![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Budapesten is áll a berlini falból
További Külföld cikkek
-
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát
- Kőkemény üzenetet küldött Ukrajna a magyar kormánynak
- Új csoport került a terrorszervezetek uniós listájára
- Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja az új, Alzheimer-kór elleni gyógyszert
- Az FBI igazgatója szerint nem biztos, hogy a merénylő lövedéke találta el Donald Trumpot
Az éppen 50 éve, 1961. augusztus 13-án épített berlini fal lebontása után megmaradt darabok közül sok azóta is látható a német fővárosban, de két falrész Budapestre is eljutott, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Házában magasodik a kerítés mellett Zugligeten.
„A két faldarabot még az I. kerületi SZDSZ kapta. Kint jártak a fal leomlása után, és a darabokat a barátság jeleként ajándékozták oda Németországból” – mondta Mécs Imre, SZDSZ-es politikus a két kőtömb érkezéséről. A több méter magas falrészeket eredetileg a Tabán oldalában állították fel 1990-ben, azonban a helyszín idővel egyre kevésbé tűnt megfelelőnek.
![Fotó: Szémann Tamás](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/229/2299/22993/2299374_e746eda772c31d0676c09fd17c8dcce7_wm.jpg)
Németországban sokan megpróbáltak hasznot húzni az 1990-es években a fal megmaradt darabjaiból, amelyeket apróra bontva árultak turistáknak. A Tabánban nyilvánosan kiállított faldarabok sem maradtak érintetlenek, még ha nem is indult be a kis darabok feketekereskedelme. „Többen farigcsáltak le belőle darabokat, és hazavitték emlékbe” – mondta Dióslaki Ferenc, az I. kerületi SZDSZ elnöke. További problémaként említette, hogy valakik lefestették a két kőtömböt.
A 15 éves évfordulón végül a már vörös színű berlini faldarabok áthelyezéséről döntöttek, amelyek többek között az akkor a zugligeti templommal szemben lakó Mécs Imre javaslatára kerültek a Máltai Szeretetszolgálathoz és Kozma Imre atyához, a zugligeti templom plébánosához, akinek 1989-ben a szervezet elnökeként nagy szerepe volt a Budapestre érkezett keletnémetek elszállásolásában.
A vasfüggöny megbontásáról szóló döntés még nem jelentette azonnal a határok megnyitását, de a változások hírére tömegesen érkeztek Magyarországra az NDK-ból, a nyugatnémet követség pedig segítséget kért. 1989. augusztus 15-én a keletnémet menekültek felállíthatták első sátraikat a zugligeti templom kertjében, ott és a csillebérci menekülttáborban november 14-ig összesen 48 600 keletnémet menekült ellátásáról gondoskodtak. A berlini fal novemberi leomlása után a keletnémet menekültek elhagyták a budapesti táborokat.
![Fotó: Szémann Tamás](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/229/2299/22993/2299376_ece57a51227b849fe3ce39dd8e6f0154_wm.jpg)
„Egész kis zarándokhellyé alakult” – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a templomkertről, ahová a két faldarab 2004-ben került. Felújítás miatt jelenleg nem tekinthető meg a teljes kiállítás, de a falrészek mellett áll az Egység szobor is, valamint a kihelyezett információs táblákról minden fontosabb adatot meg lehet tudni a berlini falról.
A helyszínt rendszeresen keresik fel német turisták, köztük olyan volt keletnémetek is érkeztek már, akik 1989-ben a zugligeti táborban leltek menedéket. Az illusztris látogatók között pedig szinte az összes német külügyminiszter és vezető német politikusok is megtekintették már a kertet, a berlini fal Budapesten álló maradványával együtt