Buzek: Erősebb Brüsszel vagy válság

Emlékszik arra az ajándékra, amit a Fidesz EP-delegációjától kapott, amikor tavaly nyáron megválasztották az Európai Parlament elnökének?

Igen, a Fidesztől kaptam valamit. Konkrétan most nem tudom megmondani, hogy mi volt az, de emlékszem, hogy a párttól kaptam valamit.

A Túlkapások című könyv volt az, ami a 2006-os budapesti rendőri brutalitásról szólt.

Igen, igen.

Csütörtökön az Európai Tanács ülésén ön is felszólalt, és többek között a gazdasági válság következményeiről beszélt. Azt mondta, hogy az EU-nak erősebb közös gazdasági kormányzásra van szüksége. Mit gondol például arról a tervről, hogy a deficitet túllépő országokat a mezőgazdasági támogatások vagy a strukturális alapok visszavonásával büntetnék?

Bármilyen büntetés előtt az Európai Bizottságnak kell jelentést tennie, mindig ezzel kell kezdődnie bármilyen eljárásnak. Válaszolva a felvetésre, nem hiszem, hogy jó ötlet lenne akár a mezőgazdasági támogatások, akár a strukturális alapok csökkentése. Elsősorban azért nem, mert ez nem egyformán sújtaná az összes tagállamot. Nagy különbségek vannak köztük, és ezért nagyon másképpen érintené őket egy ilyen büntetés. Azt hiszem, hogy jobb lenne inkább egy pontosabb és átláthatóbb működési formát kialakítani, és nem a büntetésekre koncentrálni.

És mit gondol egy másik felmerült lehetőségről, mégpedig a túlköltekező tagállamok szavazati jogának korlátozásáról?

Azt szeretném, ha lennének választási lehetőségek a megoldások között. Most létrejött egy munkacsoport a tagállamok pénzügyminisztereiből Herman Van Rompuy vezetésével, hogy megfelelő megoldást találjanak erre a problémára. Ott sok javaslat felmerült. És ezek közül csak azt fogadhatjuk el, amit az összes tagállam támogat. Azt hiszem, hogy ez elengedhetetlen feltétel lesz.

Ugyanakkor a stabilitási és növekedési paktumot be kell tartani, hogy az eurózóna és az azon kívül lévő tagállamok is stabilak maradhassanak. Valamilyen hatékony lépésre ezért mindenképpen szükség lesz. De szerintem az a lényeg, hogy az EU gazdasági irányítása közösségi rendszer alapján működjön. Közös szabályoknak és közös intézményeknek kell felelőseknek lenniük az EU gazdasági kormányzásáért. Az Európai Bizottság ebből a szempontból kulcsfontosságú lehet, érdemes lenne a szervezetet ilyen típusú hatalommal jobban körülbástyázni.

Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy a költségvetési stabilitás csak az első lépés, hogy elkerüljük az újabb válságot, önmagában még nem elegendő. Alapvető reformokra is szükség lesz a gazdaságpolitikában. Szerintem jó hír Európának, hogy Görögországban komoly strukturális reformok indultak.

Az ön által vázolt erősebb közös kormányzás egy még erősebb EU-hoz vezetne. Holott sok országból, például Csehországból, Lengyelországból vagy Nagy-Britanniából is komoly politikai erők jelezték, hogy máris túl sok ügyben dönt Brüsszel a tagállamok szuverenitásának kárára. Nem tart attól, hogy az új szabályok és intézmények felállítása végeérhetetlen vitákhoz vezet?

Természetesen nem lesz egyszerű. De ha nem akarunk a jövőben újabb válságot, akkor egységesebbnek kell lennünk. Több, és nem kevesebb Európa kell! Innen nézve most jó irányba haladunk. Egyébként az EU történetében mindig is voltak kétkedők. Ám ahogy Jacques Delors mondta, olyanok vagyunk, mint egy bicikli: ha megállunk, akkor elesünk. Muszáj előre lépni az integrációban.

Az Eurobarometernek van egy érdekes augusztusi adata. Felmérték, hogy az egyes tagállamokban a lakosság hány százaléka gondolja előnyösnek az EU-tagságot. Lengyelországban 77 százalék, Magyarországon viszont csak 44. Mi lehet ennek a különbségnek az oka? Miért szeretik a lengyelek ennyivel jobban az EU-t?

Ez az eredmény elsősorban a gazdasági helyzetről szól. Az emberek azt gondolják, hogy mindenért az EU-t kell felelőssé tenni, akkor is, ha ez nem teljesen igazságos. Lengyelországban pedig most valamivel jobb a gazdasági helyzet.

Másrészről mi lengyelek háromszáz évig vártunk a szabadságunkra, a függetlenségünkre. Ez nem ugyanaz a helyzet, mint ami Magyarországon van. Magyarország ugyanis erős és szabad ország volt a 19. században, és a 20. század első felében is. Száz éve Magyarország dicsősége teljében lévő, erős és gazdag ország volt, akkor épültek ezek a csodálatos házak is (az interjút a Parlamentben készítettük – szerk.). Ehhez képest gondoljon bele, több mint háromszáz év után mi most vagyunk először függetlenek.

Természetesen komoly támogatást is kapunk az EU-tól, és ezt nagyon hatékonyan használjuk fel. Ezek a tényezők mind számítanak. Ugyanakkor biztos vagyok abban is, hogy egy, de legfeljebb három év múlva Magyarországon is több mint ötven százalék mondja majd azt, hogy az EU-tagság előnyös az országnak.

Hamarosan Magyarország veszi át az EU-elnökséget, rögtön utána Lengyelország következik. Mit gondol, milyen hatással lehet az, hogy két új tagállam vezeti majd egy évig az EU-t?

Mindenki, minden EU-szervezet nagyon várja a magyar és a lengyel elnökséget. Fontos döntésekre lesz szükség jövőre. Leginkább arra, hogy lökést adjunk a gazdaságnak. Rengeteg kihívásnak kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy erőt és szervezettséget kell mutatnunk. A kihívásban benne van a siker lehetősége, úgyhogy ez nagyon fontos lehetőség.

Én optimista vagyok abban, hogy sikerül majd többek között az új hosszú távú költségvetésről konszenzusra jutni, hiszen a 2013-mal kezdődő pénzügyi ciklus megtervezése az egyik legfontosabb feladatunk lesz. Kezelnünk kell különböző EU-n belül élő népcsoportok helyzetét, és most nem csupán a kisebbségekre gondolok. Tovább kell erősíteni a közös piacot. Erősíteni kell az energetikai együttműködést, új forrásokat kell találni, hogy Európa nagyobb biztonságban legyen, és hogy a környezetvédelmi kihívásokra is választ adhassunk.

Szóval sok cél és a feladat van előttünk, de egészen biztos vagyok benne, hogy mindkét elnökség sikeres lesz. Sikeres lesz elsősorban az EU-ra nézve, de sikeres lesz a két országnak is.