Líbia, negyedik nap: a harc csendesebb, mint a tárgyalások

2011.03.23. 01:48 Módosítva: 2011.03.23. 09:56

(A legfrissen híreket percről percre itt követheti, összefoglalónkat a harmadik napról itt olvashatja.)

Megvan a Líbia elleni támadások első vesztesége a szövetségesek oldalán: a kedd hajnalra virradó bombázásokban technikai hiba miatt lezuhant egy amerikai F-15-ös vadászgép, a kétfős személyzet katapultált. Bengázi közelében értek földet, egyikőjüket ellenzékiek vitték be a városba, a másikért érkező helikopter viszont tűzet nyitott a pilóta körüli civilekre. Hatan megsérültek. A két pilóta délutánra már az országon kívül, biztonságban volt.

A lezuhant F-15E
A lezuhant F-15E

A legkomolyabb összecsapások ezúttal nem Bengázi, hanem két másik város, Miszráta és Zintan területén folytak: legalább 15 halottról és több száz sebesültről szólnak a hírek, de pontos számok nincsenek. Az összecsapások inkább délelőtt voltak jellemzőek, az ellenzékieknek azonban mindkét városban sikerült visszavernie Kadhafi erőit, legalábbis átmenetileg. Ugyanakkor a városok körül a kormányerők csapatokat vonnak össze, a településeken belül pedig számos ponton orvlövészek lőnek az ellenzékiekre.

Szövetséges támadásról hivatalosan megerősített hír reggel óta nem volt, a líbiai tévé azonban este élőnek mondott felvételeket mutatott Tripoli bombázásáról. A célpontokról és a veszteségekről nincs hír. Néhány órával később a tévében már Moammer Kadhafi tűnt fel, aki először szerepelt a nyilvánosság előtt a támadások négy nappal ezelőtti kezdete óta. Kadhafi többször is megismételte, itt van, kitart, harcol és győzni fog. Amerikai bejelentések szerint a líbiai légvédelem már nem jelent akadályt a szövetségeseknek, a néhány száz híve előtt beszélő Kadhafi azt mondta, a líbiai emberek jelentik az ország légvédelmét. Éjjel az Al-Dzsazira megkérdőjelezte, hogy valóban élő volt a televíziós beszéd.

Továbbra sem tudni, életben van-e Kadhafi egyik fia, akinek haláláról már hétfőn is szóltak hírek: Hillary Clinton európai idő szerint kedden késő este az ABC televíziónak azt mondta, amerikai csapatok biztosan nem végeztek vele, és egyelőre nincs hivatalos megerősítés haláláról sem.

Délelőtt három nyugati újságíró fogtak el a líbiai kormányerők, az AFP két munkatársát és a Getty ügynökség fotósát késő este elengedték.

Se cél, se vezér

A harcok - legalábbis átmeneti - csendesülésével a legnagyobb figyelem most azt övezi, sikerül-e megállapodni a Líbia elleni nemzetközi fellépés folytatásának mikéntjéről: egyelőre sem az nem tiszta, mi is a fellépés pontos célja, és az sem, hogy ki fogja koordinálni politikailag és katonailag az akciót. Az USA mindenesetre egyértelművé tette, hogy átadná kialakult vezető szerepét. Kézenfekvő lenne, hogy a NATO irányítson, de ezt Törökország és Franciaország is élesen ellenzi. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre, de esti beszámolók szerint minden a leginkább abba az irányba mutat, hogy a nemzetközi haderő koordinálásában amúgy is rutinos NATO irányítása kerülhet az akció katonai vezetése.

A koalíció lassan bővül, az USA több arab országot szeretne látni a szövetségesek között. Románia bejelentette, hogy egy fregattal vesz részt az fegyverembargó fenntartásában, Orbán Viktor pedig kedden megerősítette: Magyarország továbbra sem kíván csatlakozni a Moammer Kadhafi líbiai vezető rezsimje elleni katonai akcióhoz. Martonyi János ugyanakkor, az EU-elnökségünkből adódóan a Egyiptom líbiai határánál vizsgálta, milyen humanitárius segítségre szorulnak a menekültek.

Jemeni fejlemények

Átállt a felkelők oldalára Ali Mohszen al-Ahmar, az államfő féltestvére, és egy sor magas rangú katona, politikus és diplomáciai testület, köztük a budapesti nagykövetség. A fellázadt féltestvér, az eddig kíméletlenségéről ismert tábornok ugyanakkor nem tekinthető a demokrácia bajnokának. Szaleh jemeni elnök a 2012. januári parlamenti választás után mondana le. Visszautasította azt, hogy anélkül mondjon le, hogy tudja, ki követi őt az elnöki székben. (Szaleh elképzelései szerint az új elnököt a parlament választaná meg.) A jemeni ellenzéki koalíció visszautasította Szaleh elnök ajánlatát, miszerint csak a 2012. januári parlamenti választás után vonul vissza. "A következő órák sorsdöntőek lehetnek" - mondta az ellenzéki szóvivő délután, de az este ezt nem igazolta.