Titkos iratok tízezreiből rajzolódik ki a háború igazi arca

Csaknem százezer titkosított amerikai jelentést hozott nyilvánosságra a Wikileaks az afganisztáni háborúról. A javarészt harctéri jelentésekből álló dokumentumokból kirajzolódnak az afganisztáni háború nehézségei, képet adnak a harcok civil áldozatainak mértékéről, valamint tovább erősítik a gyanút, hogy a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI továbbra is a lázadókat támogatja.

Ez utóbbi a leghangzatosabb állítás, ami a kiszivárogtatott jelentésekből kirajzolódik, ám perdöntő bizonyítékkal nem szolgálnak a jelentések. Ugyanakkor az afgán háború történetét ismerők számára sok újdonságot nem tartalmaz. Az afganisztáni háború előtörténetének ismeretében nem meglepő, hogy az amerikai törvényhozók az ISI érintettségére vonatkozó jelentésekre fel sem kapták a fejüket. A New York Timesnak nyilatkozó szenátoroknak nincsenek kétségeik affelől, hogy a pakisztáni titkosszolgálat együttműködik a tálibokkal. "Pakisztán és az ISI feladata, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa" - nyilatkozta a lapnak Jack Reed, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának demokrata tagja.

Az ISI 1979, az afganisztáni szovjet megszállás kezdete óta aktív az országban, a kezdetektől a szélsőséges iszlámistákat, illetve a pastukat támogatta a megszállás ellen harcoló csoportok között. Az együttműködést 1987-89 között az ISI vezetőjeként Hamid Gul irányította, ő a most kiszivárgott dokumentumok szerint napjainkban is aktívan részt vesz a pastu és tálib csoportok szervezésében és irányításában.

És bár a pakisztáni vezetés tagadja, a jelentések szerint Gulnak továbbra is számtalan kapcsolata és nagy hatalma van a titkosszolgálatban.

Az ISI szervezeti felépítése azonban lehetetlenné teszi a feltételezések bizonyítását. A titkosszolgálaton belül az indiai és afganisztáni diverzáns akciókkal foglalkozó "S szárny" szigetszerűen elkülönült, nagy autonómiát élvez, így a hadsereg és a titkosszolgálatok vezetői is letagadhatják, hogy tudomásuk lenne a lázadókhoz fűződő viszonyról.

Perdöntő bizonyíték a most nyilvánosságra hozott jelentésekben sincs - a jelentések egy része az amerikai kémek lábjegyzetei szerint is megbízhatatlan. Az amerikai kormányzat ugyanakkor bírálta a Wikileakst a kiszivárogtatásért. "A Wikileaks meg sem kísérelt egyeztetni az amerikai kormányzattal a jelentésekről, amelyek olyan információkat is tartalmazhatnak, amelyek veszélyeztethetik amerikai, szövetséges és helyi együttműködők életét" - reagált a Fehér Ház a kiszivárogtatásokra. A jelentések nagy része terepriport, mely alapján akár be is lehet azonosítani az értesülések forrásait.

Hivatalosan az amerikai kormányzat nem tett lépéseket a kiszivárogtatás ellen, ám a wikileaks.org weboldal jelenleg elérhetetlennek tűnik, ami magyarázható lenne megsokszorozódott forgalommal (2008 márciusában ez történt, amikor a szcientológusok titkait teregette ki az oldal), de valójában nem ez a helyzet. A Wikileaks ip-címét a böngészőbe beírva ugyanis elérhető (vagy legalábbis a cikk írása idején még elérhető volt) az oldal, ami azt jelenti, hogy a DNS szerverek adatbázisánál akad el a forgalom; ezek azok a szerverek, amelyek a weboldal neve alapján visszaadják annak ip-címét, ami alapján a böngészőnk megtalálja az adott oldalt kiszolgáló szervert. A Wikileaksszel már megesett, hogy bírósági döntésre átmenetileg törölték a DNS adatbázisból, ilyenkor maga az oldal működik, de csak az tudja elérni, aki ismeri az ip-címét. A Wikileaks letükrözött oldalait innen érheti el.

"Azok számára, akik figyelemmel kísérik a háború történéseit, a dokumentumok nem tartalmaznak sok újdonságot" - nyilatkozta a Washington Postnak egy magas rangú amerikai tisztviselő. Állítása a pakisztáni titkosszolgálat tevékenységére vonatkozóan valóban igaz, az amerikaiak és szövetségeseik számára kellemetlenebb, a civil áldozatokra vonatkozó jelentésekre azonban nem.

A kiszivárgott dokumentumok részletesen beszámolnak a háború civil áldozatairól. A legtöbben a sokat bírált robotrepülős támadásokban halnak meg. A jelentések arra is utalnak, hogy az elmúlt években fokozódott, mostanra pedig uralkodóvá vált ez a harcmodor a lázadók és az al-Kaida vezetői elleni harcban.

A most kiszivárogtatott jelentéseket három lap, a New York Times, a Guardian és a Spiegel már hetekkel ezelőtt megkapta. Közülük a Guardian külön cikkben foglalkozik a civil áldozatokra vonatkozó jelentésekkel - ezek jelentős része eddig titokban maradt, nem került be a szövetséges haderők napi harctéri beszámolóiba. A most nyilvánosságra került jelentésekben 195 civil áldozatról van jelentés, de számuk még ennél is nagyobb lehet, írja a lap.

A civil áldozatok nagy része robotrepülőről indított rakétától hal meg. Gyakori az is, hogy olyan autósok és motorosok esnek a szövetséges csapatok áldozatául, akik nem, vagy nem időben lassítanak az ellenőrzőpontoknál, így az öngyilkos merényletektől tartó katonák tüzet nyitnak rájuk. De a jelentésekben szó esik a lengyel hadsereg egyik aknatámadásáról is, ami egy falusi lakodalmat ért, és ami az amerikaiak összegzése szerint leginkább bosszúakciónak tűnt. A Guardian két, brit hadsereget érintő gyanús esetet is leír - az egyik Kabulban, a másik egy Hílmand tartományban végrehajtott támadássorozatot ír le, melyeknek bosszújellege volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!