Kim Dzsongil rejtélyes fia veheti át a hatalmat

"Teljesen egyértelmű, hogy a harmadik generációs hatalomátvétel megkezdődött" – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének adjunktusa. Az észak-koreai Munkapárt héten kezdődött konferenciáján az ország vezetőjének, Kim Dzsongilnak legkisebb fiát, Kim Dzsongünt előbb tábornokká léptették elő, majd kinevezték a befolyásos Központi Katonai Bizottság alelnökének.

Kim Dzsongil az 1980-as pártkongresszuson lett hivatalosan is apja, az ország kommunista rendszerét megalapító Kim Irszen utódja, a harminc évvel később tartott pártkonferencián pedig Dzsongün leendő szerepét is eldöntötték. Annak ellenére, hogy most már hivatalosan is ő az utód, nemcsak külföldön, de még az észak-koreai társadalomban sem sokat tudnak a világ egyik legszegényebb és legelszigeteltebb országának leendő vezetőjéről, amit az is jól jelez, hogy most először jelent meg a neve hivatalosan az észak-koreai sajtóban.

Évek óta az árnyékban

"Annyi információ van róla, ami a rezsim repedésein kiáramlik" – mondta Csoma, de még a kiszivárgott információk többségét sem könnyű megerősíteni. A 26 éves Dzsongünről még aktuális fényképek sem léteznek, a legtöbb fotó még gyerekkorából származik, amikor egy svájci magániskolában tanult. (Update: Az észak-koreai hírügynökség nyilvánosságra hozott egy felnőttkori képet is.) Kinézetéről és jelleméről legfeljebb Kim Dzsongil Kendzsi Fudzsimoto néven író egykori szakácsának 2003-as könyvéből lehet képet kapni.

A L'Hebdo svájci lap szerint Dzsongün Pak Csol álnéven 1998-ig járt az egyik berni magániskolába, ahol angolul, németül és franciául is tanult, valamint nyugati tapasztalatokat szerzett. Az egyik osztálytársa félénknek és visszahúzódónak írta le a lapban, de állítása szerint imádta a síelést és a baseballt, emellett nagy rajongója volt a kosárlabdázó Michael Jordannek.

Fudzsimoto memoárkötetében Kis Hercegnek nevezi Dzsongünt, aki mind arcra, testalkatra és személyiségre is apját idézi. Dél-koreai sajtóhírek szerint Észak-Korea leendő vezetője 175 cm magas, kissé túlsúlyos és még azt is tudni vélik, hogy cukorbeteg. Az is biztos, hogy svájci tanulmányai után 2002 és 2007 között a Kim Irszen Katonai Akadémiára járt Phenjanban.

Ő az apja kedvence

Kim Dzsongil legkisebb fia harmadik, 2004-ben elhunyt feleségétől született, több forrás szerint is az ő apja kedvence, leginkább azért, mert személyisége alapján a leginkább vezetésre termett. Nem mindig Kim Dzsongün volt az egyértelmű utódjelölt, két idősebb testvére, Kim Dzsongnam és Kim Dzsongcsol azonban „már jó ideje parkolópályára van állítva” – mondta Csoma.

A szakértő szerint sok érv szólt amellett, hogy a legidősebb fiú kövesse apját, a konfúciuszi hagyományok mellett Kim Dzsongil is Kim Irszen legidősebb fiaként került hatalomra. Dzsongnammal azonban sok probléma volt, motorbalesetei után akkor esett ki végleg apja kegyeiből, amikor 2001-ben hamis útlevéllel próbált bejutni Japánba, ahol állítása szerint Disneylandbe készült. A legidősebb fiú jelenleg Macaón éli a kozmopolita világfik életét.

Az így esélyes két kisebb fiú esetében sorra vették a tulajdonságaikat és végül Dzsongünt választották. A középső fiút apja állítólag túl elpuhultnak tartja ahhoz, hogy az ország első embere legyen, és nincs meg benne a kellő ambíció sem. Fudzsimoto emlékirataiban példaként említi, hogy Dzsongcsol és Dzsongün is szeretett baseballozni, azonban a játék után csak a kisebbik fiú hívta össze a csapatot, és elemezte ki szinte edzőként az egyes csapattársak játékát.

Megkezdték a felkészülést az utódlásra

Habár hivatalosan ezt nem ismerték el, de Kim Dzsongil 2008-ban valószínűleg agyvérzést kapott, amelyből ugyan felépült, ám egészségi állapota láthatóan megromlott. Csoma szerint az észak-koreai vezetés 2009 elején döntötte el véglegesen, hogy Dzsongün lesz az utód. Dél-koreai források szerint Phenjan 2009 eleji erődemonstrációi, a ballisztikus rakétateszt, a földalatti kísérleti atomrobbantás, de akár 2010-ben a Cshonan dél-koreai korvett elsüllyesztése is Kim Dzsongil hatalmának biztos megszilárdítását, és a közelgő utódlás megkezdését készítették elő.

A háttérben már elkezdték kitaposni Dzsongün útját a hatalomba. A Dong-A Ilbo szöuli lap szerint Kim Dzsongil személyesen tájékoztatta a titkosszolgálat prominenseit 2009 júniusában, hogy legkisebb fia lesz a vezetőjük. Ez azért is jelzésértékű lehet, mert Dzsongil maga is még apja, Kim Irszen idejében a kezébe vette a titkosrendőrség irányítását. A dél-koreai lap szerint emellett a phenjani vezetés utasítására a magas rangú tisztségviselőknek már egy éve titokban az utódlást előkészítő képzésen kell részt venniük.

Mivel a kijelölt utódot az észak-koreaiak sem nagyon ismerik, ezért az állami propagandagépezet felkészült a népszerűsítésére. 2010 nyarán állítólag Dzsongünt éltető  dalokat és verseket adtak ki Észak-Koreában, és egyes források szerint több millió plakátot is nyomtattak róla, amelyeket apja fényképével együtt helyeznének majd el.

Dzsongun az utóbbi időben egyre gyakrabban kísérte el apját "helyszíni útmutatásokra", augusztus végén, közvetlenül a pártkonferencia előtt pedig Kim Dzsongil állítólag magával vitte Kínába is, hogy mintegy kijelölt örököseként bemutassa a pekingi vezetésnek. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években már azt is előkészítették, hogy Csang Szongthek, Dzsongil sógora egyfajta régensi szerepet tölthessen be Dzsongün mellett, amíg a legkisebb fiú egyedül is képes lesz a kezébe venni az irányítást, és megszilárdítja a hatalmát.

Phenjan nem fog hirtelen összeborulni a Nyugattal

Csoma szerint Dzsongünre a konferencia után" belföldön és külföldön is folyamatos imidzsépítés vár." Egyre több helyre kíséri majd el az apját, katonai szemléken is megjelenik majd mellette, ahogy Kim Dzsongilt annak idején évtizedeken át arra készítették fel, hogy apjának utóda legyen.

Várhatóan lesz hatása annak, ha egy nyugaton tanuló fiatal kerül az ország élére, de csak „nagyon lassú, és fokozatos változásokra kell számítani.” Csoma szerint valamilyen változtatásokra mindenképpen szükség lesz, lépéskényszerben vannak, mert a mostani helyzet tarthatatlan. Nem várható azonban, hogy Dzsongün alatt hirtelen közelebb kerül a két Korea esetleges egyesülése, és a széleskörű nyugati nyitást is megkérdőjelezi, hogy egy egész nomenklatúra félti a befolyását.

Sokkal nagyobb az esélye, hogy Kínával szorosabbra fűződik Phenjan kapcsolata, Dél-Koreában tartanak is attól, hogy Észak-Koreából Peking szatelitállama lesz. Ennél azonban sokkal nagyobb nemzetközi félelem, hogy belső harcok kezdődnek, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a Koreai-félsziget, hanem az egész világ számára. "Minél tovább életben van Kim Dzsongil, annál biztosabb az átmenet, várhatóan hosszú hónapok vagy évek alatt végbemegy a hatalomátadás” – mondta a szakértő.