Irán már a háborúra készül

Felpörgött az atomprogram

Lehetséges, hogy atomprogramjának bővítésére készül Irán egy Kom város közelében lévő föld alatti létesítményben – mondta egy Bécsben dolgozó diplomata vasárnap a BBC-nek. Teherán a jelek szerint készen áll arra, hogy új generációs centrifugák ezreit állítsa be az erősen védett nukleáris központban – tette hozzá. Ezekkel felgyorsítható lesz az urándúsítás, ami mind az energiatermeléshez, mind az atomfegyvergyártáshoz szükséges.

Izrael fél az iráni atomtól

Hétfőn érkezett meg Teheránba a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség újabb – idén már a második – szakértői csoportja, hogy megpróbáljon megoldást találni az iráni atomprogrammal kapcsolatos problémákra, miután múlt havi látogatásuk során nem juthattak be egyes nukleáris helyszínekre. Idén ez már a második szakértői csoport, amelyik tájékozódik az iráni atomprogramról és annak valódi céljairól.

A nyugati hatalmak és Izrael azzal vádolják Iránt, hogy békés célúnak mondott atomprogramja keretében atomfegyver előállítására törekszik és mivel a NAÜ négy éve eredménytelenül próbál megállapodni Teheránnal egy mindenki számára elfogadható ellenőrző mechanizmusról, Izrael egyre szkeptikusabb. Bár tudják, hogy Irán megtámadása súyos következményekkel járna, de egyes vélemények szerint – mint például Ehud Barak védelmi miniszter szerint – az még veszélyesebb, ha csak tétlenül várakoznak.

2006 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat határozatban ítélte el az iráni nukleáris programot. A zsidó állam szerint a nemzetközi szankciók nem érték el a kívánt hatást, nem sikerült eltántorítaniuk az iszlám köztársaságot nukleáris programjának folytatásától.

Irán nem várta ki az olajembargót

Irán leállította a nyersolaj eladását francia és brit cégeknek. Az iszlám ország olajügyi minisztériumának honlapjára vasárnap az került fel a tárca szóvivőjét idézve, hogy "Irán leállította a nyersolaj exportját a francia és a brit cégeknek... Irán más országoknak ad majd el". Elemzők szerint a teheráni lépés válasz az Európai Uniónak arra az év eleji döntésére, hogy megszünteti az iráni olaj importját júliustól. A múlt héten már volt egy hasonló bejelentés Irán részéről, de azt később hivatalosan cáfolták.

Légvédelem a nukleáris létesítményekért

Ezen felül hétfőn hadgyakorlatot kezdett Irán, tökéletesítendő nukleáris létesítményeinek védelmét – közölte az IRNA állami hírügynökség. A Szarollahnak (Isten bosszújának) elkeresztelt négynapos gyakorlatozás nagyrészt az ország déli része fölött zajlik 190 ezer négyzetkilométeren, különös tekintettel az öböllel határos területre. A műveletekben rakéták, radarrendszerek és repülőgépek széles arzenálját vonultatják fel. Az IRNA szerint a Szarollah célja az is, hogy erősítse a rendszert védelmező Forradalmi Gárdának alárendelt erők és a hadsereg együttműködését.

Két nappal korábban iráni hadihajók érkeztek a Földközi-tengerre a Szuezi-csatornán át, feltehetően a Sahid Kandi romboló és a Karg kísérőhajó, amelyek február eleje táján iráni sajtójelentések szerint több napot töltöttek a szaúd-arábiai Dzsidda vörös-tengeri kikötőben.

Izrael az utóbbi hetekben többször célzott arra, hogy támadásra készül az iráni atomlétesítmények ellen. Az iráni nukleáris létesítmények az ország területén elszórtan, nem egyszer a föld alatt, bombabiztos bunkerekben helyezkednek el. Szakértők éppen ezért megkérdőjelezik egy esetleges izraeli támadás esélyeit és valószínűségét.

Izrael nem tudná visszavetni az iráni atomprogramot

Az iráni nukleáris objektumok megsemmisítéséhez összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai kapacitás szükséges, mint az iraki és a szíriai reaktorokat 1981-ben, illetve 2007-ben leromboló izraeli csapásokhoz, és nem biztos, hogy Izrael rendelkezik ilyennel – írta hétfői számában a New York Times amerikai védelmi tisztségviselőkre és a Pentagonhoz közel álló szakértőkre hivatkozva.

A lap megállapítja, hogy ha Izrael Irán megtámadása mellett döntene, akkor a pilótáinak több mint 1600 kilométert kellene megtenniük nem baráti terület fölött, újra kellene tankolniuk, le kellene küzdeniük az iráni légvédelmet, egy időben több föld alatti célpontot is meg kellene támadniuk, amihez legalább 100 repülőgép bevetése szükséges. Michael V. Hayden, a CIA volt igazgatója szerint meghaladná Izrael képességeit, hogy komolyan visszavesse Irán atomprogramját.

Izrael rakétapajzzsal felel

Az izraeli hadsereg rakétapajzsot állít fel és tesztel a héten Tel-Aviv környékén a szokásos évi rutingyakorlat keretében – mondta el egy izraeli katonai szóvivő hétfőn Jeruzsálemben. A "vaskupola" néven ismert rendszert mindössze néhány napig működtetik. A rakétapajzsot eddig a Gázai övezet környékén alkalmazták a palesztin szélsőségesek által kilőtt robbanóeszközök elhárítására.

A tel-avivi gyakorlatozásnak különös jelentősége van, főként az utóbbi hetek izraeli fenyegetéseinek fényében. A zsidó államban sokat beszélnek az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás lehetőségéről. Egy izraeli katonai művelet esetén Tel-Aviv és környéke elsődleges célpont lenne az irániak és szövetségeseik számára. Aviv Kocsavi, az izraeli katonai hírszerzés vezetője szerint 200 ezer rakéta hullhat az ellenséges területekről Izrael földjére.