Csilla, Noémi
5 °C
18 °C

Az új román kormány mellőzheti a magyarokat

2012.05.16. 00:43
Számos, az eddig kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek és a romániai magyarságnak kedvezőtlen döntést hoz az új román kabinet, amelynek nincs szüksége az RMDSZ-re a parlamenti többséghez. Politikai tisztogatástól tartanak, alkotmánybíróság elé vinnék a kormány több olyan döntését, amelyek Magyarország és Románia elmúlt években alakuló kapcsolatában is törést okozhatnak.

Az előző hétfőn beiktatott új román kormány máris módosítja a választási törvényt, megakadályozta a MOGYE magyar karának létrehozását, és számos olyan intézkedést hozott, vagy tervez a júniusi önkormányzati választások előtt, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a romániai magyarságot. A szociáldemokrata-liberális koalíció elsősorban a többi kisebbség támogatására épít, miközben az eddig kormánypozíciót betöltő RMDSZ parkolópályára került. Az intézkedések az elmúlt időszakban nyugodtnak nevezhető magyar-román államközi viszonyt is kiélezhetik.

Ellenzékben az RMDSZ

A román parlament két hete fogadta el az ellenzéki, a szociáldemokrata és liberális pártok összefogásával felálló Szociálliberális Unió (USL) által benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel pedig megbukott Mihai Răzvan Ungureanu kormánya. A bizalmatlansági szavazás előzménye volt, hogy az utóbbi hetekben felgyorsult a jobboldali Demokrata Liberális Párt (PD-L) bomlása. Nemcsak parlamenti képviselők, hanem megyei elnökök, hivatalban lévő polgármesterek is otthagyták a közvélemény-kutatásokban visszaesett pártot.

Az USL támogatásával Victor Ponta, a szociáldemokraták vezetője lett az új miniszterelnök, az RMDSZ pedig egy ideig ellenzéki szerepre számíthat. Rövid távon nehéz a dolga, mert nem tudja a mérleg nyelvének szerepét játszani.

„Az kétségtelen, hogy az RMDSZ új helyzetbe került” – mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A párt 1996-tól lényegében folyamatosan kormányon volt, egy 2009-es kitérőt eltekintve, de akkor is háttérmegállapodást kötöttek a PD-L-lel. Most úgy néz ki, hogy nincs ilyen, az USL-nek a PD-L-ből dezertált képviselőkkel, és a többi kisebbséggel együtt megvan a kényelmes többsége a parlamentben.

Victor Ponta miniszterelnök fogadja Traian Băsescu elnök gratulációját
Victor Ponta miniszterelnök fogadja Traian Băsescu elnök gratulációját
Fotó: Daniel Mihailescu

Kiss szerint a leginkább az jelenti a problémát ebben a helyzetben, hogy az RMDSZ eredményei közül sok nem volt kodifikálva, pl. a magyar igazgatók esetében, így ezek most könnyedén eltörölhetőkké váltak. A magyarok kormányzati tisztviselői pozíciókat bukhatnak, valamint a megyei dekoncentrált intézményekben is veszíthetnek helyzetükből. Ennek egyedül abból a szempontból lehet pozitív vetülete, hogy 2009-ben például egy hasonló helyzetnek komoly mozgósító ereje volt Székelyföldön.

A Ponta-kormány előző hét végén hozott határozataival hétfő estére az összes magyar prefektust és alprefektust is leváltották Romániában. Az elmúlt években Erdélyben Hargita, Kovászna, Szilágy és Hunyad megyének, a Kárpátokon kívül pedig a moldvai Vaslui megyének volt magyar prefektusa, ami az egyik legmagasabb köztisztség. Az RMDSZ a Krónika szerint attól tart, hogy a prefektusokat a minisztériumoknak alárendelt intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyar szakemberek leváltása követheti.

A MOGYE-ügy része volt a kormánybuktatásnak

Az új román kabinet megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának a létrehozását is. Kelemen Hunor arról beszélt, hogy megkeresik a törvény alkalmazásának technikai, politikai és jogi eszközeit, miután pénteken a Marosvásárhelyi Táblabíróság arra kötelezte az oktatási tárcát, hogy fogadja el a MOGYE magyar szempontból elfogadhatatlannak tartott chartáját. Ugyanakkor Kiss Tamás szerint ebben az ügyben nem sok esély van előrelépni.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román diákjai márciusban a magyar tagozat létrehozása ellen tüntettek
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román diákjai márciusban a magyar tagozat létrehozása ellen tüntettek
Fotó: Boda L. Gergely

Szerinte a román jogrend visszásságát mutatja, hogy ami a MOGYE-n most megbukott, az a Babes-Bolyai Egyetemen már egy ideje érvényben van. Ott ez a kérdés technikai szinten maradt meg, nem lett belőle politikai ügy. Ugyan néhány hete ez volt a PD-L-es Ungureanu-kormányt megbuktató bizalmi indítvány egyik fontos pontja, a kabinet bukását nemcsak a magyar ügy, hanem sokkal inkább a kormánypárt erodálódása jelentette.

Bebiztosítják magukat a választási törvénnyel

Az USL-vezette kormány a választási törvényt is átírja. Az egyéni körzetekre épülő, arányos képviselet elve helyett olyan egyfordulós rendszert vezetnek be, ahol már relatív többséggel, a győztes mindent visz elv alapján nyerni lehet majd. Kelemen Hunor katasztrofálisnak nevezte az USL javaslatát, amely szerinte felborítja az egyensúlyt, és előfordulhat, hogy egy 20-25 százalékos támogatottságot élvező párt kiszorul a parlamentből. Az RMDSZ alkotmánybíróságon támadná meg a törvényt.

A magyaroknak a rendszer ilyetén megváltoztatása nem feltétlenül kedvezőtlen. Kiss szerint a legutóbbi választásokon az RMDSZ 22 helyett 23 képviselői helyet szerzett volna ezzel a számítással. Ugyanakkor azokon a területeken, ahol 10 százalék a magyarok aránya, a magyar szórványközösségek szavazatai lényegében elvesznek. Az USL a választási törvénnyel így bizonyos területeken ronthatja a magyarok alkupozícióit is.

Az új kormány egyben törölni akarja a parlamenti küszöböt is, és Crin Antonescu, az USL liberális társelnöke konkrétan ki is mondta, hogy „az új választási rendszer leegyszerűsítheti a romániai parlamenti erőviszonyokat”, és kétpárti rendszer alakulhat ki.

Markó Béla (első sor szemüveggel) és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke (második sor balról) a kormány elleni bizalmi szavazás vitáját hallgatja még áprilisban.
Markó Béla (első sor szemüveggel) és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke (második sor balról) a kormány elleni bizalmi szavazás vitáját hallgatja még áprilisban.
Fotó: Razvan Chirita

A magyarok azonban elsősorban nem az új választási törvény, hanem a Szociálliberális Unió megalakulása miatt veszíthetnek pozíciókat. Az USL népszerűsége kormányon ugyan várhatóan visszaesik, de a választási törvény átalakításával bebiztosíthatják magukat az ősszel esedékes parlamenti választásokig. A PD-L újrarendeződésére nem sok esély van, ugyanakkor az USL-nek számolnia kell azzal, hogy Traian Băsescu elnököt nem tudják leváltani.

Kimarad a kulturális autonómia

Az új kormány emellett rendeletben követeli vissza a több önkormányzatnak év elején kiutalt 250-300 millió lejes támogatást, amelyet a tartalékalapból finanszírozott az előző kabinet. Victor Ponta új miniszterelnök azzal érvelt, hogy politikai alapon utalták pénzeket önkormányzatoknak, amelyek kampányra fordították volna az összegeket.

Az előző kormánykoalíciót alkotó pártok, a PD-L és az RMDSZ által delegált polgármesterek már jelezték, hogy bíróságon támadják meg a kormány döntését. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nem politikai alapon, hanem szükség szerint osztották ki a támogatásokat, amelyek hiányában több intézmény felújítása is leáll egyelőre. Victor Ponta ugyanakkor azzal fenyegette meg a perre készülő polgármestereket, hogy a perköltséget is nekik kell kifizetniük, írja a Krónika.

Azt is bejelentették már, hogy a 2005 óta húzódó kisebbségi törvényt a kulturális autonómia fejezete nélkül fogadják el, amivel sérülnek a magyar etnopolitikai törekvései. Ebben a kérdésben ráadásul nem egyezik a magyarok és a tizennyolc további kisebbség érdeke, hiszen ezek már a törvény ilyen formában történő elfogadásával is mindenképpen nagyobb erőforráshoz jutnak.

Problémás pont lehet még az új román kormány intézkedései közül a regionalizáció terve, ugyanis a régiók átszervezése is gyengítheti a magyarság érdekérvényesítését. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs a Krónika szerint arról beszélt, hogy a kormány az új régióátszervezési tervvel fel akarja robbantani Székelyföldet, amelynek megyéi három különböző régióba kerülnének. Fontos tényező lehet azonban, hogy a Băsescu-kabinet egyes terveivel ellentétben az új kormány végül a régiók átalakítása mellett meghagyná a megyéket, és így megyei szinten megmaradnának a magyarok pozíciói.

Orbán: Új helyzet a keleti határoknál

Az új román kormány lépései kikezdhetik az elmúlt időszakban egyébként jó magyar-román kapcsolatokat is. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arról beszélt az MR1-Kossuth rádióban az első intézkedések miatt, hogy „új helyzet van Magyarország keleti határainál magyarügyben.”

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot, mondta az előző héten Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője pedig a romániai magyarság jogainak csorbítása miatt Martin Schulzhoz, az Európai Parlament (EP) elnökéhez fordult.

Orbán az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában
Orbán az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában
Fotó: Szigetváry Zsolt

Németh Zsolt úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekek felismerése miatt „mézes évek” voltak jellemzőek a magyar-román kapcsolatokra. Ezekben voltak olyan szimbolikus lépések is, mint a Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Szabadegyetem, ahova tavaly előtt is meghívták Traian Băsescut is, és a közös kormányüléseket is ide lehet sorolni.

Ugyanakkor Kiss Tamás szerint egy konkrét ügy különösen fontos lehet a kapcsolatok szempontjából, ez pedig a kettős állampolgársághoz való viszonyulás. Ebben a román vezetés sokkal megengedőbb volt, mint a szlovákiai kormány és politikai elit, részben a moldovai román közösség jogainak érvényesítése miatt. Az lehet igazán jelzésértékű a két ország kapcsolataira nézve, hogy ebben lesz-e változás az új román kormány hatalomra kerülésével.

Szorosabb együttműködés jöhet?

Kiss szerint egy másik elem is fontos lehet Orbán Viktor nyilatkozatából: a miniszterelnök arról beszélt, hogy együttműködésre kéri a romániai magyar politikai szervezeteket, amelyeknek felül kell emelkedniük a rivalizáláson. Orbánék eddig inkább az RMDSZ ellenzékét támogatták, most a nyilatkozat után érdekes kérdés, hogy valóban az együttműködésre helyeződik-e a hangsúly.

A szociológus szerint egyelőre le fog menni az önkormányzati kampány és a június 10-i választás, addig nem várható nagy összeborulás az RMDSZ, és az elsősorban Székelyföldön, ott is inkább a kisebb városokban erős Magyar Polgári Párt, és a Tőkés László nevével is fémjelzett Erdélyi Néppárt között.