Kiadják Assange-t Svédországnak

Julian Assange-nak, a Wikileaks alapítójának svéd bíróság elé kell állnia, döntött egy londoni bíróság csütörtökön. Howard Riddle bíró tömött tárgyalóteremben jelentette be, hogy a svéd ügyészség kiadatási kérelme „érvényes és ésszerű", ezért a britek kiadják Assange-ot Svédországnak, ahol kihallgatják, és elképzelhető, hogy vádat emelnek ellene. Assange fellebbez a döntés ellen, de ha fellebbezés sikertelen, tíz napon belül el kell hagynia Nagy-Britanniát.

A Wikileaks alapítóját, aki a beszámolók szerint egykedvűen vette tudomásul az ítéletet,  tavaly december elején vették őrizetbe Londonban, európai elfogatóparancs alapján. Két hétig ült börtönben, azután óvadék ellen szabadlábra helyezték ugyan, de komoly megszorításokkal: meghatározott időpontokban otthon kellett lennie, elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie, és hetente egyszer jelentkeznie kellett a rendőrségen. Útlevelét nem tarthatta meg.

Assange-t azzal vádolják, hogy szexuálisan molesztált és megerőszakolt két nőt – az aktus mindkét esetben közös megegyezéssel kezdődött, majd a vád szerint erőszakkal ért véget. A két nő azt állítja, hogy Assange kérésük ellenére nem használt óvszert, ami a szigorú svéd törvények alapján bűncselekménynek számít.

Angliában is erőszaknak számítana

A védelem a csütörtöki tárgyaláson azt állította, hogy a svéd ügyészségnek nem lett volna joga európai elfogatóparancsot kiadni Assange ellen, de ezt a bíró elvetette, csakúgy, mint azt az érvet, hogy a cselemények, amelyekkel Assange-t Svédországban vádolják, Nagy-Britanniában nem törvényellenesek. A bíróság szerint az egyik sértett ellen elkövetett szexuális jellegű bántalmazás és molesztálás, illetve a másik ellen elkövetett állítólagos nemi erőszak is alapot ad a kiadatásra.

A Guardian beszámolója szerint a bíró elismerte ugyan, hogy Assange-nak jelentős mértékű ellenségeskedéssel kellett szembenéznie Svédországban – még a miniszterelnök is elítélően nyilatkozott róla –, a brit bíró döntése szerint a svéd rendszerben létező esetleges hiányosságokat egy svédországi tárgyaláson lehet a legjobban feltárni.

Assange ügyében még szülőhazájának svédországi nagykövete is felszólalt. Paul Stephens a múlt héten egy a svéd igazságügyi miniszternek címzett levelében arra kérte a hatóságokat, hogy ha Assange-t ki is adják Svédországnak, az eljárást a svéd törvények, az európai és nemzetközi törvények, illetve a vonatkozó emberi jogi normák figyelembe vételével folytassák le.

A Wikileaks alapítója mindvégig tagadta a vádakat, és többször hangoztatta, hogy politikai hátterű üldöztetés áldozatának érzi magát. Assange ellen több ország kormánya is kikelt, mert a Wikileaks tavaly és idén év elején afganisztáni és iraki katonai dokumentumokat, illetve titkos diplomáciai üzenetváltásokat tett közzé.