Egyiptomban szombat reggel megkezdődött a népszavazás az alkotmány reformjáról, amely lehetővé teszi a szabad választásokat. A referendum a demokráciába való átmenet első komoly tesztje Hoszni Mubarak elnök rendszerének február 11-i bukása óta. Negyvenötmillió egyiptomi jogosult szavazni, több mint 54 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat.
Ha a szavazók jóváhagyják a módosításokat, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az országot irányító katonai tanács kiad egy alkotmányos rendeletet, amely a parlamenti- és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionál. Ebben az esetben a választásokat decemberben és 2012 elején tartják meg, viszont cserébe egy új alaptörvényt kapnak az egyiptomiak.
A leglényegesebb változtatások, hogy nyolc évben - két négyéves időszakban - maximálják az elnök hivatali idejét, és kimondják, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki. A szavazóhelyiségek este 6 órakor zárnak. (MTI)
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter következőkre szólította fel a líbiai kormányt:
rendeljen el tűzszünetet
vonja vissza a katonákat a hadszíneterekről
kezdje meg a hatalom átadását egy olyan erőnek, amihez nincs köze Kadhafinak
Az egyiptomi ügyészség vádat emelt a bukott diktátor, Hoszni Mubarak belügyminisztere ellen. Négy további vezető beosztású belügyi hivatalnok is vádlott.
Mindannyian azért állnak bíróság elé, mert a vád szerint tűzparancsot adtak ki a tüntetések idején. A január végi - február eleji tüntetéseknek 384 halottja és hatezer sebesültje volt.
Kitiltották a tudosítóikat Jemenből, és még az irodájukat is bezárták.
A főváros keleti részén ennyit számoltak össze helyiek. Minden bizonnyal a koalíció gépei bombáznak. (Reuters)
Az ostromlott ellenzéki város ellen újabb rohamot indítottak Kadhafi erői. Helyszíni beszámolók szerint tankok lüvik a várost.
Előző éjjel az ostromlókat repülőről lőtték a koalíció erői, és ezért napközben csökkent a harc intenzitása. Estére úgy tűnik, hogy új erőre kaptak a támadók. (BBC)
Az egyiptomi kormány szerdán olyan rendeletet hozott, amelynek értelmében rendkívüli állapot idején tilos tünteni és sztrájkolni. Egyiptomban 1981 óta rendkívüli állapot van érvényben.
A rendelet megszegőire akár börtönbüntetés is várhat.
Egyiptomban jelenleg több egyetemen is tüntetések és diáksztrájkok vannak az intézmények vezetői ellen.
A líbiai állami tévé szerint a fővárost újabb bombatámadás érte. A várostól 30 kilométerre egy katonai bázisnál is nagy robbanást hallottak. (AFP)
A Reuters értesülései szerint a NATO tagállamok nem tudtak megegyezni, hogy mi legyen a beavatkozás célja Líbiában. Ez is közrejátszik abban, hogy a szervezet nem veszi át a háború irányítását. Európai politikusok korábban arról beszéltek, hogy a NATO azért nem lehet a hadműveletek élén, mert be akarják vonni az arab államokat is a tervezésbe.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter felszólította Kadhafit, hogy távozzon a hatalomból, amilyen hamar csak lehet. (BBC)
A BBC riportere szerda este Tunézia felől megérkezett Tripoliba. Útközben nem látta a bombázások nyomait, de látta azoknak a harcoknak a pusztításait, amelyet Kadhafi és a felkelők közti harcok okoztak.
Sok helyen megállították autóját, tele van ellenőrzőpontokkal a főváros környéke. Tripoliban délután viszonylag normális kerékvágásban ment az élet, volt forgalom az utcákon és gyerekek az iskolákban.
Az al-Dzsazíra szerint tizenhárom halottja van az éjszakai rajtaütésnek a szíriai Deraa városában. A városban napok óta százak tüntetnek több demokráciáért és a korrupció ellen. A tüntetőket éjszaka támadták meg, könnygázzal és éles lőszerrel a kormány fegyveresei. A korábbi beszámolók csak hat áldozatról szóltak.
Az UNICEF által ellenőrzütt három menekülttáborban összesen már hatezer líbiai van. Tunéziában és Egyiptomban vannak ezek a táborok. A menekültek többsége nő és gyerek. (BBC)
Négy fregattal és egy tengeralattjáróval vesz részt Törökország a líbiai blokád fenntartásában. A török kormány a bombázásokat ellenzi, de abban segíteni akarnak, hogy Kadhafi ne juthasson utánpótláshoz. (al-Dzsazíra)
A helyszíni beszámolók szerint a negyvenezres Zintan városban most a legrosszabb a helyzet. A felkelők kezén lévő települést Kadhafi csapatai teljesen körbevették, a városból nem lehet se ki, se bemenni. Szerdán kétszer egy órán át lőtték a várost Kadhafi katonái.
A városban lévők segítséget kérnek, vészesen fogy a víz, az élelem és a gyógyszer.
A líbiai ellenzék szerint 36 embert raboltak el Miszratából Kadhafi fegyveresei. A városban napok óta harcok dúlnak.
A Sabab nevű líbiai ellenzéki mozgalom szerint Tripoliban megerősítették az utcai járőrözést, nagyon komoly biztonsági készültség van az utcákon, Kadhafi fegyveresei uralják a várost. Ugyanakkor a Sabab úgy tudja, hogy kedden volt Kadhafi-ellenes tüntetés Tripoliban, amit feloszlattak, és százakat letartóztattak.
Tizenhat embert öltek meg Kadhafi orvlövészei szerdán Miszratában, jelentette a felkelők szóvivője. (Reuters)
Nem Párizsban, hanem Londonban gyűlnek az koalícióban résztvevő, és a Líbiával határos országok vezetői jövő kedden. Az Arab Liga is ott lesz. A nagy megbeszélésen közösen próbálják meghatározni a résztvevők, hogy mit kezdjenek Líbiával. A katonai beavatkozáson kívül a humanitárius segítségnyújtás is téma lesz.
Miszratában tovább folyik a harc a felkelők és Kadhafi serege között. Egy ottani lakos azt mondta a BBC-nek, hogy ha a koalíció nem támadta volna Kadhafi állásait, akkor a lakókat már felkoncolták volna. Beszámolója szerint kedden tankkal lőtték az embereket.
A helyzetet nehezíti, hogy a kadhafisták a városon belül alakítanak ki állásokat, és így nehéz lesz őket a levegőből kifüstölni. "A polgári lakosságot élő pajzsnak használják." A miszrati felkelők légi támogatást és fegyvereket kérnek.
Gerard Hueber, az USA hadseregének ellentengernagya azt mondta, hogy semmilyen értesülésük sincs arról, hogy a koalíciós bombázásoknak polgári áldozatai lennének.
Az ostrom alatt lévő zintani felkelők a BBC-n keresztül a koalíció segítségét kérték. A városban egész nap heves harcok dúlnak, észak felől folyamatosan lövik a települést Kadhafi katonái.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter azt mondta az AFP-nek, hogy nincs kitűzött határideje a líbiai beavatkozás végének.
Egyre több brit és amerikai katonai parancsnok beszél arról, hogy mi legyen most. Azzal ugyanis, hogy a líbiai légvédelmet és légierőt a koalíció megsemmisítette, felmerült a kérdés, hogy mi lehet még feladat, hiszen a repülési tilalom már kikényszeríttetett.
A megszólalók szerint az ENSZ felhatalmazása arra is vonatkozik, hogy a támadó szándékkal felvonuló líbiai szárazföldi erőket, például tankokat támadjanak.
Egy magát az ellenzék szóvivőjének mondó, Mohamed nevű férfi Miszratából nyilatkozott a BBC-nek. Azt mondta, hogy a napok óta rettegő városnak új reményt adott, hogy a koalíció bombázta Kadhafi fegyvereseinek bázisát.
A harcok intenzitása szerinte csökkent, és ugyan a város központjában továbbra is orvlüvészek és Kadhafi katonái tartják rettegésben az embereket, a település nagyobbik része nyugodt, és napok óta először élelmet is lehet kapni.
Mohamed szerint Kadhafi erőit megrémítették a legutóbbi bombázások. Az elmúlt napokban Miszratában voltak a leghevesebb harcok a kadhafisták és a felkelők között. (BBC)
A brit légierő parancsnoka azt mondta, hogy a brit légierő gépeire eddig nem lőttek és a Tornadok sem lőttek egyet sem. (BBC)
A bengazi ellenzék attól tart, hogy civileket és rabokat fegyverez fel Kadhafi, aki maga is ígérte korábban, hogy megnyitja a fegyverraktárakat hívei előtt. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő tripoli egyetemi tanár azt mondta, kizárt hogy ilyesmi történjen. "Kadhafi pontosan tudja, hogy az embereknek legalább a fele rögtön ellene fordítaná a fegyvert" - nyitalkozta a Los Angeles Times-nak.