Spanyolország
–
Franciaország
–
Egyre több jel utal rá, hogy a líbiai külügyminiszter, Musza Kusza dezertált. Kusza hétfő este érkezett "magánlátogatásra" a szomszédos Tunéziába, ahonnan a jelentések szerint Olaszországba akar távozni. Elemzők szerint Kuszát a Nyugat tárgyalófélnek tekintheti, de kétséges, hogy a felkelők elfogadják-e partnernak. (Al-Dzsazíra)
Az AFP hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt állítja, hétfő éjjel légitámadás érte a Tripoli melletti líbiai haditengerészeti támaszpontot, amely körülbelül tíz kilométerre találhatü a fővárostól.
A dél-líbiai Szebha városát is támadták a szövetségesek, mondta el a Tripoliban tartózkodó nyugati tudósítóknak Musza Ibrahim líbiai kormányszóvivő. Szebhát a Kadhafi-rezsim támogatóihoz szokás sorolni.
Ibrahim arról is beszélt, hogy a kormány célja "békét, stabilitást és az ország egységét garantálni Líbiában, de ha arra van szükség, meg fogják védeni magukat. Felfegyverzik a népet, és akkor hat millió líbiai fog majd küzdeni."
Általános fejetlenségről számol be a BBC tudósítója, aki Bengázi mellett figyelte hétfőn az eseményeket. Az szerinte világos, hogy Kadhafi csapatai nincsenek tekintettel a saját tűzszünetükre, és továbbra is igyekeznek elfoglalni a második legnagyobb líbiai várost.
A felkelők ugyanakkor elég szedett-vedett társasgának tűnnek, akiknek nincsenek nyilvánvaló vezetőik és parancsaik. Sok náluk a kiabálás és fogadkozás, de kevés a komoly tett.
A líbiai rezsim azt állítja, sikerült visszafoglalniuk az utóslsó olyan nyugat-líbiai várost, ami még a felkelők kezén volt. A városból hétfőn ennek teljesen ellent mondó beszámolók is érkeztek, úgyhogy ezen minden bizonnyal lesz még vita.
A Sky News tripoli tudósítója szerint a líbiai fővárosban az a pletyka terjed, hogy ismét légitámadás érte Kadhafinak azt a palotakomplexumát, amelyet már vasárnap este is lőttek a szövetségesek.
A líbiai rezsim szerint sokan meghaltak a szövetségesek támadásaiban, többek közt Kadhafi szülővárosában, Szirtben is, ahol a repülőteret érte támadás. A Reuters hírügynökség szerint az nem világos, hogy az erről beszélő líbiai szóvivő a hétfő esti támadásokra gondolt, vagy valamelyik előző napra.
AZ AFP hírügynökség szerint Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök hétfőn este azt mondta, ő azt szeretné, hogy a Líbia elleni katonai akció parancsonokságát a NATO venné át. Berlusconi mellett ma több európai politikus is beszélt ma erről.
A líbiai állami tévé adása szerint Tripolit ismét támadják a szövetségesek. A CNN élőben közvetít a líbiai fővárosból, a képeken világosan látszik, hogy a líbiai légvédelmi fegyverekből származó lövedékek világítják meg az eget. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Tripoli ismét támadás alatt áll, hanem egyben azt is, hogy a szövetségeseknek még bőven nem sikerült megsemmisíteniük a líbiai légvédelmi rendszert.
Szerdai közleményében az Amnesty International felszólította a líbiai hatóságokat, hogy engedjék szabadon az Al-Dzsazíra munkatársait. Az arab hírcsatorna négy újságíróját két hete tartják fogva valahol Líbiában úgy, hogy semmiféle kommunikációt nem engedélyeznek nekik a külvilággal.
A Chilében tartózkodó Barack Obama sajtótájékoztatóján beszélt a líbiai katonai akcióról. Az amerikai elnök azt mondta, miután véget ér a támadás első hulláma, amelyben semlegesítik Kadhafi légierejét és gondoskodnak a líbiai polgári lakosság biztonságáról, változni fog a hadművelet összetétele és vezetése.
Obama szerint most az a legfontosabb, hogy "a teljes nemzetközi közösség, szinte egyhangúan mondja, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget, és van egy vezető, aki teljesen elvesztette a legitimitását és a saját népe ellen fordul, akkor mindenkinek kötelessége ez ellen tenni valamit".
Minden bizonnyal megkezdődött a Líbia elleni légicsapások harmadik éjszakája. A BBC-nek egy Tripoliban élő néző azt mondta, légvédelmi fegyverek ropogását hallani városszerte.
Az Al-Dzsazíra összefoglalójában felsorolja, hogy mely jemeni politikai és katonai vezetők álltak át eddig a felkelők oldalára. A dezertőrök közt van számtalan jemeni követség is szerte a világban, köztük több európai, mint például a berlini és a prágai.
A budapesti jemeni követég pártállásáról nincs hír, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy Líbia budapesti nagykövetségénél már a felkelők piros-feket-zöld zászlója leng.
Ne hagyják el otthonukat a Jemenben tartózkodó amerikai állampolgárok, áll a washingtoni külügyminisztérium hétfői közleményében. E szerint az arab országban most már túl veszélyes a helyzet ahhoz, hogy külföldiek mászkáljanak az utcán.
Hétfőn két újabb ország vadászgépei kezdték meg a részvételt a szövetségesek líbiai akciójában.
Nem kívánják a halálát, inkább bíróság elé szeretnék állítani Moamer Kadhafit a líbiai felkelők. Ali Zeidan, a diktátor ellen harcolók európai szóvivője az AP hírügynükségnek azt mondta, ők nem szeretnek senkit megölni, még magát Kadhafit sem, hanem sokkal szívesebben látnák őt akár a nemzetközi, akár a líbiai igazságszolgáltatás előtt.
Ha a nyugati hatalmak valóban a líbiaiakon akarnának segíteni, nem Kadhafit bombáznák, hanem fegyverekkel segítenék a felkelőket, mondta hétfőn Ali Khameni ajatollah, Irán vallási vezetője.
A perzsa újév alkalmából mondott beszédében Khamenei arra is kitért, hogy Washington valójában csak jobb pozíciókat szeretne magának az olajban gazdag Líbiában. Az iráni vezető ugyanakkor üdvözölte az arab világon végigsöprő "iszlám ébredést".
"100 százalékban elítéljük ahogy Kadhafi bánt a líbiaiakkal, és a civilek meggyilkolását is. De 100 százalékban ítéljük ei az amerikai és nyugati beavatkozást is" – mondta Khamenei.
A szövetséges támadás érdekes pillanatáról számol be a Sky News hírtelevízió. Miután vasárnap rakétatalálat érte Kadhafi egyik személyes tripoli lakókomplexumát, a líbiai hatóságok azonnal a helszínre vitték a CNN rangidős külpolitikai tudósítóját, Nic Robertsont, hogy saját szemével láthassa a pusztítást.
Már ekkor is több líbiai ellenzéki blogon írtak arról, hogy erre azért kerül sor, hogy megelőzzék a további esetéeges szövetséges támadásokat. Most a Sky ezt megerősítette, szerinte azért nem folytatódtak a célpont ellleni szövetséges támadások, mert a CNN éppen élőben tudósított a helyszínről.
Hiába hirdettek már sokadszorra is tűzszünetet, a líbiai kormánycsapatok továbbra is támadják az ország keleti, a felkelők által ellenőrzött részét. A BBC tudósítója Adzsdabijából jelentette, hogy Kadhafi katonái próbálják megtartani a nyugati légicsapások megkezdése előtt elfoglalt állásaikat.
Elkerülhetetlen Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök távozása, jelentette ki hétfőn Brüsszelben Alain Juppé francia külügyminiszter. Juppé szerint a helyzet az arab országban egyre romlik, és semmilyen más megoldást nem lát, mint a rendszerváltást.
A Líbia elleni katonai akciónak nincs világos célja, és azt végképp nem tudni, hogy akarnak bármit is elérni, mondta hétfőn Bojko Boriszov miniszterelnök. Boriszov egy bolgár tévécsatornának azt mondta, bolgár csapatok nem vehetnek részt egy ilyen "kalandban".
Boriszov arra is utalt, hogy szerinte amerikai, angol és francia olajérdekek vannak a támadás mögött. A bolgár politikus azt is megemlítette, hogy sok százezer afrikait öltek meg különböző országokban, ám akkor a nyugati hatalmak egyáltalán nem avatkoztak közbe.
Boriszov szerint gazdasági eszközökkel komolyabb sikereket lehetne elérni, és hozzátette, reméli, hamarosan a NATO átveszi az irányítást, hogy "legalább tudjuk, ki parancsol".
A hétvégén egy újabb muszlim országban, Szíriában szaporodtak meg a szabadságot követelő, az elnyomó diktatúra elleni tüntetések.
Most a BBC bemutatott egy felvételt, amely Damaszkuszban, az ország fővárosában készült. A rossz minőségű videón az látható, ahogy a damaszkuszi nagymecset udvarán, amely az egyik legrégebbi az egész iszlám világban, civil ruhás rendőrök rángatják és verik a feltételezhetően rendszerellenes tüntetőket.
A líbiai légicsapások megosztják az orosz vezetést, pedig ilyesmire a legritkábban van példa a nyilvánosság előtt. Miután Vlagyimir Putyin miniszterelnök a hétvégén keresztes háborúhoz hasonlította a nyugati hatalmak észak-afrikai hadműveleteit, hétfő délután Medvegyev államfő, akit általában Putyin pincsikutyájának szokás tartani, keményen bírálta miniszterelnöke szavait.
Medvegyev Moszkva melletti rezidenciáján arról beszélt, hogy elfogadhatatlan muszlim orszégokkal kapcsolatban olyan szavakat használni, amely civilizációs összecsapáskra utal. Az elnök azt is elmondta, hogy ő teljes mértékben támogatja az ENSZ Líbiával kapcsolatos határozatait.
Medvegyev szerint ami most Líbiában történik, az kizárólag a rezsim hibája, amiért elfogadhatatlan bűnöket követett el saját állampolgárai ellen.
Az AFP hírügynökség szerint Medvegyev és Putyin a legritkább esetben csapnak össze a nyilvánosság előtt, és ilyen éles szóváltásra talán még soha nem volt példa. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi, hogy Medvegyev mostani szavai midnen bizonnyal jól csengenek majd nyugaton, ami hasznos lehet számára a 2012-es oroszországi elnökválasztáson.
Úton van Dél-Európa felé az a hat norvég vadászgép, amivel a skandináv ország részt tervez venni a líbiai hadműveletekben. A norvég televízió mutatta, ahogy a gépek elhagyják az ország északi részén található Bodoe katonai támaszpontot.
48 órán belül komoly változások lehetnek Jemenben, mondta az AP hírügynökségnek egy magas rangú ellenzéki vezető. Szerinte az egyik lehetséges fejlemény az lehetne, ha Szaleh elnök lemondana, és egy katonai tanács vezetné az országot, amíg nem sikerül elnök- és parlamenti választásokat tartani.
Az AP úgy tudja, Szaleh ma külügyminiszterével levelet küldött Abdullah szaúd-arábiai királynak. Azt azonban nem tudni, mi áll a Jemen legfontosabb szomszédjának küldött üzenetben.
A Líbia elleni légicsapások további menetrendjéről beszélt hétfőn a londoni parlamentben David Cameron brit miniszterelnök. Az eddigi eredmények ismertetése után Cameron azt mondta, a terv az, hogy a líbiai hadműveletek parancsonokságát előbb-utóbb a NATO-nak kell átvennie.
Az eddigi légicsapások amerikai irányítással zajlottak, Cameron szerint azonban a hadműveleteknek jót tenne, ha az észak-atlanti szövetség bejáratott parancsnoki gyakorlata alá vonnák. Így a brit miniszterelnök szerint valamennyi NATO-tagország besegíthetne a katonai akcióban.
Cameron ara nem tért ki, hogy jelneleg a NATO-nak van olyan tagja Törökország személyében, amely kifejezetten elutasít minden Líbia elleni katonai akciót, és eddig élt is a vétójogával.
Moamer Kadhafi szívesen tetszeleg egész Afrika vezetőjének szerepében, ám szinte senki sem tartja valóban annak. Az erre a posztra reálisabban pályázó dél-afrikai elnök, Jacob Zuma azonban most a líbiai diktátor pártján van.
Zuma hétfőn nyilatozott a BBC Africának. "Dél Afrika nemet mond a civilek gyilkolására. Nemet a rezsimváltás doktrínájára és nemet Líbia vagy bármely másik ország idegen megszállására."
Most bekapcsolódó olvasóink kedvéért összefoglaljuk a líbiai akció, valamint a térség jelenlegi ismereteink szerinti legnagyobb kérdéseit:
1. Jelenleg Miszrátában dúlnak a legsúlyosabb harcok az ostromló Kadhafi-párti katonák és a várost még éppen tartó lázadók között.
2. Ellentmondásos hírek érkeztek egész nap arról, hogy Kadhafi a koalíció célpontjai között van-e?
3. A török vétó miatt a NATO eddig nem tudott egységesen fellépni, de a francia külügyminiszter szerint ebben a kérdésben előrelépés lehet.
4. Nem tudni, hogy él-e még Kadhafi egyik fia, a katona Haszim. Egyes hírek szerint elesett a harcokban, mások szerint súlyosan megsebesült.
5. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e a koalíciós erők nyomásának enyhülése. Líbiai célpontokra tíz-tizenkét rakétát lőttek ki mindössze az éjjel, azt megelőző éjszakán viszont 110-et.
6. Mi lesz Jemenben, ahol magas rangú katonák álltak át a felkelők oldalára?
Tíz-tizenkét rakétát lőttek ki a koalíciós erők líbiai célpontokra az előző éjjel. Ez jelentős visszaesés a két nappal korábbi 110-hez képest, mondta az USA Afrikai parancsnokságának szóvivője. (BBC)
A koalíció célja nem a rezsimváltás, jelentette ki Ben Rhodes amerikai diplomata az elnöki különgép fedélzetén Brazíliából Chilébe tartva. Rhodes azt is mondta, hogy a katonai akció célja a civilek védelme, viszont nem célja Kadhafi kiiktatása. (BBC)
A magyar EU-elnökség megúszta a líbiai válság kezelését, mert a külpolitikát és a katonai ügyeket a lisszaboni szerződés kivette az elnöklő országok kezéből. Fontos szerepe van ugyanakkor a tripoli magyar nagykövetség két munkatársának: míg szinte az összes EU-ország kimenekítette diplomatáit Líbiából, a két magyar képviseli az EU-t a háborús övezetben.