Megkezdődött a norvég tömeggyilkos tárgyalása

„Nem ismerem el a norvégiai bíróságokat. Olyan politikai pártoktól van a mandátumuk, akik a multikulturalizmust támogatják” – jelentette ki a sötét öltönyt viselő 33 éves Breivik az egyik bírónak percekkel azután, hogy hétfőn reggel kilenckor mosolyogva belépett a tárgyalóterembe. Több mint száz újságíró volt jelen, és további 700 tartózkodott még a helyszínen Norvégia történetének egyik legfontosabb perén.

Breivik tavaly júliusban nyolc emberrel végzett, amikor pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Támadássorozata a valaha volt legtöbb áldozatot követelő terrorista akció volt Norvégiában és teljesen váratlanul érte az egész országot.

Ismertették a támadások részleteit

Ahogy védője előre bejelentette, Breivik a tárgyaláson elismerte a gyilkosságokat, de ártatlannak vallotta magát. Szerint önvédelemből követte el a gyilkosságokat és nem terrorista cselekményről van szó. Breivik szerint a támadásaival megbüntette azokat az árulókat, akiknek a „bevándorlásbarát döntései miatt beszennyeződött a norvég vér”.

Breivik foglalkozását tekintve írónak nevezte magát, aki most éppen a börtönben dolgozik. Breiviken a tárgyalás elején nem látszott érzelem, az asztalt nézte maga előtt, miközben az ügyész ötvenegy percen át olvasta fel az áldozatok nevét és haláluk körülményeit. Ugyanakkor könnyeket törölt ki a szeméből, miután bemutatták azt a 12 perces bevándorlásellenes propagandafilmet is, amelyet Breivik a támadások napján töltött fel az internetre. A norvég TV2 egyik szakértője leolvasta Breivik szájáról, amikor arról beszélt ügyvédjének, hogy „elérzékenyült" a film nézése közben.

Az ebédszünetről visszatérve pedig mosolygott. A tárgyalás délutáni felén az oslói robbantásról mutattak be felvételeket, amelyeken a robbanószerekkel megpakolt jármű robbanása után hallani lehetett, ahogy az emberek pánikolva menekülnek a szétrepülő fémalkatrészek elől.

Ezután bemutatták, hogyan ment át Breivik Utoya szigetéhez, majd az ifjúsági táborban elkövetett mészárlás részleteit. Ismertették Breivik két telefonhívását a rendőrségre, amelynek végén arról beszél, hogy a Templomos Lovagok európai és norvégiai szervezetének nevében követte el tetteit. A BBC szerint a nyomozók korábban nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy Breivik állításának megfelelően egy titkos szervezethez, a Templomos Lovagokhoz tartozott volna. Az ügyészség szerint ez a szervezet nem létezik.

Breiviket harmincegyszer hallgatták ki összesen 233 órán át őrizetbe vétele óta. Breivik kedden tesz majd vallomást a bíróságon, ügyvédje elmondta, hogy harminc percen át akar majd beszélni. Ügyvédje szerint Breivik vallomása kulcsfontosságú annak megállapítására, hogy épelméjű-e védence, ezt akarják majd bebizonyítani hasonló nézeteket képviselő tanúk beidézésével is.

A tárgyaláson, a Daily Telegraph szerint, 162 ügyvéd képviseli az áldozatok családtagjait, illetve a túlélőket. Összesen 150 körül lesz a tanúk száma a per során, amit a kivételes jellege miatt a norvég televíziók részben élőben sugároznak.

Ingyen médiafigyelem

A teljes televíziós közvetítés ötlete nem merült fel a bíróságon és Breivik vallomását se élőben fogják adni a csatornák. A szélsőséges nézeteket valló Breivik – aki szerint a multikulturális társadalom réme, illetve az iszlám vallás terjedése fenyegeti Norvégiát – valószínűleg arra szeretné felhasználni az ügye iránti érdeklődését, hogy a médián keresztül népszerűsítse ideológiáját. Vannak olyan híroldalak, amelyek erre készülve „Breivik-mentes” verziót is készítenek, ha az olvasók megunnák a róla érkező híreket.

A rendőrség szeretné, ha kedden várható vallomásában csak a támadás technikai részleteinek leírására szorítkozna a vádlott. „Nem csak azt akarja majd megmagyarázni, hogy tettei igazolhatók, de azt is el fogja mondani: sajnálja, hogy megakadályozták még több ember meggyilkolásában” – mondta ugyanakkor Geir Lippestad, a vádlott védője. Lippestad azt tanácsolja az embereknek, hogy készüljenek fel egy lelkileg nagyon megterhelő vallomástételre. Lippestadot maga Breivik kérte fel, hogy legyen az ügyvédje, mivel korábban már védett egy neonácit, aki tíz évvel ezelőtt leszúrt egy tizenévest Oszlóban.

Őrült vagy épelméjű?

Mivel nem tagadja a támadások megszervezését és végrehajtását, továbbá mert számos tárgyi bizonyíték van ellene, Breivik csak akkor kerülheti el a több évtizedes, vagy akár életfogytig szóló börtönbüntetést, amennyiben az öt tagú bírói testület beszámíthatatlannak nyilvánítja. Ebben az esetben Breivikre kényszergyógykezelés vár.

Breivik elmeállapotának megállapítására eddig két kísérlet volt. Az első, még novemberben készült vélemény elmebetegnek minősítette, a szakértő szerint paranoid skizofréniában szenved, ezért nem volt beszámíthatónak tekinthető. Az előző héten nyilvánosságra hozott új pszichiáteri szakvélemény szerint azonban épelméjű, és ezért büntetőjogilag felelősségre vonható.

Az első véleménnyel egyébként maga Breivik sem volt elégedett. Márciusban egy 38 oldalas levelet küldött a norvég médiának, amelyben pontról pontra igyekezett megcáfolni a szakértőket és jelentésüket. Ezt a tömeggyilkos hazugságnak minősítette. Azt írta, hogy „egy politikai aktivistát” pszichiátriai intézetbe küldeni „szadistább és szörnyűbb tett, mint meggyilkolni”.

Hiába példálózik azonban Breivik a halálbüntetéssel, ugyanis a jelenlegi norvég törvények tiltják azt. A leghosszabb büntetés amit kaphat 21 év börtön terrorcselekményekért, de ezt lehetőség van meghosszabbítani, ha szabadulásakor még „veszélyt jelentene a társadalomra”.

Az orvosi kezelés esetén akár élete végéig is intézetben maradhat a norvég tömeggyilkos, mivel hiába vizsgálnák felül rendszeresen állapotát, csak a gyógyulása után szabadulhatna, de a fentebb említett társadalomra veszélyt jelentő szabály alapján még a szanatórium után is bebörtönözhetik, bár ilyen eset csak egyszer fordult elő Norvégiában. A végleges ítélethozatal majd júliusban várható.