A titkosszolgálattal figyeltették a nácivadászt

Megfigyeltette Simon Wiesenthalt, a "nácivadászt" a néhai Bruno Kreisky osztrák kancellár – állítja többek között új könyvében Tom Szegev ismert izraeli történész, Tézisével élénk visszhangot váltott ki Ausztriában, Wiesenthal hazájában.

A könyvből először a Háárec című izraeli lap ismertetett részleteket szeptember elején, többek között azt is, hogy a szerző felfedte: Wiesenthal fizetést kapott az izraeli titkosszolgálattól, a Moszadtól.

Ausztriában ennél nagyobb érdeklődést keltett az, amit Szegev Wiesenthal és a szintén zsidó származású szociáldemokrata Kreisky kancellár 1970-es évekbeli konfliktusáról írt. A két ismert személyiség közötti feszültség köztudott volt, de Szegev most azt állítja, hogy a kancellár a teljes titkosszolgálati eszköztárat bevetve akart terhelő adatokat gyűjteni Wiesenthalról.

Nem sokkal azután, hogy 1970-ben az SPÖ – az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) külső támogatásával – kisebbségi kormányt alakított, Wiesenthal nyilvánosságra hozta a kormány négy tagjának náci múltját. A kancellár és a "nácivadász" közötti feszültség azonban igazán csak 1975-ben éleződött ki. Ekkor újra az SPÖ került kormányra, már abszolút többséggel, s miközben a párt az FPÖ-vel való koalíció lehetőségét mérlegelte, Wiesenthal felfedte, hogy Friedrich Peter FPÖ-elnök egy SS-halálbrigád tagja volt a második világháborúban.

Kreisky védelmébe vette Petert, a holokauszt-túlélő Wiesenthalt pedig "maffiamódszerekkel" vádolta és azzal, hogy a háború alatt együttműködött a Gestapóval. Wiesenthal rágalmazási pert indított. A feljelentést csak azután vonta vissza, hogy az SPÖ, illetve személy szerint a párt akkori frakcióvezetője, a jelenlegi szövetségi elnök Heinz Fischer parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását helyezte kilátásba. Fischer évtizedekkel később, elnökválasztási kampányában bocsánatot kért ezért.

Szegev szerint Kreiskynek meggyőződése volt, hogy Wiesenthalt – aki köztudottan a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) szimpatizánsa volt – az ellene és az SPÖ elleni hangulatkeltés célja vezérli. A Profil című hetilap minapi cikke szerint már az 1950-es évektől készültek jelentések Wiesenthalról. A történész eddig nem ismert dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kreisky kancellár a Peter-ügy után bekérte ezeket magához és Wiesenthal rendszeres megfigyelésére adott utasítást.

A héberül, angolul és németül megjelenő könyv bécsi bemutatóját szerdán tartották. Az előzetesen közölt részletek és a bemutató kapcsán az elmúlt napokban a téma visszatérően szerepelt a sajtóban.

Többen, köztük Kreisky kortársai és egykori politikus társai kétkedésüknek adtak hangot a Wiesenthal utáni kémkedést illetően vagy vitatták annak jelentőségét. Oliver Rathkolb történész szerint a kémkedés, megfigyelés a második világháború utáni évtizedekben Ausztriában "inkább szabály, mint kivétel volt".

"Az újjáépítés korát nem lehet a mai normák szerint megítélni" - mondta. Hannes Androsch, Kreisky volt pénzügyminisztere úgy nyilatkozott: Kreisky még a saját minisztereit is megfigyeltette. Andreas Khol volt ÖVP-s frakcióvezető kritikusabban fogalmazott: "Kreisky olyasmit tett, ami teljesen szokványos volt a háború utáni időkben. De ő átlépett egy határt".

Wolfgang Petritsch, Kreisky valamikori titkára, a nemzetközi közösség volt boszniai főmegbízottja kifejezetten cáfolta, hogy a kancellár Wiesenthal szisztematikus megfigyelésére adott volna utasítást. "Szegev hajlamos a túlzásokra" - mondta Petritsch. Saját, októberben megjelenő Kreisky-életrajzához végzett kutatásaira hivatkozva kijelentette, hogy ugyanazokat a dokumentumokat látta, mint Tom Szegev.