További Külföld cikkek
- Újabb részletek derültek ki a magdeburgi támadás feltételezett elkövetőjéről
- Donald Trumpnak a világ legnagyobb szigetére fáj a foga, de hatalmas kosarat kapott
- Kiverte a biztosítékot lengyel jogászoknál, amit Varsó művel Magyarországgal
- Egy magyar nőt sikerült kimenteni az Alpokban, de a sérült társát még mindig nem találják
- Joe Biden 40-ből 37 halálraítéltnek megkegyelmezett
A rendkívül népszerű - és széles körben kritizált - félórás dokumentumfilmet készítő, az ugandai gyerekkatonák megmentése céljából létrehozott Invisible Children nevű Sand Diego-i szervezetnek 2010-ben rajongó szavazatok alapján ítélt oda 1 millió dollárt a Kony2012 kampány kivitelezésére a legnagyobb amerikai banknak számító JP Morgan Chase. Ben Keesey, az Invisible Children vezérigazgatója ekkor egyébként tanácsadója volt a bank közösségi adományozó programjának.
Az egy hét alatt 75 millió nézőt szerző videó remek táptalajnak bizonyult az összeesküvés-elméletek számára, hiszen a többi között azt a kérdést is felveti, hogy miért pont most, az amerikai elnökválasztás évében vált ennyire fontossá egy 26 éve garázdálkodó lázadó ugandai hadúr kézre kerítése. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) már 2005-ben eljárást indított a magát prófétaként hirdető Kony ellen, aki az Úr Ellenállási Hadseregének (LRA) nevezett lázadócsoport élén közel 100 ezer gyermeket ragadott el a családjától és képzett ki katonának az elmúlt negyedszázadban.
Az internetes közösség összefüggést vélt felfedezni a videó időzítése és az Ugandában az elmúlt években talált olajmezők között is. Ezeknek az elméleteknek adhat táptalajt az Occupy Wall Street mozgalom hírportálján hétfőn megjelent cikk, amely rámutatott, hogy a JP Morgan Chase az egyik legnagyobb befektetője annak a Tullow Oil nevű cégnek, amely 2005-től naponta 200 ezer hordó olajat akart volna kitermelni Ugandában, azonban ez mindeddig az instabil politikai helyzet miatt nem sikerült.
Noha az a tény, hogy az Invisible Children a közönség szavazatai alapján vált érdemessé a Chase Bank 1 millió dolláros támogatására, kétségessé teszi a közvetlen összefüggést a szervezet, illetve az amerikai befektetők és döntéshozók hosszú távú haszonszerzési céljai között, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Invisible Children korábban is számos bírálatot kapott finanszírozásának az átláthatatlansága illetve a források felhasználása miatt.
Az amerikai kormánynak kapóra jött
Nem csak a Kony 2012 finanszírozásáról, de a szervezet szerepéről is több elmélet született. Adam Branch Ugandában élő, Közép-Afrikával foglalkozó amerikai professzor szerint az Invisible Children csupán egy "hasznos idióta", amelyet az amerikai kormány arra használ fel, hogy indokot teremtsen a közép-afrikai katonai jelenlétének a megerősítésére. Egyebek mellett például az Invisible Children kitartó lobbizása vezetett ahhoz, hogy Barack Obama amerikai elnök tavaly októberben jóváhagyta száz amerikai katona kivezénylését Ugandába. A hadrakész fegyveresek feladata, hogy segítséget nyújtsanak a helyi hadseregnek Kony elfogásában.
"Mégis milyen gyakran követeli az Egyesült Államok kormányától több millió amerikai fiatal, hogy katonai beavatkozást hajtson végre egy olajban és más természeti erőforrásokban gazdag országban?" - tette fel a kérdést Branch, aki szerint az Egyesült Államok valószínűleg a Kony2012 kampány nélkül is növelte volna a katonai jelenlétét Közép-Afrikában, de az Invisible Children legalább egy kicsit megkönnyítette a dolgukat. Az al-Dzsazíra pánarab televízió hírportáján megjelent írásában a professzor azt is hangsúlyozta, a videó tulajdonképpen nem Ugandáról, hanem Amerikáról és az amerikai politikai aktivizmusról szított vitát, és talán éppen ezért Ugandában szinte teljesen visszhangtalan maradt.
Branch, más kutatókkal és újságírókkal együtt arra is rávilágított, hogy a videó félreértelmezi a mai Uganda égető problémáit, amelyeknek többnyire semmi közük sincs Konyhoz. A közép-afrikai ország a dokumentumfilm rendezőjének és narrátorának, Jason Russelnek az állításaival szemben már nem háborús zóna, és Konyt is sikerült évekkel ezelőtt kiűzni, így a hadúr jelenleg feltehetően a Közép Afrikai Köztársaságban bujkál. Sokkal súlyosabb problémát jelent például a gyermekek körében terjedő halálos idegrendszeri megbetegedés, a heves remegéssel és fejrángással járó "bólogató-kór"; illetve a kormány és az Acholi nevű kisebbség között a földek birtoklásáról folytatott vita, valamint a háború éveiben több mint egy millió embernek szállást nyújtó menekülttáborok felszámolásának kérdése is.
Kony letartóztatása nem megoldás sem a bólogatókórra, sem a borzasztó higiéniás körülményekre, de azt sem fogja megakadályozni, hogy a milíciák továbbra is gyermekkatonákat toborozzanak - fogalmazott Kevin Perry, a brit Gentlemen's Quarterly című magazin újságírója. Perry szerint az Invisible Children "megdöbbentően jó" kampányt épített fel, és sikerült is felhívniuk a figyelmet arra, amire akarták, de "az utolsó dolog, amit az embernek tennie kell az ügyben, az, hogy még több pénzt ad nekik", mert a szervezet kimondottan kampányok felépítésére, és nem pedig a helyi fejlesztésekre szakosodott. Perry, aki egy ideig a Kongói Demokratikus Köztáraságban dolgozott, úgy véli, a régiónak nem gyors megoldásokra van szüksége, hanem stabil demokráciára, amelyben a politikusok felelősségre vonhatóak.