További Külföld cikkek
- Ciprus elárulta, mennyi segélyt sikerült eddig leszállítani Gázába
- Először ült össze a szlovák parlament a Robert Fico elleni merénylet óta
- Megszólalt az iráni elnök kabinetfőnöke, ez történt a helikopter lezuhanása előtti pillanatokban
- Az izraeli hatóságok lefoglalták az AP hírügynökség felszereléseit
- Politico: váratlan fordulat Ukrajna EU-tagságánál, Magyarország lehet a kulcs
Hétfőn találkozik egymással Benjamin Netanjahu izraeli államfő és Obama elnök. Megbeszélésükön Irán atomprogramja lesz az egyik fő téma. Netanjahu valószínűleg egy minél hamarabbi Irán-ellenes megelőzőcsapás megszervezését akarja elérni, míg Obama inkább türelemre intené izraeli partnerét és hagyná, hogy a gazdasági és diplomáciai szankciók gyengítsék Iránt. Az atomprogram eltérő megítélése a legnagyobb probléma a két vezető között, maga mögé utasítja a palesztinok kérdéskörét is.
Obamanak az otthoni környezetre is figyelemmel kell lennie, amikor tárgyal. Választási év van és a választók szemében az elnök nem tűnhet úgy, hogy keményebb Izraellel, mint Iránnal. Az interjúban Obama kikelt az ellen a vád ellen, hogy nem figyel eléggé Amerika szövetségesére: „Minden egyes ígéretet, amit Izrael és a biztonsága felé tettem, betartottam. Miért van az, hogy bár sosem késlekedtem támogatni Izraelt egyszer sem az elmúlt három évben, még mindig kérdések merülnek fel emiatt?”
Az amerikai elnök elutasította, hogy Washington elfogadna egy olyan szituációt, ahol Irán atomfegyverre tehetne szert és Amerika csak ezután próbálná hihetően elijeszteni annak felhasználásától . Szerinte Irán és Izrael is érti, hogy valós a katonai beavatkozás esélye, ha egyszer a Fehér Ház azt mondja. „Nem blöffölök” – jelentette ki Obama.
Mindezek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy Netanjahu hallgat majd Obamára. Sok izraeli létkérdésnek tekinti, hogy Teheránnak lesz-e atomfegyvere vagy sem. Nyilvános vita tárgyát képezi, hogy támadjanak-e vagy sem, és mindkét álláspont mellett vannak érvek, de döntés még nem született.
Iránban ma másra koncentrálnak
Bár Teherán általában árgus szemekkel figyeli, hogyan nyilatkozik Washington vagy Tel-Aviv, a hétvégén az iráni választási eredmények alakulás fontosabb téma. A hivatalban lévő Mahmúd Ahmadinezsád küzd a rivális konzervatív erőkkel a parlamenti választásokon és a hírek szerint Ahmadinezsád vesztésre áll.
Teheránban és több más vidéki városban a szombaton közzétett részeredmények szerint egyértelmű a konzervatív előny. A fejlemény előrevetíti, hogy a második mandátumát töltő államfő a hátralévő másfél évben az eddiginél ellenségesebb törvényhozással szembesülhet, ami az iszlám köztársaság legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh továbbélő befolyását mutatja.
A szombat reggelre már győztesnek nyilvánított 60 képviselőjelöltből megfigyelők szerint legalább 46 Ahmadinezsád konzervatív ellenfelei közé tartozik, de három, liberálisnak tartott jelöltet is megválasztottak. A fennmaradó 11 mandátumon Ahmadinezsád hívei és a centristáknak számító erők osztoztak.
Korábban már ismertté vált, hogy Ahmadinezsád húga, az elnök számára hatalmas kudarcként, nem került be a törvényhozásba. Parvin Ahmadinezsád az államfő szülővárosában, a Teherántól 60 kilométerre délkeletre fekvő Garmszárban indult a választáson.
Színjáték az egész
Az állami média szerint a szavazásra jogosult 48 millió iráni több mint 67 százaléka adta le voksát pénteken az ország 47 ezer szavazóhelyiségében. A parlament 290 mandátumáért 3200 jelölt szállhatott harcba.
A pénteki volt az első jelentős választás Ahmadinezsád vitatott, 2009-es újraválasztása óta, amelyet tömeges utcai megmozdulások és a tiltakozók elleni megtorlások követtek, de az azóta súlyos elnyomásnak kitett reformista ellenzék nem állíthatott jelölteket, s nagyobb része bojkottot is hirdetett. A Human Rights Watch előre jelezte, hogy nem lesz értelme az egésznek, mert jelenleg Iránban lehetetlen hiteles és szabad választásokat tartani, és úgy tűnik, igazuk lett.