A szeptemberre kiírt parlamenti választások előtt felfüggesztik az évtizedek óta érvényben lévő szükségállapotot Egyiptomban, jelentette be a hatalmat átmenetileg gyakorló Legfelsőbb Katonai Tanács. Az elnökválasztás időpontját ugyanakkor egyelőre nem határozták meg.
Egyre feszültebb a helyzet Kairóban, miután pénteken a Tahrír téren a tüntetők összecsaptak a katonasággal. Facebook-oldalán az egyiptomi hadsereg arról írt, hogy a tüntetők megverése "nem volt szándékos", ami csak még jobban borzolta a kedélyeket.
A Guardian kairói tudósítója szerint az egyiptomi közvélemény egyre jobban kételkedik abban, hogy a Mubarakot leváltó katonai rezsim mennyire lesz hajlandó tolerálni az övétől eltérő véleményeket. Egyúttal sokan azzal is vádolják a hadsereget, hogy Mubarak számos fontos emberét meghagyta pozíciójában. Sok jel utal arra is, hogy ahelyett, hogy ezt civil szakemberekre bíznák, a tábornokok maguk akarják levezényelni a szerintük szükséges társadalmi és gazdasági reformokat.
Nem csak Kairóban voltak összecsapások, a Manszúra nevű városból is arról érkeztek hírek, hogy tüntetők és a fegyveres erők egymásnak estek pénteken.
A Guardian megkapta azt a dokumentumot, amelyben a líbiai forradalomban vezető szerepet vállaló ügyészek és bírók megfogalmazták legsürgősebb követeléseiket. Ezek közül a legfontosabbak:
- Azonnal be kell fejezni a líbiai polgárok elleni véres támadásokat.
- Azonnal független és transzparens vizsgálatnak kell indulnia, hogy kiderüljön, kik a felelősek a vérontásért.
- A líbiai vezetés garantálja a jogállami kereteket, és mondja ki, hogy mindenki felelősségre vonható a tetteiért, és akár ki is végezhető.
- Meg kell kezdődnie a civil társadalom és a szabadságjogok felépítésének, egyúttal új nemzeti alkotmányra is szükség van.
Nem kell gazdasági embargóval sújtani Líbiát, mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsában Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.
Erdogan szerint az ilyen szankciók elsősorban a líbiai népnek ártanának, nem a Kadhafi-rezsimnek. Erdogan arra is utalt, hogy a nemzetközi közösséget jobban érdekli a líbiai olaj, mint az ország lakosainak boldogulása.
Sztrájkolni kezdett a tunéziai állami tévé több száz alkalmazottja, mivel elegük van a kormány folyamatos cenzúrájából. A Reuters szerint ezért most nincsenek is hírműsorok a tévében. Az egyik sztrájkoló azt mondta a hírügynökségnek, hogy többé nem hajlandóak nyomás és cenzúra alatt dolgozni, szabadon akarják végezni a munkájukat.
Az AFP francia hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a főváros, Tunisz központjában szombaton egy tüntetés résztvevői és a a kormányeről csaptak össze erőszakosan.
Tévében ritkán látott képeket mutatott be a CNN hírtelevízió. Mohamed Shalgham, Líbia ENSZ-nagykövete a kamerák előtt sírta el magát a nemzetközi szervezet New York-i székházában.
Shalgham, aki Kadhafit gyerekkori barátjának nevezte, arról beszélt, először nem akarta elhinni, hogy a líbiai hadsereg valóban éles lőszerrel lőtte tüntető honfitársait. Miután azonban megbizonyosodott ennek igazságtartalmát, beszédében arra kérte "Kadhafi testvérét", hogy hagyja békén a líbaiakat, akik csak szabadságot és jogaik elismerését szeretnének.
A CNN felvételein az is látszik, ahogy maga Ban Ki-Mún ENSZ-főtitkár próbálja vigasztalni a teljesen összetört líbiai nagykövetet.
A Reuters hírügynökség arról számol be, hogy már a líbiai fővárost sem ellenőrzik teljesen Kadhafi fegyveresei. A Tazsúra nevű munkásnegyedben már öt napja folynak a tüntetések, és mára egyértelmű, hogy a felkelők átvették a hatalmat.
Tegnap éjjel Kadhafi emberei öt helyi lakost is megöltek, amikor a tömeg megpróbált Tripoli főterére vonulni.. Egy szombat reggeli temetés pedig Kadhafi-ellenes tüntetéssé alakult át.
A BBC arról számol be, hogy Líbia második legnagyobb városában kezd normalizálódni a helyzet. A már napok óta a Kadhafi-ellenes felkelők által ellenőrzött Bengáziban szombaton már nem csak a boltok, de több bank is kinyitott.
Hasszein Musszaima, a bahreini ellenzék egyik vezéralakja visszatérhetett Bahreinbe, miután a király kegyelmet adott neki. Az ellenzéki vezetőt távollétében, puccs szervezésével vádolták, és börtönbüntetésre ítélték.
A vezetőt hívei várták a bahreini repülőtéren, ahol azt mondta, hogy reméli, hogy országa megindult a demokrácia felé vezető úton, és Bahrein nemsokára valódi alkotmányos monarchia lesz.
A katonai rendőrség a tüntetőkre támadt a kairói Tahrír téren, ahol a reformok felgyorsításáért tüntettek pénteke. Péntek este több tízezren gyűltek össze a téren, a katonai rendőrség csak azután támadt rá egy kisebb, százötven fős csoportra, hogy nem akarak hazamenni, sőt egyes híresztelések szerint a parlament elé akartak vonulni. Jelentések szerint az összecsapásban egy ember sérült meg.
A Líbiában rekedt magyarok kimentését célzó mentőakció irányítását a Terrorelhárítási Központ vette át.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint amint az ügyben lesz olyan új információ, amelynek közlése nem veszélyezteti a feladat sikeres végrehajtását, a Miniszterelnökség tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az a repülőgép, amely a Líbiában rekedt magyarokat hozná haza, a líbiai hatóságok berepülési engedélyére vár, e nélkül nem indulhat el. Mintegy 50-60 magyar állampolgár tartózkodik Líbiában, értük Magyarország repülőgépet küld. Hangoztatta, hogy eddig egyiküknek sem esett bántódása.
Az Al-Arabíja értesülései szerint Kadhafi lánya és felesége Bécsbe repült a diktátor magángépén. Hasonló pletykák egyébként már csütörtökön is felröppentek, de későb kiderült, hogy nincs semmi alapjuk.
Egyre több hír érkezik arról, hogy a kormánypárti tüntetők felfegyverzésére készül a rezsim, állítólag kinyították a katonai fegyverraktárakat, hogy a Kadhafihoz hű erők kézifegyverekhez jussanak.
A Guardian értesülései szerint átállt a kormányellenes tüntetőkhöz Szaif al-Arab, Kadhafi legfiatalabb fia. A diktátor állítólag őt eredetileg azzal bízta meg, hogy verje le a tüntetéseket a líbiai biztonsági erők élén. A Guardian szerint Kadhafi fia szerint is apja vagy öngyilkosságot követett el, vagy Venezuelába menekült. Mindez legalábbis arra utal, hogy Kadhafi már a családjával sincs állandó kapcsolatban.
Szaif al-Arab a legkisebb fiú, eddig Kadhafi második fia, Szaif al-Iszlam beszélt az utóbbi időkben a nyilvánosság előtt, ő nyilatkozott a nyugati sajtónak, és ő üzente a líbiai tévén keresztül a felkelőknek, hogy vér fog folyni, ha nem lesz rend. Szaif al-Iszlamot tekintették Kadhafi utódjának a rezsim élén.
Berlsuconi olasz miniszterelnök az AFP jelentése szerint egy római politikai nagygyűlésen azt mondta, hogy Kadhafi szemmel láthatóan már nem ura a helyzetnek Líbiában. Berlusconi Kadhafi egyik szövetségesének száámított, a két ország közt 2009-ben kötött szerződés értelmében Líbia megakadályozza, hogy Afrikából Olaszországba érkezzenek menekülték, cserébe Olaszország három év alatt közel 5 milliárd eut fektetett be az országban.
A genfben székelő Líbiai Emberi Jogi Szövetség közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg Egyiptomban és Tunéziában a diktatúra megtartotta a demokratikus intézményeket, volt parlament, voltak választások, addig Líbiában mindezeknek nyoma sincs, így sokkal nehezebb és veszélyesebb lesz az átmenet a diktatúrából egy valódi demokráciába.
Tripoliban éjjel lövéseket lehetett hallani, és nem volt a városban áram. (BBC)
A líbiai állami tévé szombat délelőtti híradója szerint csak a külföldi média gonosz összeesküvése sugallja, hogy felkelések lennének Líbiában. Valójában az al-Kaida alvó sejtjei miatt vannak csak harcok, és ezeket a csoportokat Oszama bin Laden telepítette titokban Líbiába - állítja az állami tévé. (BBC)
Legalábbis ezt állította egy helyszínen lévő forrás az Al Dzsazíra arab nyelvű csatornájának. A beszámoló szerint szombat délelőtt a líbiai főváros több negyede is a felkelők kezén van. (Al Dzsazíra)
Líbiából kimenekített brit állampolgárok péntek éjjel megérkeztek a brit királyi haditengerészet HMS Cumberland fregattjával a vallettai kikötőbe. Valamivel később a Maria Dolores katamarán fedélzetén a Líbiából kimenekített többszáz amerikai állampolgár is elérte Máltát.
Pénteken Jordánia fővárosában ismét politikai reformokért és olcsóbb ételért tüntettek. Ez volt az eddigi legtöbb embert megmozgató tüntetés Ammánban.
Hatezren vonultak és háromezer rendőr vigyázott rájuk. Erőszak nem történt, a tömeg békésen feloszlott estére. (BBC)
Péntek este az elnök elűzése óta a legnagyobb tüntetést tartották Tunézia fővárosában. A százezresre becsült tömeg az átmeneti kormány távozását követelte. Ben Ali elmenekülése óta egy régi szövetségese van kormányon, aki nyárra ígért választásokat. Ezt a tüntetők nem akarják kivárni.
A tüntetést könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel oszlatta fel a rendőrség. (BBC)
Az SAS nevű brit különleges egység 200 embere várakozik Máltán, hogy ha kell, segítsenek Líbiából kimenteni a brit állampolgárokat. Összesen 500 brit lehet Líbiában, többségük olajcégeknek dolgozik, elhagyatott sivatagi mezőkön. Többen közülük élelem és utánpótlás nélkül maradt, elvágva a külvilágtól. (Guardian)
Új újságok és rádiók indultak Líbia keleti felén, ahol Kadhafi már nem úr. A külföldről adó ellenzéki rádióműsorokat a keleti országrészben elfoglalt állami átjátszó-állomásokról is sugározzák, így erős Kadhafi-ellenes propaganda hallgatható több hullámhosszon is.
A Bengáziban 23-a óta megjelenő új napilap, a Líbia fejlécén teszi együtterművé, hogy a felkelőkkel van: "Nem adjuk meg magunkat - Győzelem vagy halál". (BBC)
Négyen meghaltak és mintegy 40-en megsebesültek Jemen déli nagyvárosában, Ádenben péntek délután és szombatra virradóra, amikor a rendőrség oszlatás közben tüzet nyitott a tüntetőkre. A 32 éve uralmon lévő Ali Abdullah Száleh jemeni elnök ellen február 17. óta naponta zajló demonstrációkon a karhatalom eddig már 21 embert ölt meg. (MTI)
Barack Obama amerikai elnök pénteken aláírta a Líbia elleni szankciókat. Hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem a líbiai nép, hanem az észak-afrikai ország vezetője, Moammer Kadhafi ezredes és klánja ellen irányulnak. (MTI)
14 fős, átmeneti tanács alakult Bengáziban, ahol a felkelők már egy hete átvették a hatalmat Kadhafitól, jelentette az amerikai pénzből fenntartott al-Hurra arab hírtelevízió. (Szultan al-Kaszemi)
Korábbi hírünkben tévesen állítottuk, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már el is fogadta a Líbia elleni szankciókról szóló határozatát. Mint kiderült, a BT egyelőre csak egységesítette a határozati javaslat szövegét, amiről szombaton szavazhatnak. A javaslat szerint a szankciók és a vagyonelkobzás mellett a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állíthatnák a líbiai vezetőket.
Szaif al-Iszlám külföldi tudósítóknak nyilatkozott az éjszakai órákban Tripoliban. A Guardian tudósítója szerint a külföldi újságírókat buszokkal szállították Szaifhoz, egyébként hivatalos kísérőik még azt sem engedték meg nekik, hogy kimenjenek szállodáikból. Szaif a Reuters jelentése szerint azt mondta, "csak nevetek [az összecsapásokról szóló] beszámolókon. Al-Zaviján és Miszratán kívül mindenhol béke van". Szerinte al-Zavíjában "terroristák" vannak, akik "remélhetőleg hamarosan kifogynak a lőszerből". "Reméljük, nem lesz több vérfürdő" - mondta.
A Sabab ifjúsági mozgalom tweetje szerint az alábbi Youtube videón a haditengerészet közleménye látható, amin arról tájékoztatják a líbiaiakat, hogy ők is a felkelők oldalára álltak.