Hedvig
6 °C
15 °C

A világ öt legbefolyásosabb foglya

2010.08.15. 00:55
A Foreign Policy magazin listát készített a világ öt legnagyobb hatalommal rendelkező foglyáról. A politikai foglyok és a gazdasági élet elítélt szereplői között az ázsiaiak viszik a prímet, Oroszország Hodorkovszkijjal képviselteti magát.

1. Huang Kuang-jü

000 Hkg3891812

Kína egykori leggazdagabb embere, az igazi "self made man" Huang Kuang-jü 2008 óta van börtönben. Karrierjét egy piaci asztalka mögött kezdte kisgyermekkorában, ahol rádiókat árult, majd a semmiből építette fel szórakoztató elektronikai termékeket gyártó birodalámát, a Gome Electronicsot. 2005-ben ő volt Kína leggazdagabb embere a Times magazin szerint, és szerepelt a Forbes milliárdosokat tartalmazó listáján is. 2007-ben 6,3 milliárd dollárra becsülték a vagyonát.

A befolyásos üzletember karrierje akkor vett fordulatot, amikor a kínai kormány vállalati korrupció letörésére meghirdetett programjának ő lett a legnagyobb áldozata. A Gome vezetőjét és fő részvényesét bennfentes kereskedelem és vesztegetés vádjával ítélték 14 éves börtönbüntetésre, két évvel ezelőtt.

Bár 2009-ben hivatalosan is le kellett mondania az általa alapított vállalat vezetéséről, a rácsok mögül sem adta fel a küzdelmet az irányításért. A Bain Capitallal folytat éles küzdelmet a Gome feletti hatalomért, az amerikai befektető jelenleg tíz százalékos tulajdonos a társaságban. Huang tavaly a részvények felvásárlásával megerősítette a pozícióit, és jelenleg a cégcsoport harmadát bírja. 2010 májusában szövetségeseivel együtt elérte, hogy a Bain képviselőit kirakják a vállalatcsoport vezetéséből, de azok egy hónapra rá visszakerültek korábbi pozícióikba.

2. Mihail Hodorkovszkij

000 DV489283

Ahogy a listavezető Huang letartóztatásával is példát statuáltak, Mikhail Hodorkovszkij büntetése is az összes orosz oligarchának szóló üzenet volt, nem csak neki szóló büntetés. A politikai élet szereplőivel mindig szoros kapcsolatban álló iparmágnás még Jelcin elnöksége idején alapozta meg hatalmas vagyonát. A 2000-es évek első felére ő lett Oroszország leggazdagabb, a Forbes szerint a világ 16. leggazdagabb embere.

Vlagyimír Putyin hatalomra kerülésével viszont egyre rosszabb lett a viszony a moszkvai vezetés, és a Jukosz olajtársaság irányítója között. Mikor 2003-ban a Jukosz egyesülni akart a Szibnyefttel, és így létrehozni a világ negyedik legnagyobb olajtársaságát, a Putyin kormány közbeszólt. A Szibnyeft egyik legnagyobb tulajdonosa Londonba menekült, és ott kért menedékjogot. Hodorkovszkíj partnerét júliusban letartóztatták, és pár hónap múlva ő is börtönbe került csalás és adóelkerülés vádjával. A 2005-ös ítélet szerint egymilliárd dollárral károsította meg az orosz államot.

A volt iparmágnás sok moszkvai és Moszkva körüli börtönben járt már, jelenleg Szibériában tölti büntetését. Putyin egyik legkitartóbb ellenfeleként folyamatosan kritizálja az ország vezetőit. Állandó szerzője több nyugati újság véleményrovatának, és folyamatosan ad interjúkat az orosz helyzettel kapcsolatban nevesebb újságoknak.

Bár a jelenlegi büntetését lassan letölti, és akár 2011-ben is szabadulhatna, egy újabb eljárás folyik ellene, amelyben ha a pénzmosással kapcsolatos vádaknak helyt ad a bíróság, akár 22 éves börtönbüntetést is kaphat. A Foreign Policy szerint amíg Putyin hatalmon van, könnyen elképzelhető, hogy Hodorkovszkij börtönben marad.

3. Omar Abdel Rahman

000 APW2002060454143

A Vak Sejk néven is ismert vallási vezető Egyiptomból emigrált az Egyesült Államokba, még a nyolcvanas években. Nem kifejezetten rajongott azonban új hazájáért, hiszen 1993-ban az első, World Trade Center elleni merénylet tervezéséért csukták börtönbe. Az életfogytiglanra ítélt sejk a börtön mögött is ugyanolyan aktív tervezője és szervezője maradt a világ különböző részein elkövetett merényleteknek mint szabadlábon. Köze volt többek között a Gaama-al-iszlamija által 1997-ben Egyiptomban elkövetett luxori mészárláshoz is.

2005-ben elítélték az ügyvédjét, és a kihallgatásain részt vevő arab tolmácsot, illetve egy ügyvédjelöltet, mivel bebizonyosodott, hogy aktívan segítették a sejk és a radikális csoportok közötti kommunikációt. Abdel Rahman a bírósági tárgyalásait is felhasználja arra, hogy nyilvánosan hívja fel követőit az Egyesült Államok elleni harc folytatására.

A guantanamói fogvatartottakkal kapcsolatos vitában is sűrün előkerül a Rahman-ügy. A terrorizmussal vádolt foglyok szigorú és elkülönített őrzését támogatók a vak sejk példáját szokták felhozni arra, hogy milyen káros lehet, ha egy veszélyes fogoly kapcsolatot tarthat a külvilággal.

4. Marwan Barguti

000 NIC2004120191170

A palesztinok közül sokan, de az izraeliek közül is jó néhányan gondolják úgy, hogy a több mint nyolc éve izraeli börtönben lévő Marwan Barguti lehet a palesztin belső hatalmi harcot lezáró megegyezés kulcsa, és mint ilyen, akár az Izraellel kötendő béke záloga is.

A Fatahban nevelkedett politikus már a hetvenes években aktív részese volt a palesztin ellenállásnak. A nyolcvanas években, míg Jasszer Arafat palesztin vezető száműzetését töltötte, az otthoni ellenállás vezető személyiségévé nőtte ki magát.

Mind az első, mind a második intifáda irányítása is hozzá köthető. Előbbit követően hétéves jordániai száműzetésbe kényszerült, a második intifáda után pedig börtönbe került négy izraeli személy és egy görög ortodox pap meggyilkolásáért 2002 tavaszán.

A rácsok mögött azonban egyáltalán nem hagyott fel a politikával. Cellájából mobiltelefonon keresztül 2003-ban már sikeresen tető alá hozott egy tűzszüneti megállapodást Izraellel. Vezető szerepe mindvégig megmaradt a Fatahban, azután is, hogy 2005-ben a pártvezetéssel való konfliktusai miatt egy önálló pártot akart alapítani.

Személyében sokan látják a megoldást a Hamasz és a Fatah között megosztott palesztin belpolitikai helyzet rendezésére. Néhány izraeli újságíró és politikus is azt állítja, hogy szabadon engedésével nagyobb esély lenne, hogy az izraeli és a palesztin vezetés tartós békét kössön.

5. Aung Szan Szú Kji

000 Hkg222772

Mianmar, az akkori Burma 1989-ben megválasztott elnöke az elmúlt két évtizedből 14 évet töltött házi őrizetben. Bár pártja a szavazatok 80 százalékát megszerezte, a katonai junta, ami azóta is irányítja a dél-kelet-ázsiai országot, nem engedte, hogy egy napot is eltöltsön a miniszterelnöki székben.

Bár egy 1975-ös törvény értelmében bírósági tárgyalás nélkül tartják rabságban, fogvatartásának körülményei ellentmondásosak. Az ellenzékkel igen szigorú mianmari katonai rezsim óvatosan bánik a hazájában nagy tiszteletnek örvendő és világszerte is elismert, 1991-ben béke Nobel-díjat nyert politikussal. Házi őrizetében néha fogadhat külföldi diplomatákat, és a nyugati sajtó riporterei is eljutnak hozzá időnként. Legutóbb mégis azért hosszabbították meg a büntetését, mert találkozott egy amerikaival, aki egy tavon átúszva tudta megközelíteni a házát.

Többször is felajánlotta már a rangoni vezetésnek, hogy segít elérni a nemzetközi szankciók feloldását, de egyelőre nem veszik igénybe a szolgálatait és kapcsolatait. Bár már sokszor felajánlották neki, hogy ha emigrál, elengedik az őrizetből, ő ezt mindig elutasította.