Örs, Stella
10 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A kaliforniai fű kenterbe verheti Amszterdamot

2010.04.23. 23:56
Bár Hollandiában nem sért törvényt egy füves cigi elszívása, az erről szóló szabályozás inkább csak szemet huny, de nem tekinthető legalizálásnak. Kaliforniában viszont áttörésre készülnek, novemberben népszavazást tartanak a marihuána legalizálásáról. Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője szerint a drogfogyasztás 20. századi megközelítése teljesen természetellenes, hiszen minden civilizáció hagyományaiba be vannak ágyazódva a kémiai tudatmódosítók, az viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kereteket szabnak a használatnak.

Novemberben népszavazást tartanak Kaliforniában arról, hogy legális legyen-e a marihuána használata rekreációs célra. A referendumot azután írták ki, hogy összegyűlt az ehhez szükséges 433971 támogató aláírása.

Az Egyesült Államok 14 államában már orvosi célokra legális a marihuána fogyasztása, de a szövetségi törvények tiltják az ennél szélesebb körű engedélyezést. Kaliforniában 1996 óta lehet marihuánához jutni orvosi rendelvénnyel, de gyakorlatilag bármilyen indokkal lehet receptet szerezni.

Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó szerint még nem érkezett el a megfelelő időpont a legalizálásra, de a témáról mindenképpen érdemes vitázni. Azt javasolta, hogy vizsgálják meg, más országokban hogyan működik a terület szabályozása, adóztatása, milyen társadalmi hatásai vannak. R. Gil Kerlikowske, az USA Nemzeti Drogellenőrzési Hivatalának igazgatója, akit Barack Obama drogcárjának becéznek, elítélte a legalizálást.

Mindenki szív

Az amerikai társadalom szemléletváltását ugyanakkor bizonyítja, hogy az azóta elnökké választott Barack Obama még szenátorként nyíltan felvállalta a múltját, 2006-ban elismerte, hogy fiatal korában kipróbálta a marihuánát és a kokaint is.

Az amerikai kormány becslése szerint több mint 100 millió amerikai próbálta már a füvet, legalább 10 millióan rendszeres fogyasztók. Egy felmérés szerint 2007-ben az Egyesült Államokban 14 millió kiló marihuána fogyott el.

A marihuána valódi legalizálására a világon sehol nincs még példa, az élharcos Hollandiában is a hatóságok csak megtűrik a fogyasztást és szigorúan szabályozott körülmények között az árusítást. Azzal ugyanakkor nem foglalkozik a törvény, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő marihuána honnan származik, a kannabisztermesztés ugyanis tiltott tevékenység.

Az ENSZ tilt és üldöz

A törvényen kívüli állapotot feloldani nehézkes, ha a kaliforniai népszavazáson átmegy a legalizálás, várhatóan konfliktusok sora indul majd el, az országok drogpolitikáját ugyanis három ENSZ-konvenció (1961, 1971, 1988) határozza meg, ez alól pedig nem vonhatja ki magát egyik tagállam sem.

Az egyes országok a három kábítószerügyi konvenció alapján hozzák meg a kábítószerekről szóló törvényeket, és vállalják azt is, hogy a tiltott szereket kizárólag gyógyászati vagy tudományos célra használják, egyéb alkalmazásukat tiltják és üldözik.

Az ENSZ-konvenciók végrehajtásának nemzetközi ellenőrzésével két szerv foglalkozik: a Gazdasági és Szociális Tanács Kábítószerbizottsága és a Nemzetközi Kábítószerellenőrző Szerv (International Narcotics Control Board - INCB), ez kvázi bírói testületként működik, 13 tagja van. Ha egy országban nem hajtják végre az egyezményben vállalt kötelezettségeket, az INCB-nek joga van konzultációt kezdeményezni az adott kormánnyal. Ha egy ország nem hajlandó együttműködni, erről értesítik a szerződő feleket és az ENSZ érintett szervezeteit, a szankcionálási lehetőségek azonban nem egyértelműek, hiszen korábban erre nem volt precedens.

Kalifornia már feszegeti a határokat

Kaliforniában ennél egyszerűbbnek látják a jogi lehetőségeket, hiszen már most is eltérnek a szövetségi szabályozástól: csekély mennyiség birtoklása Kaliforniában vétségnek minősül, 100 dolláros büntetést szabhatnak ki érte, szövetségi szinten ugyanez bűncselekménynek számít, amit akár egy év börtönnel és 1000 dolláros bírsággal büntetnek. Az igazságügyi minisztérium a jelenleg hatályos jogszabályokat nem bírálta felül, így a legalizálást támogatók arra számítanak, hogy a törvényi ellentmondás később se jelent majd problémát. Kérdés persze, hogy az ENSZ milyen mértékben ragaszkodik a konvenciók betartatásához.

Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője szerint a konvenciókat kultúrsoviniszta módon határozták meg, az európai civilizáció bevett tudatmódosítói legálisak maradtak, így a kávé, a cigaretta és az alkohol, míg a nem európaiak hagyományos drogjait, az ópiumot, a kokacserjét és a kannabiszt betiltották.

11

Hangsúlyozta, hogy minden civilizáció kulturális vagy akár vallási hagyományaiba be vannak ágyazódva a kémiai tudatmódosítók, ez alól talán az egyetlen kivétel az inuitok (észak-amerikai eszkimók) kultúrája, de feltehetően ennek okai az ő esetükben is csak életkörnyezetük szűk lehetőségeiből adódnak. Szerinte tehát a kábítószer-használat 20. századi megközelítése teljesen természetellenes törekvés, drogmentes társadalom soha nem lesz, míg azonban a tilalom csak egyféle lehet, a legalizálás rugalmas határok közt mozoghat, amelyeket a helyi vagy kulturális sajátosságokhoz lehet igazítani. Külön hangsúlyozta a felelős droghasználat fontosságát, amit erre kitalált tréningekkel, jogosítványok kiadásával vagy akár alkalmassági vizsga megkövetelésével lehet biztosítani, illetve a reklám minden formájának a tiltását.

Nem mindegy, mik a szabályok

A törvénytervezet szerint Kaliforniában 21 éves kor fölött bárki tarthat magánál 28,35 gramm (1 uncia) marihuánát, illetve saját használatra termeszthet is maximum annyi kannabisz növényt, amennyi elfér 2,32 négyzetméteren (5x5 láb). A kereskedésről és az ebből származó jövedelmek adóztatásáról szóló döntést a tervezet az önkormányzatok hatáskörébe helyezi, így elfogadásának esetén településenként eltérhetnek majd a beszerzési lehetőségek.

A tervezet ugyanakkor tiltja a marihuánafogyasztást közterületen, és kiskorúak jelenlétében. Iskolák területén a birtoklás is tilos, és bódult állapotban autót se szabad vezetni.

Hollandiában is szigorú kritériumok közé terelték a kereskedést: 18 éven aluliak nem vásárolhatnak, a marihuánaforgalmazással foglalkozó coffee shopokban tilos alkoholt árulni, ezek környékén tilos a hangoskodás, rendzavarás, egy ember napi fogyasztását 5 grammban maximálták, illetve tiltják a kannabiszról szóló marketing- és reklámtevékenységet. A forgalmazók átalányadót fizetnek az államnak, a költségvetés ebből évente 400 millió euró bevételhez jut.

Több mint a fele legalizálna

A közvélemény-kutatások Kaliforniában fordulatot jósolnak, a Field Research áprilisi felmérése szerint a kaliforniaiak 56 százaléka a legalizálásra szavazna. Az országos adatok is erős társadalmi támogatottságot mutatnak, az ABC és a Washington Post szintén áprilisi kutatása szerint az ország lakosságának 46 százaléka támogatja a legalizálást, ami különösen az 1997-es adatokhoz képest jelentős változás, akkor ez az arány 22 százalék volt.

A Pew Research március közepén (még a kaliforniai népszavazás bejelentése előtt) azt mérte, hogy országosan 73 százalék támogatná a marihuána orvosi célú használatának engedélyezését – az arány egyébként megegyezett azokban az államokban, ahol már hatályos az erről szóló törvény, illetve ahol nem.

Börtön helyett okos szabályozás

A támogatók azzal érvelnek, hogy a legalizálás évente 200 millió dollárt spórol Kaliforniának azzal, hogy kevesebbet kell költeni közbiztonsági programokra, a rendőrség súlyosabb bűnesetekre tud koncentrálni, a bevétel pedig a helyi önkormányzatok költségvetésébe folyik be. Azt hangsúlyozzák, hogy marihuánakereskedelem mindenképp létezik, a legalizálással viszont adóztatható tevékenységgé válik, nem a feketegazdaságot és a bűnbandákat gazdagítja, az új szabályozás továbbá nem taszít törvénytisztelő állampolgárokat bűnözői sorba.

Kaliforniai kenderültetvény
Kaliforniai kenderültetvény

A legalizálás ebben az értelemben emberi jogi kérdés is: az Egyesült Államokban a legmagasabb a lakossághoz viszonyított bebörtönzöttek száma, 100 ezer emberre 700 fogoly jut, míg például Oroszországban is csak 600, az Európai Unióban pedig 100-150.

Az amerikai börtönökben a fogvatartottak 60 százalékát drog miatt tartóztatták le – ahogy azt már említettük, a szövetségi szabályozás szerint egy füves cigi miatt is börtönbe lehet kerülni.

Kalifornia igazságügyi minisztériumának adatai szerint a színes bőrű tizenévesek körében ugrásszerűen nőtt a (nem csekély mennyiségű) marihuána birtoklásáért letartóztatottak száma: 1990-ben 3100, 2008-ban 16300 volt. A legalizálás támogatóinak egy fontos érve az is, hogy ezzel nehezebb lesz a 21 évesnél fiatalabbaknak marihuánához jutniuk.

Sárosi Péter a börtön elrettentő hatását ezen a területen nem tartja megoldásnak, egy okos szabályozással hatékonyabb eredményeket lehet produkálni. Épp Kaliforniát hozta példaként, ahol 1988 óta 32,5 százalékkal csökkent a dohányzók száma azzal, hogy legális keretek között korlátozták a dohányzást és börtönök helyett prevencióra költöttek.

Kalifornia kilábalna a válságból

A Harvard közgazdásza, Jeffrey Miron számításai szerint az Egyesült Államoknak a kannabisztilalom évente 13 milliárd dollárjába kerül, amihez még hozzá kell adni a 7 milliárd dolláros potenciális adóbevételektől való elesést. A szakember úgy véli, hogy a legalizálás együtt jár munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel, városfejlesztéssel és lehetőségeket biztosít a szolgáltatói szférának.

Magyarországon 2007-es adatok szerint egy évben 8 milliárd forint megy kábítószerellenes bűnügyi költségekre (rendőrség, bíróságok, börtönök), illetve az állam további 2 milliárd forinttal támogatja a megelőzést, a függők gyógyászati kezelését és az ártalomcsökkentést. Arról egyelőre nem találtunk adatot, hogy legalizálás esetén az adókból mekkora bevétele származna a költségvetésnek.

A legalizálást buzdításnak tartják

Az ellenzők ugyanakkor a marihuánát kapudrognak tartják, azaz attól félnek, hogy – elsősorban a fiatalok – ennek hatására keményebb drogokat kezdenek használni, illetve azok, akik eddig nem próbálták, a legalizálás győzi majd meg őket arról, hogy tapasztalatot szerezzenek. Ezt az egyén mellett a társadalom problémájának is tekintik.

Sárosi Péter szerint a gyakorlat éppen azt bizonyítja, hogy a szigorúbb országokban nem fogyasztanak kevesebben drogot. Arányaiban az Egyesült Államokban többen szívnak marihuánát, mint Hollandiában, de a portugál adatok is azt mutatják, hogy a 2000-ben hatályba lépett dekriminalizációs szabályozás óta nem nőtt a droghasználók száma, sőt, egyes korcsoportokban csökkent is. Emellett fontos hatás még, hogy javult a helyzet a kábítószerezéshez köthető problémás jelenségekben, így például a HIV-fertőzések számában.

Mexikói drogkartellek vs állami költségvetés

A 37 milliós államban a legalizálás magas támogatottságát talán pont a számok magyarázzák leginkább. Mexikóban egyre durvább erőszakos cselekményekhez vezet a drogkartellek közti háború, tavaly legkevesebb 6500 embert halt meg kábítószerekhez köthető bűncselekményekben, ami háromszorosa a 2007-es adatoknak, és 2010 még ennél is rosszabb képet mutat, március közepéig 2000 ember vesztette életét.

Az Egyesült Államokba érkező kannabisz legnagyobb része Mexikóból származik, a drogkartellek bevételeik 60 százalékát szerzik erről a piacról (28-at kokainból és csak 1-et metamfetaminból), egyeduralmuk megtartásáért véres harc folyik. A mexikói kartelleknek tehát az illegális kereskedelem fenntartása az érdekük, ahol semmiféle kontroll nem vonatkozik a terjesztés módjára, a minőségre és az árakra. A kaliforniai legalizálás viszont pont ennek az ellenkezőjét vetíti előre: saját termesztés, saját terjesztés, az állam költségvetésébe befolyó adók.

Mexikó: tengerészgyalogos őrködik hét tonna marihuána megsemmisítése mellett.
Mexikó: tengerészgyalogos őrködik hét tonna marihuána megsemmisítése mellett.

A mexikói hatóságok csak üdvözölhetik a fordulatot, hiszen a kartellek ellen érdemi harcot vívni gyakorlatilag lehetetlen: ha egy drogbárót lefülelnek, még több véres összecsapás követi, hogy az utódlást lejátsszák, az árak pedig tovább nőnek, ahogy a tevékenység egyre veszélyesebbé válik. Az amerikai hatóságok szintén profitálhatnak, hiszen az Egyesült Államok pénzzel is támogatja Mexikót a kábítószer-kereskedelem elleni harcban, de míg a Bush-adminisztráció a katonaságnak juttatott több százmillió dollárt, addig Obama a rendőrségnek.

Mozgalmi célok

Drogpolitikai reformerek közben már arról a világról beszélnek, amelyikben a ma még tiltott drogokhoz legálisan lehetne hozzájutni, és ami mégsem jelenti a szabadpiaci rendszerben megszokott fogyasztásösztönzést, inkább a szabályozást és az ellenőrzést a különböző drogok sajátosságainak figyelembe vételével.

Tanulmányukban három lehetőséget vázolnak fel, ahogy drogokhoz lehetne jutni: orvosok írhatják fel, gyógyszertárban árulják, illetve engedélyhez kötik a forgalmazást. Céljukat alapvetően az alkohol és a cigaretta szabályozásához hasonlítják, ezt bővítenék ki szélesebb körűre – egyben a feketepiac 80 százalékos visszaesésével számolnak.

Első lépésként azonban meg kell várni, hogyan döntenek a kaliforniaiak, akik kemény kampányra számíthatnak novemberig. A legalizálás mellett elkötelezettek online toboroznak anyagi támogatókat, alulról építkezve gyűjtenek forrásokat, bár vezető demokrata politikusok mellett olyan húzónevek is kiálltak mellettük, mint a multi milliárdos befektető, Soros György, a celebek közül pedig Sting és Jennifer Aniston.