Egyiptomban szombat reggel megkezdődött a népszavazás az alkotmány reformjáról, amely lehetővé teszi a szabad választásokat. A referendum a demokráciába való átmenet első komoly tesztje Hoszni Mubarak elnök rendszerének február 11-i bukása óta. Negyvenötmillió egyiptomi jogosult szavazni, több mint 54 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat.
Ha a szavazók jóváhagyják a módosításokat, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az országot irányító katonai tanács kiad egy alkotmányos rendeletet, amely a parlamenti- és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionál. Ebben az esetben a választásokat decemberben és 2012 elején tartják meg, viszont cserébe egy új alaptörvényt kapnak az egyiptomiak.
A leglényegesebb változtatások, hogy nyolc évben - két négyéves időszakban - maximálják az elnök hivatali idejét, és kimondják, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki. A szavazóhelyiségek este 6 órakor zárnak. (MTI)
A dubai rendőrség feltartóztatott egy 16000 darabos pisztolyszállítmányt, amelyet Törökországból küldtek Jemenbe. A 4,5 millió dollár értékű fegyverszállítmány Egyiptom érintésével érkezett a Perzsa-öbölbe, ahonnét Jemenbe indult volna tovább hajóval.
A dubai rendőrség szóvivője szerint egy török állampolgárt tartóztattak le az ügyben, amely az Egyesült Arab Emírségek történetének legnagyobb lefülelt fegyverszállítmánya. A szóvivő szerint nem tudják, ki volt a fegyverek címzettje, de "biztos, hogy nem a kormány".
Csütörtökön súlyos összecsapások voltak a kelet-jemeni Mukalla városában a hadsereg különböző frakciói közt. Az Al-Dzsazíra úgy tudja, a Szaleh elnökhöz hű elnöki gárda katonái és a rendes katonaság tagjai lőtték egymást. A hírtelevízió szerint az ország lassan, de biztosan halad a polgárháború felé, amióta a hadsereg egyes vezetői a héten elkezdtek átállni az ellenzékhez.
Kadhafi hadserege legalább két hadihajót is küldött Miszráta kikötőjébe, tudta meg a Reuters hírügynökség. Közben az is kiderült, hogy a városban dolgozó több ezer egyiptomi és egyéb afrikai vendégmunkás a kikötőben várja, hogy valaki kimenekítse őket. Ha a hadihajók lőni kezdik a várost, ők lehetnek az első áldozatok.
A BBC-nek sikerült beszélnie a brit légierő egyik vadászgép-pilótájával, aki részt vett a Líbia elleni katonai akcióban. A pilóta elmondta, gyakorlatilag teljesen sikerült megsemmisíteni a líbiai légvédelmet. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a nyugati vadászgépek alacsonyabban repülhessenek, és könnyebben célba tudjanak venni akár egyes tankokat is.
A Reuters hírügynökség arról számol be, hogy miszrátai források szerint a szövetségesek légicsapásai csak azokat a tankokat érik, amelyek a városon kívül vannak. A bent lévőket nem lövik.
Katonai szakértők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy a légicsapásokkal az az egyik baj, hogy városok ellen csak súlyos civilá ádozatok vállalásával alkalmazható. Ezt a nyugati országok nem akarják, aminek viszont a jelek szerint az az ára, hogy Kadhafiék ha már egyszer bent vannak egy városban, viszonylag szabadon működhetnek.
Ahogy az már megszokott, napfekelte után tisztázódott, pontosan hogy áll a hadiszerencse a legnehezebb helyzetben lévő líbiai városban. Most úgy tűnik, miután a tegnapi légitámadások visszaverték Kadhafi csapatait, az éjszaka leple alatt a kormányerők egyszerűen vsszaosontak tankjaikkal Miszrátába.
Egy Szadún nevű miszrátai férfi a BBC-nek azt is elmondta, hogy a kormányhoz hű katonák szerdán szándékosan lőtték a város központi kórházát, nem csak tankokkal, hanem mesterlövészekkel is. Állítólag több polgári áldozat is van.
A JANA nevű hivatalos líbiai hírügynökség szerint három légitámadás is érte szerdáról csütörtökre virradóra a líbiai főváros Tazsúra nevű negyedét. A hírügyökség szerint "sok civil" halott van, ráadásul a nyugati rakéták szándékosan vették célba a mentőcsapatokat, akik az első két támadás áldozatait igyekeztek kikaparni a romok alól. Természetesen - teszi hozzá a BBC - ezeket a híreket lehetetlen megbízhatóan megerősíteni.
Amerika és az EU után Tunézia is befagyasztotta a Kadhafi-klánnak az országban található pénzeit, mondta egy névtelenséget kérő tunéziai kormányzati forrás a Reuters hírügynökségnek.
Kadhafi csapatai ismét lövik Miszráta városát, ahonnét tegnap olyan hírek is érkeztek, hogy a nyugati légicsapásoknak köszönhetően sikerült visszaverni a kormányerőket. Most a BBC helyszíni forrásoktól úgy tudja, Kadhafiék ismét támadnak, a városban pedig egyre tragikusabb a helyzet. Elfogyott a gyógyszer, a kórházak tele vannak áldozatokkal, az emberek pedig kénytelenek esővizet inni, mert nincs más.
Elítélte az Amnesty International azt a szerdai támadást, amelyben a szíriai biztonsági erők állítólag hét embert is megöltek egy mecsetben.
A nemzetközi emberi jogi szervezet arról is beszámolt, hogy tudomásuk szerint 93 embert tartóztattak le az országban, köztük internetes aktivistákat és 14 éves gyerekeket is.
Az AI szerint olyan amatőr videőfelvételek érkeztek hozzájuk, amelyen az látszik, ahogy fegyveresek lövöldöznek a mecsetben, miközben mások könyörögnek nekik, hogy hagyják abba.
A líbiai katonai beavatkozás napokig vagy hetekig tarthat, de semmiképpen sem hónapokig, mondta a Reuters hírügynökségnek Alain Juppé francia külügyminiszter. Juppé arról is beszélt, hogy az arab világon végigsöprő változások megállíthatatlanok, és a nép követeléseit teljesíteni kell mindenhol, még Szaúd-Arábiában is.
Mindent bevet a hatalmához ragaszkodó jemeni elnök, Ali Abdullah Szaleh. Szerdán levelet küldött a lemondását követelő ellenzékieknek, melyben azt ajánlotta, hogy még az év vége előtt tartsanak az országban elnök- és parlamenti választásokat, valamint népszavazást egy új alkotmányról.
Az Al-Dzsazíra úgy tudja, az ellenzékiek válasza annyi volt, hogy áttanulmányozzák a javaslatot.
Musztafa Gerainival, a felkelők egyik vezetőjével készített interjút Bengáziban a BBC. Geraini szerint Kadhafi egyszerűen futóbolond, aki "az utolsó emberig el akarja pusztítani a líbiaiakat".
Geraini, aki eredetileg egyébként építőmunkás, azt is elmondta, a felkelőknek 17 000 katonája van, de azt is elismerte, hogy ezek nagy része azért nem igazi katona. Sok köztük a civil, énektanárok, cukrászok, könyvelők és hasonlók. Geraini ugyanakkor visszautasította a vádat, hogy a felkelől "kaotikusan" múködnének, szerinte egyszerűen csak egy tanulási folyamatról van szó.
Péntek reggelre a világ kicsit megunhatta az arab forradalmakat. A BBC News hírtévében nem Líbia, nem Szíria és nem Jemen a vezető hír, hanem a japán atomreaktor körüli legújabb fejlemények.
A lázadóknak ezer képzett katonája van, jelentette ki az ellenzékiek pénzügyminisztere a New York Timesnak adott interjújában. Arról nem beszélt, hány önkéntes harcol kadhafi ellen. Az ellenzék eddig semmilyen katonai adatot nem közölt.
Az országból évtiezedekkel ezelőtt emigrált Tarhuni Amerikában végzett egyetemet, és ott is tanít, és egy hónappal tért vissza hazájába. Azt mondja, a felkelőknek anyagi gondjai nincsenek, mivel renelkezésükre a Bengáziban és más lázadó városokban a központi bank pénze, valamint hitelt kapnak a nemzetközi közösségtől.
A koalíció addig folytatja a líbiai katonai célpontok elleni támadását, amíg szükséges, jelentette be Alain Juppe francia külügyminiszter. Juppe megismételte, hogy kizárólag katonai célpontokat bombáznak. (BBC)
A kormányerők egy megsemmisített tankja Zintannál.
A 6,4 milliós Líbiából 290 ezer ember menekült el a harcok kezdete óta, 600 ezer, az országban tartózkodó ember pedig azonnali humanitárius segítségre szorul. (Al-Dzsazíra)
A Kadhafi erői által napok óta szorongatott Misrata felkelői azt állították az al-Dzsazírának, hogy legutóbbi veszteségeik 14 halott és 23 sebesült.
A szövetségesek légicsapásai után ugyanakkor kezd normalizálódni az élet a városban, egy hét után például kinyitott a pék.
Csütörtök hajnalban egy tripoli kórházba hívták az újságírókat, ahol 18 katona és civil elszenesedett holttestét mutatták meg nekik, akik a légicsapások áldozatai.
Kadhafi már a légicsapások első napjaiban azt állította, hogy 64 civil halt meg a bombázásokban, a szövetségesek szeritn viszont nincsenek civil áldozatok.
Ez az első alkalom, hogy a líbiai rezsim bemutatja az áldozatok holttesteit. (BBC)
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel a szövetségesek folytatták Tripoli bombázását. A város északnyugati részéből hallatszott a bombázás döreje.
Khaled Kaim külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Triploiban üzemanyagraktárt bombáztak, Bengázi és Misrata mellett pedig a kormányerőket. (BBC)
Csütörtökön újra találkoznak Brüsszelben a NATO tagállamainak képviselői, három nappal azután, hogy nem sikerült megegyezniük a hadműveletek irányításában. (BBC)
A francia védelmi miniszter azt nyilaktkozta, hogy "komoly problémát okoz a politikai irányítás kérdése". Bár hozzátette, hogy nincs kivagyiság az USA, Nagy-Britannia és Franciaország között.
A NATO egyetlen muzulmán tagállama hat hadihajót vezényel a líbiai partokhoz, a fegyverembargó ellenőrzését segítendő. (al-Dzsazíra)
Ian Black, a Guardian líbiai tudósítója úgy értesült, hogy Kadhafi megpróbálta lefizetni a legbefolyásosabb törzsek vezetőit, hogy maradjanak lojálisak hozzá.
A legnagyobb, egymilliós Varfalla nevű törzs úgy tűnik, hogy békemenetet szervezne, a résztvevők olajággal a kezükben vonulnának nyugatról keletre, a felkelők kezén lévő Bengaziba.
Kadhafi korábban már többször bíztatta híveit hasonló felvonulásra. Ugyanakkor eddig senki sem indult el.
Tripoli és Bengazi között jó hosszú az út, ezer kilométer.
A líbiai állami tévé és más források szerint is a koalíciós erők bombázzák Tripolit.
Azsdabíja városánál az elmúlt napokban heves harcok folytak. Az este település keleti és nyugati oldalára is Kadhafi tankjai sorakoztak fel. (al-Arabija)