A pakisztáni legfelsőbb bíróság vádat emelt hétfőn Juszif Raza Giláni pakisztáni kormányfő ellen, amiért nem volt hajlandó újraindítani az Aszif Ali Zardari államfő elleni, korábban amnesztiarendelettel leállított korrupciós eljárásokat. A politikust bírói intézkedéssel szembeni engedetlenséggel vádolják, de Giláni a hétfői tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét.
A helyi televíziós csatornák rendkívüli híradásban számoltak be a fejleményről, kevesebb mint fél órával azután, hogy a miniszterelnök megérkezett a bíróságra. Ha Gilánit bűnösnek találják, távoznia kell tisztségéből, és akár fél év szabadságvesztésre is számíthat, ami könnyen politikai zűrzavarhoz vezethet Pakisztánban.
A kormányfőt és az államfőt érintő hatósági eljárásnak szövevényes politikai és jogi háttere van. 2007-ben Pervez Musarraf akkori elnök titkos szövetséget kötött Benazir Bhutto volt miniszterelnökkel, az ellenzék emigrációból akkor hazatért vezetőjével a hatalom jövőbeli megosztásáról. Ennek érdekében rendelt el több mint nyolcezer emberre - köztük Bhutto asszonyra és férjére, Zardarira - kiterjedő amnesztiát, mentesítést minden korrupciós vád és eljárás alól.
Benazir Bhuttót nem sokkal később, 2007. december 27-én meggyilkolták, és miután pártja nagyarányú győzelmet aratott a 2008. februári törvényhozási választásokon, özvegyét, Zardarit választotta meg az új parlament az ország államfőjévé. 2009 végén azonban a legfelsőbb bíróság törölte Musarraf amnesztiarendeletét, és utasította a kormányt, hogy újíttassa fel a korrupciós pereket számos politikai szereplő, köztük Zardari ellen, akit közpénzek elsikkasztásával, svájci bankszámlákra való kimenekítésével vádolták.
Giláni azonban nem volt hajlandó kérni a svájci hatóságoktól a vizsgálat újraindítását, arra hivatkozva, hogy Zardari államfőként jogi mentességet élvez. Közvélemény-kutatások szerint a pakisztániak a korrupciót tartják az egyik legsúlyosabb problémának az országban. Iszlámábádi lapok és politikai elemzők zöme ezért is ért egyet a legfelsőbb bíróság intézkedéseivel, amelyekre szerintük feltétlenül szükség van a jogállam és az elszámolhatóság megteremtéséhez Pakisztánban. Mások viszont úgy vélik, hogy mindez árt a demokráciának, és a nagyhatalmú hadsereget erősíti, amely 1947 óta három államcsínyt hajtott végre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
