Komorowskinak áll a zászló

Este nyolckor zárultak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, ahol a rendszerváltás óta ötödször választanak elnököt. Eddig csak 2000-ben dőlt el már az első fordulóban az elnökválasztás, akkor a baloldali Aleksander Kwasniewski nyert.

A Gazeta Wyborczán közölt exit pollok szerint lesz második forduló, a kérdés csak az, mennyivel nyer a Polgári Platform jelöltje, Bronislaw Komorowski. Az OBOP szerint 40 százalékot ér el, a Jog és Igazságosság jelöltje, Jaroslaw  Kaczynski pedig 35 százalékot. Az SMG/KRC szerint Komoroski 45, Kaczynski 33 százalékra számíthat. Mindkét felmérés szerint harmadik lesz a baloldali Grzegorz Napieralski 14 százalék körüli eredménnyel.

Érdekesség, hogy az Amerikában szavazó lengyelek körében fölényesen nyert Kaczynski (70 százalék), Komorowski csak 25 százalékot ért el.

Délután 5 óráig rendkívül alacsony, 41,57 százalékos volt a részvétel. Minden idők legalacsonyabb részvételét a 2005-ös elnökválasztás első fordulójában mérték, 49,6 százalékot. Most kevéssel 50 százalék fölött lesz.

Az elsőfordulós győzelmet a Szmolenszk mellett tavasszal repülőgép-szerencsétlenséget szenvedett köztársasági elnök, Lech Kaczynski ikertestvére, Jaroslaw akadályozhatja meg.

Az eredetileg őszre kiírt elnökválasztáson Lech Kaczynski is indult volna, és a szerencsétlenség előtti felmérések szerint biztos, elsőfordulós vereséget szenvedett volna. Lengyelországban népszerű ugyanis a Polgári Platform, a lengyel gazdaság az EU-ban egyedüliként még a válság alatt is növekedett, a 2006-07-ben kormányzó, a Polgári Platformtól jobbra álló Jog és Igazságosság (éppen a mostani elnökjelölt, Jaroslaw Kaczynski volt a miniszterelnök) népszerűsége pedig alaposan megcsappant.

Az ambíció nélküli ember

A mostani esélyes Bronislaw Komorowski, a Szejm elnöke a szmolenszki tragédia óta ideiglenes köztársasági elnök, az alkotmány szerint ugyanis a választásokig a házelnök lép az elhunyt elnök helyére. Különösebb ambíció nélküli politikusnak tartják az 58 éves kormánypárti jelöltet, aki nem akadékoskodik majd, ha Donald Tusk miniszterelnök hozzáfog a reformokhoz, és az ellen sem lesz kifogása, ha Tusk a jelenlegi viszonylag erős elnöki hatalmat megnyirbálja.

Eredetileg egyébként maga Tusk miniszterelnök lett volna a Polgári Platform jelöltje, végül némi meglepetésre lett a simulékony Komorowski a befutó, akinek a házelnökség mellett eddigi legmagasabb közjogi funkciója a védelmi miniszterség volt 2000-2001-ben.

Kaczynski még bulvárlapnak is nyilatkozott

Lech Kaczynski halála után a Jog és Igazságosság egy darabig lebegtette, hogy ki lesz az elnökjelölt, de sokan már akkor biztosra vették, hogy az ikertestvérét elveszítő 61 éves Jaroslaw száll ringbe.

Sokan attól féltek, hogy emocionális, agresszív és konfrontatív kampánnyal akar majd nyerni Jaroslaw Kaczynski. „A Jog és Igazságosság szerint kizárólag ők a hazafiak, és Lengyelországot szerintük ki kell csavarni a hazafiatlanok kezéből” – mondta például a polgári platformos Stefan Niesiołowski, aki attól fél, hogy Kaczynski fivére szerencsétlenségét állítja kampánya középpontjába, ami szerinte nem vall jó ízlésre. Nos, a kétkedőknek nem lett igazuk, Jaroslaw kifejezetten visszafogott stílusban kampányolt, testvére sírjához is csak pénteken ment el, egy nappal azután, hogy Bronislaw Komorowski is elzarándokolt oda.

Jaroslaw Kaczynski egy másik, tőle szokatlan lépésre is elszánta magát. A kampány utolsó hetében egy érzelmekkel teli interjút adott a Gala című bulvárlapnak. Elmesélte, hogy az orvosok azt tanácsolták, hogy a kórházban fekvő édesanyjukkal ne közöljék a hírt, mert az végzetes lehet. Kaczynski ezért azt mondta édesanyjának, hogy Lechnek Latin-Amerikába kellett repülnie, az izlandi vulkáni hamufelhő miatt azonban nem repülhetett haza, ezért hajóval indult el.

Elmondta azt is, hogy egész életét testvérével töltötte, ezért most nem tudja, mi lesz vele Lech nélkül. Arról is beszélt, hogy a tragédia után elhatározta, hogy a nyilvánosság előtt nem fog sírni testvére elvesztése miatt, mivel egy férfi szerinte nem sír.

Beszélt arról is, hogyan éli meg az egyedüllétet. Testvérével ellentétben neki ugyanis soha nem volt családja. Mint mondta, soha nem érezte magát magányosnak, hiszen vannak családtagjai és barátai, valamint megemlékezett Basiáról, a házvezetőnőjéről és Piotrról, aki Alik nevű macskájának viseli a gondját.

Kaczynski ugyanakkor egy vereséget már a választás előtt elszenvedett Komorowskitól: Kaczynskinak egy bírósági ítélet szerint nyilvánosan ki kell jelentenie, hogy valótlanságot terjesztett Komorowskiról, amikor azt mondta, hogy a Polgári Platform jelöltje támogatja a lengyel kórházak privatizációját.

És a többiek?

A második fordulóba Kaczynskin és Komorowskin kívül senkinek sincs esélye bejutni. A felmérések szerint a harmadik helyen végez majd a váltópárti státusát elvesztő, tartósan 10 százalék körüli népszerűségű baloldali utódpárt jelöltje, Grzegorz Napieralski. Eredetileg Jerzy Szmajdzinski indult volna, de a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenségben ő is életét vesztette.

A futottak még között van Tusk kormányának miniszterelnök-helyettese, Waldemar Pawlak is. A Lengyel Néppárt jelöltje a kilencvenes években kétszer volt miniszterelnök is, most azért küzd, hogy egy tisztességes eredménnyel bebizonyítsa: a parlamenti küszöbön táncoló pártjának van jövője.

A független, a 90-es években pénzügyminiszteri és külügyminiszteri posztot is betöltő (ez utóbbit éppen Pawlak kormányában) Andrzej Olechowski 2000-ben volt már köztársaságielnök-jelölt, de második fordulóra sem tudta kényszeríteni a győztes Aleksander Kwasniewskit.

Egy-két százalékos eredménynél többre nincs esélye a populista, baloldali, antiszemita Önvédelem vezetőjének, Andrej Leppernek, aki 2005-ben még 15 százalékot ért el az elnökválasztáson. Sorozatban harmadik elnökválasztáson indul a konzervatív-liberális publicista és politikus Janusz Korwin-Mikke, de két százaléknál jobb eredményt még nem ért el.

A többiek: Marek Jurek volt házelnök egy a Jog és Igazságosságból kivált kispárt elnöke, az antikommunista Kornel Morawiecki, és Bogusław Zietek, az egy százalék alatti támogatottságú Lengyel Munkapárt elnöke.