Kiéleződött az amerikai-pakisztáni viszony

Botrány egy félresikerült CIA akció miatt, Pakisztán szuverenitásának megsértése Oszama bin Laden likvidálásakor, majd egy pakisztáni ellenőrzőpont téves lebombázása november 25-én. Ezek voltak Pakisztán legfontosabb olyan sérelmei 2011-ben, amelyek rontották a viszonyukat az Egyesült Államokkal.

Az Iszlámábád és Washington közötti stratégiai kapcsolat nagy múltra tekinthet vissza. A hidegháborús erőegyensúly fenntartása, majd a Szovjetunió elleni afganisztáni harc, végül magának az USA-nak a 2001-es afganisztáni beavatkozásának támogatása mind beleillet a szövetségesi szerepbe, ezért is fontos változás a mostani egymástól való elhidegülés.

A pakisztáni részről 24 halálos áldozatot követelő téves amerikai légicsapás az utolsó csepp lehetett a pohárban. Pakisztán elutasította az esetről készült amerikai jelentést, bocsánatkérést követelt és lezárta határait a NATO konvojai előtt, amivel utánpótlásának 40 százalékától fosztotta meg a szövetséges alakulatokat.

Bár Afganisztánba vezető alternatív tranzitútvonalakként az elmúlt években egyre nagyobb szerep jutott Oroszországnak és közép-ázsiai államoknak, és Carsten Jacobson NATO szóvivő is úgy nyilatkozott az AP hírügynökségnek, hogy kezelhető a helyzet, könnyebb lenne az amerikai katonák élete, ha Pakisztán feloldaná a határzárat.

Amerika érdekeinek érvényesítése Pakisztánban hagyományosan katonai és gazdasági segélyeken keresztül történt. Az amerikai törvényhozás tagjai azonban egyre jobban megkérdőjelezik Pakisztán őszinteségét a tálibok és a terrorizmus elleni harcban, ez pedig az amerikai segélyezési politikán is meglátszik.

A washingtoni kongresszus, hogy éreztesse rosszallását, csak megszorításokkal fogadta el a Pakisztánnak nyújtandó 850 millió dolláros katonai segélyt. A pakisztáni hadseregnek bizonyítható lépéseket kell tennie az Afganisztánban felhasznált útszéli bombák gyártásának felszámolására, addig pedig a segély 60 százaléka zárolva marad, írta a Reuters.

Iszlámábádban feltehetően nem nézik jó szemmel az amerikaiak fellépését, ami tovább élezheti a rossz viszonyt. Pakisztán alapvető érdeke a belső stabilitás, amelynek egyik lehetséges ára a kiegyezés lehet a határokon átszivárgó tálibokkal, Washington viszont el akarja kerülni, hogy biztonságos hátországot tudjanak kialakítani a NATO csapatai ellen.

A stratégiai szintű ellentétek feloldása nehéz feladat lesz az Egyesült Államoknak, ráadásul a kapacitásaik is behatároltak. Hiába szabadultak fel csapatok Irakban, nekik pihenniük kell, a Közel-Kelet még mindig forrong, Irán tovább folytatja atomprogramját, és ami a legfontosabb, 2012-ben elnökválasztási év lesz az Egyesült Államokban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!