Magyar ügyön bukott el a román kormány

Elfogadta a román parlament az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya, írja az erdélyi Krónika. Az elemzők ugyan szoros eredményt vártak, de előzetesen azt valószínűsítették, hogy ha kicsivel is, de maradni tud a kormány.

A pénteki szavazáson az összesen 460 képviselő és szenátor közül 259-en voltak jelen, a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaztak 235-en, ellene kilencen, négy szavazat érvénytelen volt. Az indítvány elfogadásához legalább 231 szavazat kellett, tehát az ellenzéknek négy többletszavazattal sikerült megbuktatnia az Ungureanu-kormányt, amely 78 napja volt hatalmon.

Az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt április 17-én, mert a kabinet néhány hete rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait. Az ellenzéki pártszövetség emellett a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felrója a kabinetnek. Az indítvány egyben törvénytelennek tartotta az ásványkincsek és energiavállalatok kiárusítását is.

A parlament két háza előtt mondott beszédében Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök azt mondta, hogy az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni. Az indítvány szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába. „Noha Románia az EU tagja, a szöveg szerzői és beterjesztői jóval távolabb állnak az európai értékektől, mint ahogy azt elképzeltem” – idézte Ungureanut a Krónika.

Băsescu kezében a döntés

A román parlament február 9-én szavazta meg Mihai Răzvan Ungureanu volt hírszerzési főnök kormányát, amelyet a kormánykoalíciót alkotó Demorkata Liberális Párt (PD-L), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szavazott meg, az ellenzék nem volt a teremben a szavazáskor. Ungureanut azután kérte fel kormányalakításra Traian Băsescu elnök, hogy Emil Boc miniszterelnök lemondott február legelején.

A pénteki bizalmi szavazás után megint Basescu kezében van a döntés, hogy kit kér fel kormányalakításra. Băsescu péntek délutánra hívta össze konzultációra a pártokat. Utána javaslatot tesz majd az új kormányfő személyére, akinek kormányáról aztán tíz napon belül szavaznia kell a parlamentnek.

Boc első kormánya egyszer már megbukott egy hasonló bizalmi szavazáson 2009-ben, de az államfő akkor újból őt kérte fel kormányalakításra. A második Boc-kormányban a PD-L az RMDSZ-szel kormányzott együtt, és a megszorításokat bevezető miniszterelnök öt bizalmi szavazást is túlélt, mielőtt lemondott. Ungureanu azzal kommentálta a pénteki bizalmi szavazást, hogy ilyen a demokrácia, egyben jelezte, hogy nem ez volt az utolsó lépése. A Krónika szerint ez arra is utalhat, hogy esetleg elindulna jövőre az elnökválasztáson.

Emil Boc, a PD-L elnöke szerint a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója árulta el a kormányoldalt, az ő szavazataikkal sikerült az ellenzéknek átvinnie a bizalmatlansági indítványt. „Ez a köpönyegforgatás győzelme, a kisebbségi frakció hátulról kést döfött a hátunkba”, noha végig azt állította, hogy a kormány mellett szavaznak képviselői – fogalmazott Emil Boc.

Traian Băsescu elnök februárban egyszer már állítólag felajánlotta Victor Ponta szociáldemokrata elnöknek a kormányfői jelölést, de az ellenzéki pártvezér visszautasította. Victor Ponta a szavazás után azt mondta, hogy a pártszövetség készen áll a kormányzás biztosítására az őszi választásokig. Az ellenzék korábban előrehozott választásokat sürgetett. A közvélemény-kutatások szerint többséget szerezhetnének a szociáldemokraták és a liberálisok, amennyiben most lennének a választások.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, hogy készülnek a választásokra, és nem fognak együttműködni az USL-lel. Vélhetően ellenzéki időszakra készülnek, a párt pedig az előrehozott választásokat is támogathatja.

Ahogy a Krónika emlékeztet rá, az ellenzék az elmúlt két évben a mostanin kívül már két bizalmatlansági indítványt is benyújtott a kormányok ellen, ugyanakkor korábban nem fordult elő, hogy már két hónappal a beiktatás után ilyen megoldást kezdeményezzenek.

Az önkormányzati választások dönthettek

A bizalmatlansági szavazás előzménye volt, hogy az utóbbi hetekben felgyorsult a PD-L bomlása, nemcsak parlamenti képviselők, hanem megyei elnökök, hivatalban lévő polgármesterek hagyták ott a közvélemény-kutatásokban nem jól álló pártot, mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

Az elmúlt két hónapban annak ellenére sem sikerült stabilizálni Băsescu és a kormánypárt népszerűségét, hogy Ungureanu kormányfőként alapvetően népszerű volt. Elsősorban az mozgathatja most a politikai szereplőket, hogy június 10-én önkormányzati választásokat tartanak (a parlamenti választások eredetileg ősszel, várhatóan novemberben lennének esedékesek).

Băsescu ugyan felkérhet újból a PD-L-t képviselő politikust a kormányalakításra, de nehéz elképzelni, hogy ha a bizalmi szavazáshoz nem sikerült elég többséget szerezniük, akkor egy új kabinethez viszont igen. Sokkal inkább az várható, hogy felerősödik a kormánypárt erodálódása.

Kérdés azonban, hogy a kormányt most megbuktató ellenzéki szocáldemokrata-liberális USL pártszövetség meddig tud így egyben maradni, akiknek hatalomra kerülésük esetén is együtt kell dolgozniuk Băsescuval. Az RMDSZ egy ideig ellenzéki szerepre számíthat, rövid távon nehéz helyzetbe került, mert nem tudja a mérleg nyelvének szerepét játszani.

A gazdasági helyzet miatt is fontos lenne a stabil kormányzás Romániában. A Nemzetközi Valutaalap bejelentette, hogy megszakítja a tárgyalásokat Romániával, egyelőre megvárhatják a helyzet rendeződését.

Bár az államadósság uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony, alig éri el a GDP harmadát, Románia továbbra is küzd a szocializmus örökségével: a vállalkozások működését nagyban nehezíti az erős korrupció, a szociális ellátórendszert jelentősen terheli, hogy a rendszerváltás körüli leépítések miatt óriási tömegek mentek előrehozott nyugdíjba, és az ország a gyors növekedés ellenére továbbra is az EU második legszegényebb állama.