Közel a végső összecsapás Elefántcsontparton

Az ENSZ által is elismert Alassane Ouattara megválasztott elefántcsontparti elnök katonái péntek délben már a megerősített elnöki palotát ostromolták a hatalmához ragaszkodó Laurent Gbagbo volt elnök utolsó bástyájának tekintett Abidjanban.

"Hangos lövöldözést és tüzérségi lövegeket lehet hallani az elnöki palota negyedének irányából" – mondta az ország legfontosabb városából egy helyi lakos BBC-nek. Heves harcok voltak az állami tévé épületénél is, egyes hírek szerint a megválasztott elnök hívei meg is szerezték az épületet.

Elefántcsontpart nagyobb térképen

Miután fosztogatásokról érkeztek hírek Abidjan több pontjáról, ENSZ-missziósok és francia békefenntartók vették át a város nemzetközi repülőterének irányítását. A külföldiek egy francia bázison kerestek menedéket.

Gbagbót hetek óta nem látták nyilvánosan, és már elterjedtek olyan hírek, hogy elmenekült az országból, ugyanakkor Ouattaráék biztosak benne, hogy még Elefántcsontparton van, feltehetően éppen az abidjani palotában. A BBC helyszíni tudósítója szerint akár már órákon belül Ouattara csapatainak győzelmével érhet véget a küzdelem.

Nem akart lemondani hatalmáról

Az évtizedes észak-déli megosztottság miatt az országban 2002 óta tartó alacsony intenzitású polgárháborút 2007-ben békeegyezménnyel zárták le, amely már a választások kiírásáról is rendelkezett. Az északiak a békeegyezményben elérték a céljukat: mindenki állampolgárnak számít, aki Elefántcsontparton született, vagy akinek az egyik szülője elefántcsontparti, így a sokáig ellehetetlenített Alassane Ouattara is indulhatott az elnökválasztáson. Elefántcsontpart történelméről, a megosztottságról bővebben itt olvashat>>>

A többszöri halasztás után végül 2010 novemberének végén szabályos körülmények között megtartott szavazás második fordulójában a választási bizottság Ouattara győzelmét hirdette ki. Az országot 1993 óta vezető Laurent Gbagbo azonban nem nyugodott bele a vereségébe. A híveiből összeállított alkotmánytanáccsal megsemmisíttette az eredményt, a tanács kijelentette, hogy a választásokat mégis Gbagbo nyerte.

Az ENSZ és a külföldi országok is elismerték Ouattara győzelmét, azonban ennek ellenére sokáig úgy tűnt, hogy a hadsereg támogatását is élvező Gbagbo van előnyösebb helyzetben, Ouattara egy időben csak Abidjan egyik szállodájában volt biztonságban a külföldi békefenntartók védelmében. A nemzetközi elismeréssel a háta mögött azonban sikerült a maga javára fordítania a helyzetet.

Egy hét alatt végezhetnek

A csaknem fél évig húzódó patthelyzetben ötszáznál is többen haltak meg az összecsapásokban, Abidjanból, Elefántcsontpart kereskedelmi központjából egymilliónál is többen menekültek el. Az országban humanitárius válság alakult ki, az egészségügyi rendszer összeomlott. Ouattara kormánya tilalmat rendelt el a kakaóexportra, és bejelentette, hogy lezárták Elefántcsontpart határait.

Végül Ouattara hívei hétfőn indítottak támadást északi bázisukról, és péntekre már az ország négyötöde a kezükbe került. A szimbolikus győzelmet jelentő főváros, Yamoussoukro után csütörtökön bevették San Pedrót, az ország legfontosabb kakaókikötőjét, ezzel végleg megpecsételődött Gbagbo sorsa. A legfontosabb várost, Abidjant azonban még mindig a hatalmához ragaszkodó elnök katonái ellenőrizték.

Ouattara csapatai előrenyomulásukkor nem nagyon ütköztek komolyabb ellenállásba. A helyi ENSZ-missziót vezető Csoj Jungdzsin szerint ötvenezer katona, rendőr és csendőr hagyta el Gbagbót az elmúlt napokban, és már csak a köztársasági gárda és a különleges egységek tartanak ki mellette. A végjáték közeledtét jelezte, hogy csütörtök este az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Gbagbo ellen elfogadott szankciók után dezertált Phillipe Mangou vezérkari főnök is, aki családjával együtt a Dél-afrikai Köztársaság nagykövetségén kért menedéket.

Bíróság elé állítanák

Nem lehet kizárni, hogy Gbagbo Abidjanban a végsőkig tartani akarja magát. Gyerekkatonák toborzásával próbálta feltölteni hadseregében a dezertálók és az Ouattarához pártolók helyét. Az elnöki palotánál éppen ezért véres, napokig elhúzódó ostrom sem zárható ki, ha nem sikerül pénteken első rohamra bevenni az épületet.

Ban Kimun ENSZ-főtitkár ismét felszólította Gbagbót, hogy azonnal mondjon le, és adja át a hatalmat a jogszerűen megválasztott elnöknek és a hatóságoknak. Nyugati diplomaták szerint most már csak idő kérdése, hogy Gbagbo mikor próbál meg elmenekülni, vagy mikor fogják el ellenfelei. Ouattara kormánya azt ígérte, hogy a távozó elnöknek nem esik baja, ehelyett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé idéznék.

Aggódtak a kakaó és a csoki miatt

A helyzet gyors rendeződése azért is sürgető, mert a világ vezető kakaóexportőrének, Nyugat-Afrika leggazdagabb államának gazdaságát is megviselheti az elhúzódó bizonytalanság, amelynek már a nemzetközi hatásai is megmutatkoztak. Elefántcsontpart termelésének és exportjának javát a mezőgazdaság adja, illetve ez foglalkoztatja a munkaerő több mint kétharmadát is. Az ország adja a világ összes kakaótermelésének mintegy 40 százalékát, és vezető kávé- és pálmaolaj-termelésben is.

A kakaó világpiaci ára tonnánként 3164 dollárról 3500 közelébe emelkedve egyéves rekordot döntött január végén, amikor a választások győztese, Alassane Ouattara exporttilalmat rendelt el, február végén pedig 3574 dolláros árral harminc éves csúcsot is döntött. Bár a kivitel a bejelentések alapján április elején újraindul, több csokoládégyártó már árat emelt a megnövekedett költségekre hivatkozva.

A nemzetközi hatások mellett katasztrofálisak lehetnek az újabb lassulás szociális hatásai is: az ország lakosságának 42 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, miközben a munkanélküliség egyes időszakokban megközelítette az 50 százalékos arányt is. Nehézséget okozhat a tavaly újratárgyalt államadósság törlesztése is, ez 11, 6 milliárd dolláros összeggel a GDP 63 százalékát teszi ki.