A különböző angol nyelvű lapokban és tévécsatornákon vasárnap megszólaló brit és amerikai katonai szakértők nagyjából mind ugyanazt mondták.
Egyfelől hogy a szövetségesek támadása nagyon hatékony és minden dicséretet megérdemel. Alig 48 óra alatt sikerült megállítani és elbizonytalanítani Kadhafi csapatait, a diktátornak politikailag és katonailag is védekeznie kell, támadásra már nincs lehetősége. Szombaton még úgy tűnt, az ország második legnagyobb városát, Bengázit órákon belül elveszíthetik a felkelők, mostanra viszont a kormánycsapatok kénytelenek voltak itt visszább vonulni.
Másfelől abban is mindenki egyetért, hogy a légicsapások sajnálatosan későn kezdődtek. Ha már ezekre sor került, sokkal több értelme lett volna már egy héttel ezelőtt elkezdeni, amikor valószínűleg gyorsan és teljesen megdönthető lett volna még a líbiai rezsim. A szövetséges erők és az Arab Liga alkudozása, az egyes országok döntésképtelensége sajnálatosan eltolta a katonai akció kezdetét, ezek a napok alatt pedig Kadhafiéknak volt ideje újraszerveződni és megerősíteni pozícióikat az országban.
Harmadrészt valamennyi szakértő felhívja a figyelmet, hogy a szövetséges támadásnak van egy hihetetlenül súlyos hiányossága: nem világos a célja. Talán maguk a támadó országok és az Arab Liga sem értenek egyet abban, hogy pontosan miért harcolnak, és a nyilatkozatokból úgy túnik, a britek és az amerikaiak azt sem tisztázták magukban, hogy miért küzdenek. Kadhafi megdöntéséért? A líbiai polgári lakosság megóvásáért? A felkelők győzelméért?
Akármi is ezek közül a szövetségesek célja, jelenleg nem tűnik reálisnak, hogy azt szárazföldi hadműveletek nélkül, csak légicsapásokkal el lehessen érni. Ez a bizonytalan állapot beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, katonai-stratégiai szempontból pedig teljesen vállalhatatlan.
Az al-Jazeera jelentése szerint súlyos tűzharc és tüzérségi összecsapás robbant ki Azsdabíja déli bejáratánál.
A BBC diplomáciai szakírója, James Robbins szerint a tűzszünet Kadhafi bevett taktikája, és nem fogja megakadályozni a katonai készülődésben.
A tűzszünet ellenére a Sabab ífjúsági mozgalom értesülései szerint "három bomba vagy nagy robbanás hallatszott Bengáziban".
Musza Kusza líbiai külügyminiszter tűzszüneti bejelentésében azt ígérte, nem támadják tovább a civil lakosságot - ez ugyanakkor azt is jelentheti, hogy akiket felkelőnek minősít a rezsim, azok ellen folytathatják a támadást. Rory Stewart brit konzervatív politikus és volt diplomata a BBC kérdésére válaszolva azt mondta, interpretáció kérdése, hogy kit tekintünk civilnek. "Civil-e egy húszéves egyetemista, aki Kalasnyikovval a kezében védi lakónegyedét?" - kérdezte a BBC. "Bizony, ez hihetetlenül bonyolult kérdés és pont ezt fogja kihasználni Kadhafi a következő napokban" - válaszolta Rory.
"A cselekedetei és nem a szavai alapján ítéljük meg. A BT határozata egyértelműen kimondja, hogy fel kell hagynia mindazzal, amit eddig csinált, a nép elleni brutalitással. Ha ezt nem teszi meg, minden szükséges lépést megteszünk megállítására. Ebben állapodtunk meg csütörtök este, és erre készülünk" - nyilatkozta David Cameron brit miniszterelnök a BBC televíziónak.
Líbia volt ENSZ-nagykövete, a Kadhafi-rezsimmel látványosan szakító, az első Kadhafi elleni biztonsági tanácsi határozatokat kezdeményező Ibrahim Dabasi szerint a líbiai kormány "részlegesen értelmezte" a BT határozatát. Amennyiben valóban teljesíteni kívánják a határozatban foglaltakat, nem elég tűzszünetet hirdetniük, de vissza is kell vonni a hadsereget az utcákról. (Al-Jazeera)
Az ENSZ főtitkára, Ban Kimun nem volt hajlandó válaszolni a líbiai tűzszüneti bejelentést firtató kérdésekre, ellenben megismételte, hogy Líbiának mindenben teljesítenie kell az ENSZ BT határozatát. Ban a határozat elfogadása után sürgette a nemzetközi közösséget, hogy a lehető leghamarabb juttassa is érvényre a határozatban foglaltakat. (BBC)
A NATO egyik szóvivője szerint a katonai szervezet felgyorsította a Líbia elleni katonai csapás tervezését, de még nem döntött arról, hogy beavatkozik-e a konfliktusba, írja a BBC. A NATO az elmúlt hetekben többször is bejelentette a katonai csapás tervezésének felgyorsítását.
Kadhafit idézve viccelődik P. J. Crowley, az amerikai külügyminisztérium nemrég lemondott szóvivője. "Vége, a kérdés eldőlt" - idézte Kadhafi egyik korábbi, amúgy a felkelők elleni fellépésről szóló beszédét, hozzátéve, hogy "valóban, a nemzetközi közösség végre elkötelezte magát a fellépés mellett és le fogja győzni [Kadhafit]".
A Guardian bengázi tudósítója szerint a felkelők "nem bíznak Kadhafiban, a tűzszüneti bejelentés szerintük csak Kadhafi kétségbeesett kísérlete a légitámadások kivédésére". A felkelők szerint Kadhafi "megpróbálja két részre szakítani az országot, ezért a felkelők nem is fogadják el a tűzszünetet, inkább felkelésre szólítják a nyugati országrész lakóit is, hogy végleg elkergethessék Kadhafit" - írta.
"Ez nekünk nem fontos" - kommentálta az AFP kérdésére a felkelők egyik parancsnoka a líbiai kormány tűzszüneti bejelentését.
Az al-Arabíja arab hírtelevízió miszratai kórházi forrásoktól származó értesülései szerint legalább 25-en vesztették életüket a kormányhadsereg támadásában.
A Reuters miszratai kórházi forrásokra hivatkozó jelentése szerint a tűzszüneti bejelentés ellenére a kormányhadsereg még mindig lövi a várost.
A Guardian Tripoliban tartózkodó közel-keleti szerkesztője, Ian Black szerint Musza Kusza líbiai külügyminiszter bejelentése a tűzszünetről több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. "Nem csak egy időhűzó trükk, hogy megosszák a meglepően egységes nemzetközi közvéleményt? És ki fogja ellenőrizni a tűzszünet betartását? Beengedik az ENSZ-t az országba?" - sorolta. Jelentése szerint amúgy a bejelentés előtt még komoly harcok folytak Miszratában, a felkelők pedig azonnal visszautasították az ajánlatot. "Kadhafi rezsimje nem éppen megbízható, így nyilvánvalóan szkepszis fogadta a bejelentést. Ráadásul Kusza megtagadta a válaszokat a bejelentést követő kérdésekre" - írta.
A líbiai hatóságok váratlanul megtalálták a New York Times kedden eltűnt négy újságíróját. Mint kiderült, csak a börtönökben kellett volna szétnézniük, mert ők vették őrizetbe az újságírókat. Most azt ígérték, hogy még pénteken szabadon bocsátják őket.
Miszratában a kormányhadsereg Musza Kusza bejelentése idején is támadásban volt, kelet és nyugat felől is előrenyomultak, miközben lőtték a városközpontot. A beszéd után érkezett beszámolók szerint azonban a felkelők "visszaverték" a támadást, írja az al-Jazeera. Az egyelőre nem világos, hogy a kormányhadsereg a tűzszüneti bejelentésnek eleget téve magától vonult-e vissza, vagy azért jelentették be váratlanul a tűzszünetet, mert valóban a felkelők állították meg az előretörést. A Sabab ifjúsági mozgalom szerint a felkelők tankokat zsákmányoltak és legalább 14 tankot kilőttek. A reggeli jelentések szerint a hadsereg 25 tankot vetett be az akcióban.
A jemeni lövöldözés után a harminc halálos áldozaton kívül sokan kritikus állapotban vannak a kórházakban. A legtöbbeknek a fejükön, a nyakukon és a mellkasukon van lőtt seb. (BBC)
A lövöldözést a legtöbb beszámoló mészárlásnak írja le, ami után Jemenben is sokkal jobban eldurvulhat az eddig sem nyugodt helyzet.
Továbbra is gyanakvással figyeli a líbiai helyzetet Franciaország, nem bíznak a rezsim tűzszüneti bejelentésében. Kormánytisztviselők szerint "a fenyegető helyzet az országban nem változott". (Reuters)
A magyar hadsereg nem készül Líbiába, a honvédségnek nincs olyan képessége vagy kapacitása, amit felajánlhatna. Az EU soros elnökeként Magyarország fenntartja líbiai külképviseletét, a nagykövet az országban marad.
Az al-Jazeera tripoli tudósítója szerint Musza Kusza bejelentése váratlansága ellenére jól megfogalmazott volt, ami azt jelzi, hogy a rezsim készült rá. Ugyanakkor véleménye szerint a bejelentés célja nem a megbékélés, csupán az időszerzés. Az pedig, hogy Kusza nyilatkozatában arról beszélt, a kormány "Líbia területi egységének fenntartásában érdekelt", ez pedig arra utal, hogy a rezsim a felkelést a bengáziak lázadásának tartja.
Az al-Jazeera bengázi tudósítója szerint a felkelők fővárosában egyértelműen Kadhafi kapitulációjaként értékelik külügyminisztere Musza Kusza bejelentését az azonnali tűzszünetről.
Douglas Alexander, a Munkáspárt árnyékkormányának külügymnisztere szerint Kadhafi kormányát "tettei, nem pedig szavai" alapján kell megítélni. (BBC)
Az azonnali tűzszünetet bejelentő líbiai külügyminiszter, Musza Kusza nyilatkozatában azzal vádolta a Biztonsági Tanácsot, hogy a repülési tilalomról szóló, valamint a korábbi, a líbiai vezetők vagyonát befagyasztó határozatok áldozata valójában a líbiai nép. Szerinte Kadhafi magánvagyonának befagyasztása "jelentős fejlesztési forrásoktól" fosztotta meg az országot és ennek "nagyon negatív hatása lesz a normális líbiaiakra". "Indokolatlannak" nevezte a katonai akciót, ami szerinte "teljes egészében szembe megy az ENSZ alapokmányával és sérti Líbia szuverenitását". (Guardian)
A líbiai kormány bejelentése meglepő - és egyelőre még bizonyítást váró - fordulat. A líbiai vezetők, Kadhafi és fia, Szaif al-Iszlám csütörtökön még magabiztos nyilatkozatokat tettek arról, hogy egyrészt még a nemzetközi beavatkozás előtt leverik a felkelést, az ENSZ BT határozatának elfogadása után pedig még válaszcsapásokkal fenyegetőztek, péntek reggel pedig terrorbombázást hajtottak végre Miszratában, amit három órán át nehéztüzérséggel lőttek, elsősorban polgári létesítményeket - iskolákat, mecseteket, lakónegyedeket - támadva.
A líbiai kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Az indoklás szerint mindent megtesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának betartásáért és a civilek védelméért. (BBC)
Bár az első hírek még arról szóltak, nyolcan haltak meg, miután Sanaa városban tüzet nyitottak a tüntetőkre, az al-Dzsazíra már arról számolt benne, 30 hallott és 200 sebesült lehet.
David Cameron szóvivője szerint a brit miniszterelnök, Nicolas Sarokzy francia elnök és "más nagyhatalmak vezetői" közös nyilatkozatban jelentik be délután, hogy miként kívánják végrehajtani az ENSZ BT határozatát. (BBC)
Bahreinben sem csitul a feszültség, a biztonsági szolgálat letartóztatott hat ellenzéki vezetőt, mert azzal vádolták őket, külföldi ügynökökkel léptek kapcsolatba. (BBC)
A jemeni biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre Sanaa városban, nyolcan meghaltak, írja a BBC. Ezen kívül több tucat ember megsérült. A tüntetés a pénteki ima után kezdődött egy egyetem közelében.
Belgium európaügyi minisztere, Olivier Chastel bejelentette, hogy Belgium 6 F–16-os vadászgéppel járul hozzá a nemzetközi haderőhöz.