorlásellenes, idegenellenes pártok is.

Európában a legerősebb szélsőséges pártnak az ellenzékben lévő norvég Haladó Párt (Fremskrittspartiet, FrP) tekinthető. A populista, szélsőjobbos jegyeket mutató, szigorúbb bevándorlási politikát hirdető párt 2009-ben 22 százalékot ért el.

A szociáldemokratákkal alkotott kormánykoalíció tagja a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely 2006-ban 11,6 százalékot ért el a választásokon. A párt elnöke, Jan Slotá szinte hetente tesz magyarellenes megnyilatkozásokat. Legutóbb arról beszélt, hogy a magyarok undorító, szőrös lovakon jöttek a Kárpát-medencébe.

Olaszországban a kereszténydemokrata kormánykoalíció tagja a 8,3 százalékos, gyakran szélsőjobbosnak kikiáltott, valójában azonban jobboldali populistának tekinthető Északi Liga is.

A 2007-es választásokon 13 százalékot ért el a szélsőjobboldalhoz sorolt Dán Néppárt, amely ugyan nem tagja a Lars Lokke Rasmussen kormányfő által vezetett liberális párti és konzervatív néppárti koalíciónak, de szavazataival kívülről támogatja azt. A 179 tagú egykamarás dán parlamentben (Folketing) mindössze egy mandátumos többsége van a kormányó pártoknak.

Ausztriában a két szélsőjobboldali formáció majdnem minden harmadik szavazatot besöpört a legutóbbi választásokon. A néhai Jörg Haider által felfuttatott, és korábban kormányzati szerepet is vállaló Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) 34 mandátuma van (18 százalék) a Nemzeti Tanácsban. Az ugyancsak Haider által megerősített jobboldali populista Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) a mandátumok 11 százalékával van bent a parlamentben.

A török Nemzeti Akció Pártja (Milliyetçi Hareket Partisi - MHP) 14 százalékkal bír. A párt ellenzi az EU-csatlakozást, növelnék a török befolyást a Közel-keleten, a kurd szeparatistákkal pedig minden alkotmányos eszközt bevetve leszámolnának. Bulgáriában a törököket, romákat, zsidókat, melegeket és külföldieket támadó Ataka nevű párt 2009-ben a mandátumok 8 százalékát érte el.

Belgiumban a szeparatista, szélsőjobbos Flamand Érdek Pártjának 11 százaléka van a parlamentben (17 mandátum) és egy képviselői helye. Hollandiában a 2006-os előrehozott választásokon Geert Wilders iszlámellenes Szabadságpártja (PVV) a mandátumok 6 százalékát szerezte meg. A párt a 2010-es önkormányzati választásokon viszont már 21,6 százalékkal verte meg a kormányzó szociáldemokratákat a 187 ezres Almereben, és 16,9 százalékkal a második lett Hágában. Geert Wilders szélsőségessége sajátos: ő a liberális értékeket hiányolja és kéri számon az iszlámon és a bevándorlókon.

Több olyan ország van, ahol a korábban nagyobb jelentőséggel bíró szélsőséges pártok az utóbbi években - átmenetileg - kiszorultak a parlamentekből. Jean-Marie Le Pen legendás Nemzeti Frontja a 2007-es választásokon csak 4 százalékot ért el, így nem szerezett mandátumot a Nemzetgyűlésben. A Nemzeti Front ugyanakkor sokak meglepetésére 10 százalék fölött végzett az idei regionális választáson.

Csak 2008-ig volt nagyobb szerepe a Nagy Románia Pártnak, amely akkori 13 százalékos eredményével 48 parlamenti helye volt, de a 2008-as választásokon már csak 3,2 százalékot ért el és nem jutott be a képviselőházba. A Szejmben korábban 84 mandátummal bíró (8 százalékos) Lengyel Családok Ligája sem szerzett helyet a 2007-es választásokon.

Németországból gyakran hallani híreket a neonácik erősödéséről, de a Bundestagba a 2009-es választásokon sem sikerült bekerülniük, továbbra is csak néhány tartományi parlamentben van képviseletük.

Zöldben

A legerősebb öko és zöldpártok jelenleg Németországban, Ausztriában, Svájcban képviseltetik magukat a parlamentben. A 2009-es német választásokon nagyon jól szerepelt Szövetség 90/Zöldek 10,6 százalékos eredményükkel még 2,5 százalékot javítottak is 2005-ös pozíciójukhoz képest, és 68 képviselői hellyel rendelkeznek a Bundestagban.

Az osztrák zöldek 10,4 százalékot értek el, Svájcban a 200 tagú Nemzeti Tanácsban két ökopárt is képviselteti magát: 2007-ben a Svájci Zöld Párt (GPS) 9,6 százalékot szerzett 20 hellyel és van három mandátuma a Svájci Zöldliberális Pártnak is.

Finnországban a Zöld Szövetségnek (VIHR) 8,5 százaléka van, Svédországban a 349 tagú Riksdagban a Zöldek Környezetvédő Pártja 19 mandátummal rendelkezik (5,2 százalék).

Ökopártok nemcsak Skandináviában vagy a német nyelvterületen értek el jó eredményeket. Az Észtországi Zöldeknek 7,1 százaléka van, a Cseh Zöldpárt pedig 2006-ban 6,3 százalékkal került be a parlamentbe.