Tokió kiürítése is felmerült
Egy héten belül kétszer is magyarázkodásra kényszerült a japán kormányzat, ráadásul mindkétszer a fukusimai erőműbaleset miatta. Egyrészt kiderült, hogy a krízis alatt fontos információkat tartottak vissza, másrészt képtelenség megállapítani, hogy pontosan hogyan is születtek a kritikus döntések az adott időszakban.
A japán kormány a tavaly márciusi fukusimai erőműbaleset után felkészült a lehetséges legrosszabb fejleményekre is, de a lakossági pániktól tartva titokban tartotta a tervet. Egy, a magánszektor képviselőiből álló testület most azt vizsgálja, hogy a kormány próbálta-e manipulálni a tájékoztatást akkoriban.
Hoszono Gosi környezetvédelmi miniszter a sajtónak is elmondta, hogy az atomenergetikai bizottság a reaktorokban történt robbanások után két héttel elkészült jelentésében azzal számolt, hogy a Fukusima-1 erőmű egyes reaktora felrobban, míg a négyes blokkban található, az elhasznált fűtőrudakat tároló medence hűtővízellátása elapad.
Ebben az esetben a radioaktív kibocsátás olyan mértékűre emelkedett volna, hogy az erőmű 170 kilométeres körzetében kötelező, míg a 250 kilométeres, Tokiót is magába foglaló körzetében „önkéntes kitelepítés” vált volna szükségessé. „Ha akkor közzétettük volna, valószínűleg senki sem maradt volna Tokióban” – nyilatkozta Hoszono a dokumentumról.
A másik meglepő hír az volt, hogy Kan Naoto akkori miniszterelnök által irányított válságcsoport nem vezetett semmilyen jegyzőkönyvet a tanácskozásaikról. Kis kutakodás után kiderült, hogy négy másik bizottságnál is hiányoznak a megfelelő dokumentumok, így nem lehet tudni, hogy mi kinek az ötlete volt, és hogy melyik politikus és szakember milyen döntéseket támogatott.