Van egy twitterező, az ál-Merkel, aki Angela Merkel német kancellár nevében közvetít a csúcsról, Európa királynője néven. A mostani eredményről ezt írja:
"Áttörést értünk el: egy nem létező alapból veszünk majd reménytelen adósságot, egy még tisztázandó módszerrel."
A találkozónak már vége, a politikusok sajtótájékoztatókat tartanak.
A csúcs után az állam- és kormányfők szokásos sajtótájékoztatóikat tartják, minden országnak fix sajtóterme van a tanács épületében. Angela Merkel már tájékoztatja a németeket, Orbán Viktor még nem kezdte el.
Magyarország kérésére az országspecifikus ajánlásokat csak "általánosságban" erősítette meg a tanács, nem pedig szimplán "megerősítette". Ez azért fontos különbség, mert a magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bizottság adózással kapcsolatos szabályait ne vegye figyelembe. A rezsiköltségek árszabályozásához is ragaszkodik a magyar kormány és a plázastophoz is. Ezek mind olyan dolgok, amiket a Magyarországról szóló jelentés kritizált.
Német kérésre került bele az éjjeli megegyezésbe, hogy csak annak az országnak az állampapírjaiból vásárolhatnak az EU mentőcsomagjából, amelyik az országspecifikus ajánlásokat maradéktalanul betartja.
Ugyanakkor ez az egész mentési rendszer csak az eurózónára vonatkozik, így vélhetően nem okoz nagy zavart, hogy a magyar kormány egyoldalú nyilatkozatot tett arról, hogy a magyar ajánlások egy részét nem vesszük figyelembe.
Hajnali egy és öt között csak az eurozóna tagállamainak vezetői vettek részt, ezen a magyar miniszterelnök nem vett részt. Orbán úgy tudja, hogy megoldást találtak arra, hogyan lehet biztosítani Spanyolország és Olaszország stabilitását, amíg az ottani reformok meghozzák a várt eredményt.
A következő hétéves (2014-2020) EU-költségvetésben ragaszkodik a kohéziós alapok fenntartásához. Ebben az ügyben a csehek, a lengyelek és a szlovákok is velünk vannak. A vita egész ősszel folytatódik még várhatóan.
Orbán Viktor szerint a most történt események erősítik a magyar önbizalmat. A sokat kritizált magyar gazdaságpolitika ugyanis immár elfogadottá vált. A bankadó és a tranzakciós adó immár európai téma lett. És az is központi gondolat lett, hogy az új adónemekből szedett adókból növekedésre kell fordítani. "Mi már két éve pontosan ezt csináljuk Magyarországon" - mondta Orbán.
Az egyetlen növekedésre biztosan alkalmas eszköz a kohéziós politika, és ezt sikerült belevenni a tanácsi végkövetkeztetések köré - mondta Orbán Viktor.
Nem áll módunkban elfogadni a bizottság ajánlásai közül néhányat, erősítette meg Orbán Viktor. Abban nem alkudik a magyar kormány, hogy a jövedelmekről a fogyasztásra és a forgalomra rakódjanak inkább adóterhek.
A keleti nyitás jegyében Brüsszel után Bakuban tárgyal a magyar miniszterelnök. Szerinte azt kell figyelni, hol van szükség a magyar termékekre, hol áll úgy a gazdaság, hogy azt ki lehessen használni. Így nem lesz kiszolgáltatott az ország.
Azért haladunk a keleti piacok felé, hogy ne csak a nyugati pénzpiacoknak legyenek kiszolgáltatottak. Már a szocialiszmus idején is ügyes volt Magyarország abban, hogy sokfelé figyelt külgazdasági lehetőségek esetében.
Komoly kérdés még, hogy a közös bankfelügyelet csak az eurózónára vagy az egész EU-ra vonatkozzon. Ugyanis a mostani alapszerződés alapján ezt csak teljes, 27-es körben lehet megcsinálni (legfeljebb kivételt lehet kérni). Orbán szerint ebben higgadtan kell majd dönteni, a következő fél évben a bankárokkal, a PSZÁF-fel, a kormányzattal és a befektetőkkel is tárgyalni kell.
Szabad kezünk van: csatlakozni, vétózni és kimaradni is lehet.
Fontos kérdés, hogy az mennyire számít, hogy a legtöbb magyarországi bank külföldi tulajdonban van.
"A dokumentum nem képezi tárgyalás alapját" - ezzel kezdte, kemény stílusban Orbán a hozzászólását arról, hogy a kohéziós pénzeket jó húsz százalékkal kurtította volna az Európai Bizottság. "Nem üdvözlöm, nem eredmény hanem kudarc" - ezt reagálta Orbán sajét elmondása szerint arra tervre, hogy a költségvetésről szóló szöveg így kezdődjön: "üdvözöljük a dán elnökség eredményeit" az ügyben.
Orbán világossá tette: nem járhatunk rosszabbul mint eddig.
"Fontos európai kérdésekben különböző dolgokat gondolunk", mondta Orbán arról, hogy a Fideszben nem egységesek a vélemények arról, hogy az EU integrációjának fokozása jó vagy rossz irány-e. A nemzetek Európája és a föderációs elv feszül egymásnak a Fideszen belül is, de ez nem baj, mert abban egyetértenek, hogy a magyar nemzeti érdekek a legfontosabbak. Orbán nem a föderalisták közé tartozik.
Az európai uniós csúcstalálkozón született és a piacoknak pozitív meglepetést okozó rendezési megállapodás globális méretű árfolyam-emelkedést váltott ki csütörtökről péntekre a nemzetközi értékpapír- és devizapiacokon. Az euró a múlt hét eleji 1,27 dolláros jegyzési szint közelébe emelkedett vissza a dollárral szemben, a forint árfolyama pedig a csütörtöki 290 feletti kilengés után visszaerősödött 286 alá az euróval szemben.
"Úgy gondolom, jó kompromisszumot értünk el" - mondta Angela Merkel a tárgyalások után, írja a BBC. Merkel szerint egy új felügyeleti testület lehetővé teszi az EKB számára, hogy "szorosan rajta tartsa a szemét a bankokon", így a megállapodás elegendő biztosítékot ad arra, hogy jól használják fel az adófizetők pénzét a mentőalapok.