Egyiptomban szombat reggel megkezdődött a népszavazás az alkotmány reformjáról, amely lehetővé teszi a szabad választásokat. A referendum a demokráciába való átmenet első komoly tesztje Hoszni Mubarak elnök rendszerének február 11-i bukása óta. Negyvenötmillió egyiptomi jogosult szavazni, több mint 54 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat.
Ha a szavazók jóváhagyják a módosításokat, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Ha a "nem" szavazatok győznek, akkor az országot irányító katonai tanács kiad egy alkotmányos rendeletet, amely a parlamenti- és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionál. Ebben az esetben a választásokat decemberben és 2012 elején tartják meg, viszont cserébe egy új alaptörvényt kapnak az egyiptomiak.
A leglényegesebb változtatások, hogy nyolc évben - két négyéves időszakban - maximálják az elnök hivatali idejét, és kimondják, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki. A szavazóhelyiségek este 6 órakor zárnak. (MTI)
Harmincöt napja áll a Kadhafi-párti hadsereg ostroma alatt Miszráta. A félmilliós városban fogytán az élelmiszerkészlet, a víz-, áram-, gázvezetéket átvágták. Kevés az orvos és a kórházi felszerelés.
A szövetségesek bombázásának eddig nem sok hasznát látja a város: minden sokan halnak meg a mesterlövészek golyóitól és a tankok lövedékeitől.
A szörnyű helyzeten az sem segít, hogy az előző éjszaka nyugalomban telt.
Bahreinben újabb tüntetésre készülnek azután, hogy a múlt héten leverték a Gyöngy téren a felkelést. Egy civil aktivista azt mondta a BBC-nek, hogy a helyzet rendkívül veszélyes, megint számítani lehet idegen, öbölmenti csapatok bevetésére, a kórházakat pedig megszállta a katonaság, így a sérült tüntetők nem számíthatnak orvosi ellátásra.
"Napról napra újabb és újabb eltűntekről derül ki, hogy meghaltak" - mondta
Az Egyesült Arab Emírségek érdekesen lavírozik a mostani forradalmi helyzetben. A dúsgazdag városállamokból és olajban gazdag sivatagból álló ország néhány hete rendőröket küldött Bahreinbe, hogy segítsék vérbe fojtani az ottani tüntetéseket. Most pedig harci repülőket ajánlottak fel a koalíciónak, a líbiai légtér ellenőrzésére.
Az Afrikai Unió szervezésében konferencia kezdődött Addisz Abebában a líbiai helyzetről. A tanácskozáson líbiai meghívottak, az EU és az Arab Liga képviselői is ott vannak. Az USA viszont nem képviselteti magát. (AFP)
Szíria elnöke néhány órán belül csitító szavakkal fordul a lakossághoz.
Az elmúlt napokban kegyetlenül szétlőtték az ellenzéki tüntetéseket Daraa városában, az ország többi településéről viszont eddig nem jelentettek komoly megmozdulásokat.
Az Azsdabíja melletti szárazföldi erőket támadó akció volt a brit hadsereg első komoly harci cselekménye a hetedik napja tartó háborúban. (BBC)
Nagy csapatösszevonásokról érkeztek hírek a jemeni fővárosból. A biztonságiak azt akarhatják elérni, hogy össze se gyűlhessen a tömeg a délutánra tervezett, nagy elnökellenes megmozdulásra.
Hiába bombázták az éjjel a várost ostromló katonákat, a körbezárt Azsdabíját továbbra is lövik Kadhafi erői. (BBC)
A BBC Tripoliban tartózkodó tudósítója, John Simpson szerint a Kadhafit támogató elit nem vesztette még el a reményt. Megnyugtatja őket, hogy folyamatos nemzetközi vita kíséri a beavatkozást, és arra számítanak, hogy pusztító erejű támadás nem követi az eddigi bombázásokat.
Egy jemeni ellenzéki arról számolt be, hogy félő, az elnök hívei rátámadhatnak az ellenzéki tüntetőkre. Pénteken újabb ellenzéki megmozdulás várható.
Péntekre virradóra a koalíció bombázta Kadhafi Azsdaríja városát ostromló erőit, erről a brit légierő számolt be péntek reggel. (CNN)
Péntekre virradóra a koalíció gépei ismét bombázták Tripoli környékét. A célpontok katonai bázisok voltak.
Képtelenség pontos adatokat szerezni arról, hány katona és hány civil vesztette életét a koalíciós erők légicsapásaiban. A Kadhafi-rezsim igyekszik eltitkolni a számokat. (al-Dzsazíra)
Összevonják a biztonsági erőket Jemen fővárosában, Szanaában, miután a tüntetők bejelentették: az eddigi legnagyobb demonstrációra készülnek. Száleh elnök tegnap az állami tévében azt mondta, békésen adná át a hatalmat a következő elnökválasztáson. (BBC)
Dmitrij Medvegyev orosz elnök felhívta Barack Obamát, hogy megvitassák a líbiai válságot, közölte a Kreml. Medvegyev egyebek között hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy ne legyenek civil áldozatok. (al-Dzsazíra)
Ezt Hillary Clinton jelentette be. Katar után tehát a második arab ország is beszáll az akcióba. (BBC)
A NATO szerepvállalása most már hivatalos, a főtitkár így számolt be róla: "Felelősséget vállalunk a légtérzár megvalósításáért azért, hogy megvédjük a civil lakosságot. A mandátum ennél többre nem hatalmaz fel. Önvédelemből természetesen cselekedhetünk ezen túl is, de az elsődleges cél ez."
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter esti közleménye szerint a katonai akció egy humanitárius katasztrófát akadályozott meg. Clinton szerint a szövetségesek uralják a líbiai légteret, Kadhafi erői visszahúzódtak, de még mindig veszélyt jelentenek.
A svéd fegyveres erők közlése szerint szívesen küldenének Gripen vadászgépeket a líbiai hadművelethez. A Gripenek kitelepülését tíz napon belül meg tudnák oldani. Valószínű, hogy a külföldi szerepvállalásra kialakított expedíciós századot küldenék, amely 8 gépből áll. (thelocal.se)
Az elvi NATO-egyezség amerikai-török-brit-francia négyoldalú egyeztetések után született meg. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a líbiai akció katonai és politikai vezetése innentől kezdve szétválik, a katonai vezetés lesz a NATO feladata, a politikai pedig egy alkalmi államszövetségé lesz, melyben NATO-tagok és nem NATO-tagok is (köztük arab országok) is helyet kapnak.
Fontos, hogy mindez még mindig csak egy elvi megállapodás, a hivatalos NATO döntésre még mindig várni kell.
Megszületett az elvi döntés, a légtérzár betartatásának irányítását a NATO veszi át, az akc más részeiben azonban nem vesznek részt - jelentette be Anders Fogh Rasmussen főtitkár.
Egyelőre nem sikerült megegyezni a NATO vezető szerepének részleteiről, a törökök még mindig nem elégedettek mindennel, a tárgyalások folytatódnak. (Guardian)
Nyilvánosságra hozta a török haditengerészet a Líbiába küldött hajók névsorát. Eszerint két amerikai gyártmányú (Oliver Hazard Perry osztály) és két német gyártású (Meko 200) fregatt mellett egy szintén német (Type 209) tengeralattjáróval vesznek részt a blokádban. Küldenek még egy tankhajót is a hadihajók ellátására. Ezek jól felszerelt egységek, nagy hatótávolságú rakétafegyverzettel, hatékony légvédelemmel és tengeralattjáró-elhárító eszközökkel.
Az ENSZ-főtitkár szerint Kadhafi bizonyítottan, folyamatosan nem tartja tiszteleben a tűzszünetet, amit éppen ő maga javasolt, és szünet nélkül támad civileket. A főtitkár szerint folyamatosan az emberijog-sértések Líbiában.
Uganda hívta össze az Afrikai Unió rendkívüli csúcstalálkozóját holnapra az etióp fővárosba, Addisz-Abedába, hogy megvitassák a líbiai helyzetet. A találkozón Kadhafi és az ellenállók képviselői is részt vesznek.
Legalábbis igyekeznek hangsúlyozni, hogy ami Líbiában történik, az nem háborű. Hanem, hogy Jay Carney-t, a Fehér Ház szóvivőjét idézzük, korlátozott idejű és célú katonai akció.
Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök az állami tévében azt mondta, békésen adná át a hatalmat a következő elnökválasztáson. Ennek részleteiről azonban szinte semmit sem árult el. A tüntetők oldalára átálló katonákkal szemben ugyanakkor békülékeny hangot ütött meg, amnesztiát ígért mindannyiuknak. "Amnesztiát jelentek be azoknak, akik bolodságokat tettek hétfő előtt vagy azután. Úgy tekintjük ezt, mint bolondságot, és mint reakciót a múlt pénteken történtekre" - mondta Szaleh elnök. Múlt pénteken egy szanaái tüntetések a tömegbe lőttek a biztonsági erők , 52-en meghaltak. A jemeni események hátteréről bővebben itt lehet olvasni.