Soha nem látott tüntetések Egyiptomban

A befektetésre már nem ajánlott, Ba2 kategóriába sorolta vissza az egyiptomi állampapírokat a Moody's hitelminősítő. Az értékelés kifejezi a politikai bizonytalanság okozta aggodalmakat. (Guardian)

Egyiptomban elnyomás helyett reformra lenne szükség, jelentette ki David Cameron brit miniszterelnök a BBC 1 reggeli beszélgetős műsorában.

Kína hétfőn két repülőt küldött az Egyiptomban tartózkodó kínai állampolgárok kimenekítésére. A kormány közleménye szerint fontos számukra az állampolgáraik biztonsága. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján az Air China légitársaság egy 265 férőhelyes A330 típusú gépet, valamint a Hainan Airlines egy ugyancsak Airbus A330-200 típusú repülőgépet indított Kairóba hétfőn. (MTI)

"Világrengető eseménynek" nevezte beszédében az egyiptomi tüntetéseket Jimmy Carter, a Nobel-békedíjas volt amerikai elnök. "Ez a legmélyrehatóbb helyzet a Közel-Keleten azóta, hogy nem vagyok elnök" - mondta háromszáz ember előtt egy georgai templomban. 1979-ben Egyiptom és Izrael Carter közvetítésével kötött békét, a volt elnököt ezért jutalmazták békedíjjal 2002-ben. (Al-Jazeera)

A Guardian közel-keleti szakértője, Brian Whitaker szerint a hétfő legfontosabb történése a rendőrség visszatérése lehet az utcákra. A rendőrséget a pénteki tüntetések után vonták vissza az utcákról, valószínűleg azért, hogy teret engedjenek a kormánypárti provokátorok fosztogatásainak, amivel el akarták bizonytalanítani a lakosságot, hogy az az ismeretlen jövő helyett az ismert biztonságot válassza. A terv azonban kudarcot vallott, az egyiptomi polgárok civil brigádokat alkotva megvédték tulajdonukat. Az események a hétvégén holtpontra jutottak, a rezsim láthatóan nem mer keményen fellépni a tüntetőkkel szemben, akiknek nem érdeke, hogy kiprovokálják a vérfürdőt. Így egyre valószínűbb, hogy valamiféle átmenet következik, ezt Whitaker szerint a kormánypárt több tagja is kezdi belátni. Erre reagálhatott Mohamed el-Baradei is, aki vasárnap egyértelműen felvállalta az ellenzék vezérének a szerepét, ezzel megteremtve a tárgyalások lehetőségét.

Közleményt adott ki Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, amiben a Muzulmán Testvériséget tette felelőssé a tüntetésekért. Megfogalmazása szerint a tüntetések úgy kezdődtek, hogy "az egyiptomi polgárok és a fiatalok békés demonstrációkba kezdtek a szólásszabadságért, de közéjük keveredtek azok, akik az iszlám nevében beszélnek, és nem veszik figyelembe az alkotmányos jogokat és a polgári értékeket". Mubarak célja egyértelműen az ellenzék megosztása lehet. A Muzulmán Testvériség pénteken csatlakozott a tiltakozókhoz, és Mubarak leváltásán kívül nem fogalmazott meg semmilyen követelést, ellenben támogatásáról biztosította a polgári ellenzék vezérét, Mohamed el-Baradeit.

Minden eddiginél nagyobb tüntetést szervez az egyiptomi ellenzék keddre. A magát Április 6-a mozgalomnak elkeresztelő egyesült ellenzék reményei szerint egymilliónál is többen vonulhatnak majd az utcára. Eddig a legnagyobb, pénteki megmozdulásokon országszerte körülbelül százezren tüntettek a rezsim ellen. Az ellenzék hétfőn is sztrájkfelhívást adott ki, de a kijárási tilalom és az útblokádok miatt erre tulajdonképpen nincs szükség, az élet így is megbénult Kairóban. (Al-Jazeera)

Katonák vették körül a piramisokat Gizában

Internetkapcsolathoz jutott az al-Jazeera két helyszíni tudósítója Kairóban. Reggeli jelentésük szerint a hadsereg szögesdróttal vette körbe a tüntetések központi helyszínét, a Tahrír teret, ahová korlátozták az emberek bejutását. A téren a katonák azt mondták, hogy a teret egész napra és éjszakára lezárták. Bár munkanap van, a bankok hétfőn sem nyitottak ki a városban.

Vezető izraeli tisztviselők szerint a világnak csendesebben kéne bírálnia Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, és inkább a stabilitás megőrzésére kellene koncentrálni, írja a Haaretz című izreli napilap. A lap értesülései szerint a kormány szombaton arra utasította az izraeli nagykövetségeket, hogy fogadó országaikkal konzultálva Egyiptom stabilitásának fontosságát hangsúlyozzák.

Helyi idő szerint reggel nyolckor, magyar idő szerint reggel hétkor véget ért a kijárási tilalom Egyiptomban. Kairóban a hadsereg blokádokat emelt a főbb útvonalakon, az autók csak egyesével hajthatnak el a a tankok mellett. A rezsim hétfőre is kijárási tilalmat hirdetett, ami minden eddiginél korábban, délután háromkor kezdődik és kedd reggel nyolcig tart. (Al-Jazeera)

Az al-Jazeera élőképén a kairói hajnalt mutatják, a normál esetben zsúfolt főutak teljesen elhagyatottak, gyakorlatilag nincs jele életnek a városban. Még egy órán át tart a kijárási tilalom.

Két feladattal bízta meg új kormányát Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. A légügyi miniszterből miniszterelnökké előléptetett Ahmed Safíknak párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel, és vissza kell állítania a gazdaságba vetett bizalmat. Mubarak feladatként szabta meg az élelmiszerárak állami támogatását, az infláció megfékezését, valamint azt is, hogy a kormány szálljon szembe a korrupcióval. Kiemelt feladatnak nevezte a munkahelyteremtést is.

Egyiptomban a tiltakozók Mubarak távozását követelik, de a tiltakozások a gazdasági nehézségek miatt válltak széleskörűvé. Safík kinevezése előtt az országnak nem volt miniszterelnöke, Mubarak egyszemélyben vezette az országot. A tiltakozások hatására nem csak miniszterelnököt, de alelnököt is kinevezett. (MTI)

Közeledik az éjfél Egyiptomban, a téren maradt tüntetők hirtelen énekelni kezdenek. " Kivételes állóképesség" - kommentálta az egyik helyszíni tudósító. (BBC)

Órákig tartott beérni a reptérről a belvárosba, írja a Twitteren Tom Wilcox, a BBC egyik tudósítója. "Ötven méterenként ütközünk útakadályba, amelyet vagy a hadsereg vagy az önszerveződő civilek állítottak. Kiégett rendőrségi járművek mindenfelé, a fosztogatók miatt lövéseket hallani az út közben.

Mubaraknak nem nagyon sikerült lecsillapítania a tüntetőket új alelnökének és miniszterelnökének kinevezésével, a "Nem Szulejmánra, nem Safíkra" jelszavak sem hiányoznak már. Ugyanakkor a Tahrír téren demonstrálók megosztottak, hogy melyik másik egyiptomi politikust támogatnák szívesen, néhányan Ayman Nourt, egy korábbi politikai foglyot említették Baradei érkezése előtt. (al-Dzsazíra)

"Mesébe illő, szédítő hangulat a Tahrír téren. Imádom a tábortüzeket. Csak egy gondolat aggaszt: a Tienanmen tér is hasonló volt a lövések előtt" - írja a Twitteren Nick Kristof, a The New York Times helyszíni tudósítója. Kristof beszélt több tüntetővel, akik szerint az Egyesült Államok még mindig Mubarakot támogatja, arra kérik, hogy ne tegye.

Az Egyesült Államok több ezer amerikai állampolgár kimenekítésére készül. Hétfőtől számos repülőjárattal szállítják majd haza azokat, akik már nem akarnak Egyiptomban maradni, tájékoztatott a külügyminisztérium. (Guardian)

A hírek szerint az iraki miniszterelnök, Núri al-Máliki is repülőt, ráadásul állítólag az elnöki különgépet küldi Egyiptomba az ott tartózkodó irakiakért, hogy hazavigye őket Irakba. (BBC)

1000-1500-an lehetnek még mindig a Tahrír téren, derült ki az al-Dzsazíra élő közvetítéséből.

A BBC helyszíni tudósítója szerint sem ért fel Baradei érkezése a várakozásokhoz, mivel néhányan ugyan látták, és hallották az ellenzéki vezetőt, azonban mindenki biztosan nem.

David Cameron brit miniszterelnök egyetértett Barack Obamával, hogy Egyiptomban most széleskörű politikai reformokra van szükség, és egy rendezett átmenetre, a sérelmekre reflektáló kormányra, áll a két vezető telefonbeszélgetését leíró brit közleményben. (Guardian)

Egyetemi tanárok egy csoportja nyílt levelet írt Barack Obamának, hogy változtasson álláspontján. Szerintük egyértelmű a tüntetések üzenete, Mubaraknak és családtagjainak távozniuk kell a hatalomból, mert az Obama által is említett politikai, társadalmi és gazdasági reformok megakadnak Mubarakban. (al-Dzsazíra)

Mubarak elnök arra kérte az új miniszterelnököt, hogy a "nyugalom helyreállítását" és a stabilitást tekintse legfontosabb feladatának. Mubarak napközben találkozott Ahmed Safíkkal, akinél több politikai reformot is szorgalmazott.

A Guardian tudósítója szerint a lövések valahonnan a város keleti részéből hallatszanak, a repülőtér és az elnöki palota irányából. Tankok is megindultak abba az irányba, írja.

Ő és a szövetségesei is támgoatják Mohamed el-Baradeit, mondta Ayman Nour ellenzéki politikus, aki három évet ült börtönben politikai okokból. Szerinte nem a kormányzattal, hanem közvetlenül a hadsereggel  kell tárgyalni. Megpróbálják elérni, hogy a hadsereg álljon az ügyük mellé. A hadsereg esetleges átállásáról itt olvashat bővebben>>> (al-Dzsazíra)

A Guardian tudósítója lövéseket hallott a Tahrít tér környékén, ugyanakkor nem tudni, hogy kik lőnek. Feltételezése szerint lehetnek a katonák figyelmeztető lövései, de az elmúlt napokban szerveződött polgárőrök is ijesztgethetik a fosztogatókat. Oszlatásnak egyelőre nincs jele.

A jelenleg Kairóban tartózkodó világhírű egyiptomi színész, Omar Sharif telefonon adott interjút vasárnap a francia közszolgálati rádiónak."Egy nagy szálló 17. emeletén vagyok, és látom, hogy mit történik. Szolidáris vagyok a néppel, mert úgy vélem, hogy nagyon jól viselkedett, sokkal jobban, mint a kormány ... Úgy gondolom, hogy az elnöknek le kellett volna mondania. Harminc éve ő az elnök, elég volt" - mondta a France Inter adásában a 78 éves színész. "Szerencsére jó alelnököt választott, akinek jó kapcsolatai vannak Izraellel, és ez nagyon fontos".

A színész tart a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomtól. "Nem kérek belőlük. Eddig be voltak zárkózva. Kezdenek előjönni, a lakosság húsz százaléka hozzájuk tartozik, ez számomra kissé nyugtalanító" - mondta. (MTI)

A HRW helyszínen tartózkodó munkatársa szerint néhány ezer tüntető maradt a Tahrír téren, sokak azt állítja, hogy egészen Mubarak lemondásáig kitart. A beszámoló szerint sokan örültek, amikor kiderült, hogy Baradei kilátogat a térre, ugyanakkor a legtöbben nem hallottak semmit a hangosbemondón elmondott beszédéből. Vannak, akik csak beszélgetnek, mások összeszedik a szemetet, a fosztogatókat pedig átadják a katonáknak. Az utcai árusoknak köszönhetően pedig még ételből sincs hiány. (BBC)

Barack Obama amerikai elnök felhívta több térségbeli ország vezetőjét az egyiptomi válság miatt. A BBC úgy tudja, hogy Obama Törökország, Izrael, Szaúd-Arábia és Nagy-Britannia vezetőivel is beszélt telefonon. (AFP)

Az al-Dzsazíra úgy értesült, hogy Alexandriában a pénteki tüntetések áldozatainak temetése is tiltakozássá alakult, azonban a BBC tudósítója éppen arról számolt be, hogy a városban mérséklődnek a megmozdulások.