Hibás volt az Assange elleni elfogatóparancs
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Újabb kereskedelmi háború jöhet, miután egymásnak feszült Indonézia és Európa - Családi ház udvarára zuhant le egy repülőgép az Egyesült Államokban
- Rakéta csapódott egy gázai iskolába
- Izrael erőszakkal veszi át a kontrolt a gázai övezet egy része fölött, ha szükség van rá
- Egy autó árát kapják bónuszként a moszkvai újoncok
Egy lapjelentés szerint Nagy-Britanniában tartózkodik Julian Assange, a Wikileaks alapítója. Erről a londoni The Independent tudósított rendőri forrásokra hivatkozva. Közben újabb részletek jelentek meg a titkos dokumentumokból, ezúttal Putyin Oroszországáról.
Hibás volt a Wikileaks-alapító ellen kiadott svéd elfogatóparancs, a brit hatóságoknak emiatt nem volt joguk őrizetbe venni Julian Assange portáltulajdonost, pedig tudták, hogy hol tartózkodik, jelentette a The Times című lap meg nem nevezett rendőrségi forrásra hivatkozva.
A svéd rendőrség Interpol-összekötője azonban kijelentette: nem gondolják, hogy hiba lett volna a dokumentumban, mindenesetre megvizsgálják a kérdést.
Assange ellen az Interpol előző nap nemi erőszak, továbbá szexuális zaklatás elkövetésének gyanújával nemzetközi elfogatóparancsot tett közzé. A letartóztatást a svéd hatóságok kezdeményezték, és a parancs most a rendőri szervezet mind a 188 tagállamában - köztük Magyarországon is - érvényben van.
A The Independent szerint a brit rendőrök egyelőre nem léptek. A letartóztatási paranccsal összefüggésben ugyanis még különböző technikai kérdéseket kell tisztázni, írta a londoni lap.
Assange kezdettől fogva elutasította az ellene hangoztatott vádat és fellebbezett a svéd legfelsőbb bíróságnál. A Wikileaks alapítója azt állítja, hogy összeesküvést szerveztek ellene.
Az Amazon is lépett
Az Amazon.com szerdán letiltotta szervereiről a Wikileaks-et, jelentette be Joe Lieberman szenátor, az amerikai szövetségi felsőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke.
Az amerikai titkos kormányiratok kiszivárogtatása nyomán az amerikai kongresszus várhatóan napokon belül elfogadja azt a törvényt, amely védelmébe veszi a legérzékenyebb kormányzati intézmények dolgozóit, akik jelenteni akarják az általuk észlelt korrupciót, pazarlást vagy kötelességszegést, írta a The Washington Post.
A törvény megvédi a közérdekű bejelentést tévő személyeket az elbocsátástól és a lefokozástól, és egyben szükségtelenné teszi, hogy olyan, a WikiLeakskez hasonló kiszivárogtató fórumokhoz forduljanak, amelyek nagy kárt tudnak okozni, írja a lap.
Jönnek az újabb iratok
A Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumokból az elmúlt órákban a brit The Guardian és az amerikai The New York Times tett közzé újabb részleteket. A legfrissebb információk arról tanúskodtak, hogy az amerikai külügyi képviselők Oroszországról meglehetősen lesújtó véleményt alkottak.
A nemzetközi elfogatóparancs az Interpol oldalán
Oroszország "korrupt, önkényuralmi kleptokrácia", ahol hivatalnokok, oligarchák és szervezett bűnözők egymással karöltve alkotnak "virtuális maffiaállamot" - írta például a The Guardian. A vezető brit baloldali napilap által összefoglalt jelentések szerint az orosz politikai rendszeren belül kifizetett kenőpénzek értéke eléri az évi 300 milliárd dollárt, és "gyakran nehéz megkülönböztetni egymástól a kormány és a szervezett bűnözés tevékenységét".
Gyanús jövedelmek
Az újság ismertetése szerint a kiszivárogtatott új diplomáciai leiratok legmegdöbbentőbb megállapításai között szerepel, hogy orosz kémek magas rangú maffiafőnökök szolgálatait veszik igénybe bűncselekménynek minősülő műveletek - például fegyvercsempészet - végrehajtására, a törvényességnek érvényt szerezni hivatott szervezetek pedig gyakorlatilag bűnszövetkezetek védelmét ellátó hálózatot működtetnek.
A jelentésekből a The Guardian szerint kiolvasható az a vád is, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök törvénytelen jövedelmekhez jut, amelyeket különböző források szerint külföldön rejteget.
A lap ismertetése szerint "a virtuális maffiaállam" kifejezést egy spanyol vizsgálóbíró használta Oroszországra. José González, aki több mint egy évtizede dolgozik az orosz szervezett bűnözés spanyolországi tevékenységének feltárásán, a kiszivárogtatott iratok szerint amerikai illetékeseknek januárban azt mondta: bizonyítékai vannak arra, hogy egyes orosz politikai pártok "maffiacsoportokkal karöltve" tevékenykednek, hírszerzési illetékesek pedig fegyverszállítmányokat szerveznek kurd csoportoknak Törökország destabilizálása végett.
Putyin és a munkamorál
Az amerikai The New York Times által ismertetett legújabb részletekből ugyancsak azt tűnt ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítása melletti nyilvános elkötelezettség ellenére az amerikai kormány meglehetős kételyekkel tekint az orosz vezetésre. Az újság egy amerikai nagyköveti jelentést ismertetett, amely megkérdőjelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök munkaerkölcsét. Az irat már címében is erre utalt, majd kifejtette: állandó értesülések vannak arról, hogy Putyinnak nincs ínyére a túl sok munka.
A diplomáciai jelentések meglehetősen nyílt és könyörtelen szavakkal festik le Putyin Oroszországát, azt szó szerint erősen központosítottnak, olykor brutálisnak, megrögzötten cinikusnak és korruptnak nevezve. Ebben az Oroszországban az egyik dokumentum szerint a Kreml "a hivatalos és félhivatalos zsiványságok centruma".
Moszkva megküzdhetett a halálkufárért
Más kiszivárogtatott iratok szerint Moszkva egy koronatanú megvesztegetésével próbálta elérni, hogy Thaiföld ne adja ki az Egyesült Államoknak Viktor Butot, a Halálkufárnak nevezett orosz fegyverkereskedőt.
Az Egyesült Államok szerint Viktor But a világ szinte minden tájára szállított fegyvereket az ENSZ embargók megsértésével. Ügyfelei között volt többek között a libériai Charles Taylor, a dél-amerikai lázadók, és a tálibok is. Butot a thai és az amerikai hatóságok együttes akciójában kapták el 2008 márciusában. Butot végül novemberben adta ki az ázsiai ország az Egyesült Államoknak, ahol terrorizmussal és illegális fegyverkereskedelemmel vádolják.
A 2009-es irat szerint a bangkoki amerikai nagykövetség a thai kormányfőtől akart garanciákat arra, hogy "az ügyre senki ne gyakorolhasson rossz befolyást". Az irat szerint a kiadatási eljárást azzal is megpróbálták "kisiklatni egyesek", hogy tervbe vették a But elleni vizsgálatban szerepet játszó két amerikai diplomata őrizetbe vételét. Az indok az lett volna, hogy a két diplomatánál illegálisan készített hangfelvételek voltak Butról a letartóztatása napján.
Putyinék szerint torz elképzeléseik vannak
Csupán egyes amerikai diplomaták tudatlanságáról, az orosz valóságról alkotott torz elképzeléseiről szólnak a WikiLeaks alapján a The Guardian című brit lapban közölt újabb, Oroszországot érintő részletek, jelentette ki a BBC-n Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin kormányfő sajtótitkára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
