Német kalózok és tengerészek is indulnak a választásokon

Schleswig-Holsteinben 2009. szeptember 27-én tartottak választást egy időben a szövetségi gyűlési (Bundestag) választásokkal. Akkor a később koalíciót alkotó kereszténydemokrata CDU és a liberális FDP együtt 46,1 százalékot ért el, a többi párt (szociáldemokraták, baloldal, zöldek, és a dán kisebbséget képviselő Dél-schleswigi Választási Szövetség) együtt 48,1 százalékot.

Ennek ellenére a 95 fős tartományi parlamentben a CDU és az FDP koalíciója 48 helyet kapott, míg a többiek csak összesen 47-et. A választás kimenetele szempontjából döntő (pártlistákra leadott) másodszavazatokból az utóbb kormányt alakító CDU és FDP összesen kevesebbet kapott, mint a többi párt, a kormányzó koalíció többsége csak a 11 pluszmandátumnak volt köszönhető. Ezeket azért kapta a CDU, mert több egyéni mandátumot nyertek el a jelöltjei, mint amennyi a pártot a listás szavazatok alapján megillette volna. Ugyanakkor a többi pártnak ennek fejében úgynevezett kiegyenlítő mandátumok jártak volna, amit azonban a választási bizottság csak részben volt hajlandó jóváhagyni a tisztázatlan jogi szabályozás miatt.

Emiatt a Zöldek és a Dél-schleswigi Választói Szövetség (SWV) a tartományi alkotmánybírósághoz fordult, amely 2010. augusztus 30-én kimondta: részben a tartományi választási törvény és így a tartományi gyűlés összetétele is alkotmányellenes. Ezért módosították a választási törvényt, és előírták, hogy két éven belül újabb választásokat kell tartani. A tartományi gyűlés ettől függetlenül működhetett, a CDU-FDP egy mandátumos többséggel kormányozhatott az elmúlt két és fél évben.

A tartomány nem tartozik Németország legnagyobbjai közé: 2,838 Millió lakosa van, fővárosa a 240 ezer lakosú Kiel. A választáson 2,2 millióan szavazhatnak, ez 19 ezerrel több mint a legutóbbi, 2009-es választáson.

A kereszténydemokraták (CDU) eredetileg frakcióvezetőjüket, Christian von Boettichert indították a kormányfői posztért, miután a jelenlegi tartományi miniszterelnök már 2010 őszén bejelentette, hogy nem akar újra indulni. A 40 éves Von Boettichernek azonban egy súlyos botrány miatt vissza kellett lépnie a jelöltségtől: tavaly augusztusban kiderült, hogy kapcsolata volt egy 17 éves lánnyal, akit a Facebookon ismert meg. A politikus sírva vallotta be a kamerák előtt, hogy igazi szerelem volt köztük, majd visszatért barátnőjéhez, a hamburgi CDU szóvivőjéhez és elvette feleségül. A CDU így végül a tartomány addigi gazdasági miniszterét, Jost de Jagert jelölte kormányfőnek. A szociáldemokraták vele szemben a kieli polgármestert, a népszerű Torsten Albigot indították.

A közvéleménykutatások továbbra is fej-fej melletti eredményt vetítenek előre a két nagy párt között. A közvéleménykutatásokból az rajzolódik ki, hogy a szociáldemokraták jelentősen megerősödtek, míg a szövetségi szinten is a CDU koalíciós partnerét adó liberálisok súlyosan veszítettek támogatottságukból, és miután alig súrolják az 5 százalékos bejutási küszöböt, akár a tartományi gyűlésből is kieshetnek. A szociáldemokraták és zöldek hagyományos összefogása esetleg a dán kisebbséget képviselő szövetséggel kiegészülve tehetne szert többségre (a dán nemzetiségi pártnak nem kell teljesítenie az 5 százalékos küszöböt a bejutáshoz).

A tartományban összesen 11 párt és szervezet indul. A parlamenti pártok mellett jelöltet állított a neonáci Nemzeti Demokrata Párt, amely most éppen környezetvédelmi jelszavakkal kampányol (környezetvédelem=honvédelem). Most először szerepel tartományi választáson egy teljesen új, helyi párt, a halászatot, és kikötői darusokat képviselő Tengerészeti Unió, és ott van a mostani választás titkos favoritja a Német Kalózpárt, amelynek a közvélemény-kutatások 5-10 százalék közötti eredményt vetítenek előre.

A schleswig-holsteini választáson kiderül, folytatódik-e a kalózok diadalmenete. A 2006-ban svéd mintára alakult párt tavaly ősszel a berlini tartományi választáson csaknem 9 százalékos eredményt el. Berlin után bejutottak a Saar-vidék tartományi gyűlésbe is. Ma közel 25 ezer tagjuk van, és támogatottságok országosan megközelíti a 10 százalékot.

A párt mára túllépett az internet korlátlan szabadságának követelésén. Programjában szerepel az emberi jogok minél szélesebb körű érvényesítése, az információs szabadság, az állam működésének átláthatósága és a magánszféra védelme. Napirenden tartják a könnyű drogok legalizálását, az egyház és állam szétválasztását, sőt tavaly decemberben a minimális jövedelem állami szavatolását is zászlajukra tűzték. A párt megfizetendő munkának tekint minden olyan tevékenységet, amely hasznos a társadalom szempontjából; szerintük ide tartozik a rászoruló családtagok ápolása éppúgy, mint a különböző művészi tevékenységek.

A Kalózpárt fő vonzerejét a hagyományos pártokból való kiábrándultság képezi. A rájuk voksolók 15-15 százaléka az előző választáson (2009) még az SPD-re, a CDU-ra, illetve a Baloldalra szavazott; 11 százalék a Zöldeket, 6 százalék pedig az FDP-t részesítette előnyben. A kalózokra adott voksok 28 százaléka olyan polgároktól érkezett, akik korábban a politikából kiábrándultak, csalódottak, fásultak növekvő táborába tartoztak.

A Kalózpárt sikere generációs váltást is jelez. A párt támogatóinak átlagéletkora 31 év, miközben a korábban alternatív eszméket hirdető Zöldek vezetői ma már 50 évesek is elmúltak.