Nincs EU-s megállapodás a klímavédelemről
Az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei nem tudták jóváhagyni pénteken azt a hosszú távú tervet, amelynek értelmében 2050-re az 1990-es szinthez képest legalább 80 százalékkal csökkenne a káros éghajlatváltozást segítő gázok kibocsátása az unióban.
A brüsszeli tanácskozáson Lengyelország – amelynek energiaellátása még mindig jelentős mértékben a komoly kibocsátásért felelős, széntüzelésű hőerőművek működtetésétől függ – lényegében megvétózta az erre vonatkozó menetrendet.
A terv értelmében 2020-ra 20 százalékkal, majd tízévenként további 20-20 százalékkal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A mostani évtized végéig tartó időszakra vonatkozó célkitűzést már Lengyelország is elfogadta.
Egy tavalyi állam- és kormányfői találkozón az EU-tagországok már megállapodtak abban, hogy megpróbálják elérni a 80-95 százalékos kibocsátás-korlátozást az évszázad közepéig – a mostani lengyel álláspont visszalépésnek tűnik ahhoz a helyzethez képest.
Brüsszeli közlések szerint az EU többi tagállama el tudta volna fogadni az útitervet. Marcin Korolec lengyel környezetvédelmi miniszter most – a beszámolók szerint – egyebek mellett azzal érvelt, hogy főleg a végső célkitűzést túlságosan elméletinek tartják, és egyelőre nem is tudják garantálni, hogy Varsó teljesíteni tudja a jelentős mértékű kibocsátáscsökkentést az egyes tervszakaszokban.
Azzal minden tagállam egyetértett pénteken, hogy az EU továbbra is vegyen részt a klímavédelmet szolgáló kiotói jegyzőkönyv hatályának lejárta utáni időszakra vonatkozó világméretű tárgyalásokon, amelyek célja elsősorban erre az évtizedre nemzetközi kibocsátáskorlátozási célkitűzéseket kidolgozni.
Az Európai Bizottság az útiterv tavaly kiadott eredeti változatában még azt is hangoztatta, hogy az EU már 2020-ra túllépheti a 20 százalékos, jelenleg érvényes kibocsátáscsökkentési célt, különösen ha a tagországok teljesítik azt a vállalást is, hogy az évtized végére az energiahatékonyságot is 20 százalékkal javítják.
Connie Hedegaard, a káros éghajlatváltozás elleni harcért felelős biztos azzal is érvelt, hogy minél tovább vár az EU, az átállás annál költségesebb lesz.
A bizottsági javaslatból az is kiderült, hogy az alacsony kibocsátású technológiák elterjesztéséhez a következő 40 évben uniós szinten évi 270 milliárd eurós beruházásra van szükség. Ennek nagy része azonban várhatóan megtérül a gáz- és olajimport csökkenésével.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
