Gbagbóra bíróság, Ouattarára újjáépítés vár

A hatalmához ragaszkodó Laurent Gbagbo volt elnök elfogásával véget ért a 2010. novemberi elnökválasztás után kialakult, öt hónapig tartó patthelyzet Elefántcsontparton, azonban még nehéz időszak vár a nemzetközileg is elismert Alassane Ouattara megválasztott elnökre, amíg teljesen rendeződhet a helyzet.

Gbagbót és feleségét Ouattara abidjani főhadiszállásán, a Golf hotelben tartják fogva. Több videó szerint is jól van, riportereknek is nyilatkozik. Ouattara kormánya korábban azt ígérte, hogy a távozó elnöknek nem esik baja, ehelyett a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé idéznék. Farhan Haq ENSZ-szóvivő bejelentette, hogy az ENSZ elefántcsontparti missziója felhatalmazásával összhangban védelmet biztosít Gbagbónak.

Guillaume Soro, Ouattara kormányának miniszterelnöke már felszólította Gbagbo erőit, hogy álljanak át, és tegyék le a fegyvert, azonban az Elefántcsontpartot évtizedeken át megosztó ellentétek miatt sem várható, hogy mindenhol gyorsan véget érnek a harcok. Abidjanban, az ország legfontosabb városában még egy ideig feszült maradhat a helyzet.

Ráadásul nemcsak Gbagbót vádolják civilek elleni támadással, hanem Ouattara embereit is. Emberi jogi aktivisták szerint több falut is felégethettek. Még előző pénteken is több száz holttestet találtak, amelyeknél nehezen lehetett megállapítani, hogy melyik fél hívei követhették el a gyilkosságokat.

Ouattarának nehéz újjáépítés vár, ugyanis az öt hónapig húzódó konfliktus alatt humanitárius válság alakult ki Elefántcsontparton. A csaknem fél évig húzódó patthelyzetben nyolcszáznál is többen haltak meg az összecsapásokban, Abidjanból, Elefántcsontpart kereskedelmi központjából egymilliónál is többen menekültek el.

A megválasztott elnök kormánya tilalmat rendelt el a kakaóexportra, és bejelentette, hogy lezárták Elefántcsontpart határait. Az Európai Unió pénteken feloldotta a két legfontosabb kakaókikötő, Abidjan és San Pedro elleni szankciókat, ennek ellenére sem változott a kakaó ára, továbbra is történelmi csúcs közelében van.

A nemzetközi hatások mellett katasztrofálisak lehetnek a szociális hatások is. Az ország lakosságának 42 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, miközben a munkanélküliség egyes időszakokban megközelítette az 50 százalékos arányt is. Nehézséget okozhat a tavaly újratárgyalt államadósság törlesztése is, ez 11,6 milliárd dolláros összeggel a GDP 63 százalékát teszi ki.

Egy patthelyzet krónikája

Az évtizedes észak-déli megosztottság miatt az országban 2002 óta tartó alacsony intenzitású polgárháborút 2007-ben békeegyezménnyel zárták le, amely már a választások kiírásáról is rendelkezett. Az északiak a békeegyezményben elérték a céljukat: mindenki állampolgárnak számít, aki Elefántcsontparton született, vagy akinek az egyik szülője elefántcsontparti (korábban ehhez mindkét szülő kellett), így a sokáig ellehetetlenített Alassane Ouattara is indulhatott az elnökválasztáson. Elefántcsontpart történelméről, a megosztottságról bővebben itt olvashat>>>

A többszöri halasztás után végül 2010 novemberének végén szabályos körülmények között megtartott szavazás második fordulójában a választási bizottság Ouattara győzelmét hirdette ki, és az ENSZ és a külföldi országok is őt ismerték el. Az országot 1993 óta vezető Laurent Gbagbo azonban nem nyugodott bele a vereségébe. A híveiből összeállított alkotmánytanáccsal megsemmisíttette az eredményt, a tanács kijelentette, hogy a választásokat mégis Gbagbo nyerte.

Az ENSZ és a külföldi országok is elismerték Ouattara győzelmét, azonban ennek ellenére sokáig úgy tűnt, hogy a hadsereg támogatását is élvező Gbagbo van előnyösebb helyzetben, Ouattara egy időben csak Abidjan egyik szállodájában volt biztonságban a külföldi békefenntartók védelmében. A nemzetközi elismeréssel a háta mögött azonban sikerült a maga javára fordítania a helyzetet. Március végén csapatai egy hét alatt az ország nagy részét elfoglalták, a harcok végül Abidjanra koncentrálódtak, ahol Gbagbo a rezidenciája alatti bunkerben húzta meg magát.

Az előző héten egy időre elcsitultak a harcok, mert Gbagbo a megadásáról tárgyalt a nemzetközi erők közvetítésével, ugyanakkor az ENSZ szerint ez csak trükk volt, hogy közben csapatai rendezzék soraikat. Az ENSZ békefenntartóit vezető Alain Le Roy szerint Gbagbo csapatai a béketárgyalásokat használták ki, hogy megerősítsék állásaikat a városban, szombatra két városrész felett is visszaszerezték az irányítást, ezért újabb harcok robbantak ki.

Az ENSZ és a francia Licorne helikopterei vasárnap másodszor is támadást indítottak a rezidencia körüli nehézfegyverzet ellen, hétfőn pedig francia tankok is összehangolt akciót indítottak Ouattara embereivel együtt. Bár Gbagbo emberei ezt állítják, a franciák tagadják, hogy végül ők fogták volna el a hatalmához ragaszkodó politikust, szerintük ez Ouattara embereinek érdeme.