Bűnbanda miatt haragszik ránk Kanada
További Külföld cikkek
-
Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége - Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
„Soha életemben nem láttam még ehhez fogható esetet” – mondta Toni Skarica, a Dömötör-klán ügyében eljáró ügyész azután, hogy kiderült: rajta volt a listáján annak a bérgyilkosnak, akit a hamiltoni embercsempész banda fogadott fel, hogy a nyomokat eltüntetve megölje a Kanadába csábított áldozatokat, valamint két rendőrt és az ügyészt is. Stephen Glithero bíró úgy fogalmazott, hogy „a bűnözők világában nehéz olyat mondani, hogy ez a legarcátlanabb dolog, amit az ember valaha is látott, de ez jó eséllyel pályázik rá”. A hatóságok a 2010-es vádemeléskor „modernkori rabszolgatartásként” jellemezték az ügyet.
A fenti megjegyzések azután születtek, hogy a kanadai hatóságok is szembesültek a csicskáztatás jelenségével a pápai Dömötör családnak köszönhetően.
Az ügyet a Hamilton Spectator kanadai lap követte végig, a hamiltoni magyar emberkereskedők kapcsolatait kétrészes cikksorozatban elemezték (1. rész, 2. rész).
Régi módszerekkel kezdtek új életet
A szervezet lelke egy pápai testvérpár volt. Mindkettejüket zsarolás miatt körözték Magyarországon, ezért külföldre szöktek. Dömötör Gyula és Dömötör Ferenc 1998-ban érkeztek Kanadába. Dömötör Gyula volt a csoport egyetlen tagja, aki 2004-ben megkapta a kanadai állampolgárságot. A magyar hatóságok csak 2006 novemberében – hat évvel azután, hogy mindketten megkapták a menekültstátuszt – értesültek a hollétükről, de addigra az ellenük indított eljárást elévülés miatt lezárták. A testvérpár a kanadai vízumkényszer eltörlése után előbb a családtagjaik, majd rabszolgák beutaztatásával szélesítette a bűnszervezetet. Stephen Glithero bíró megjegyezte, hogy az ország állampolgárságának megszerzését általában pozitív tényezőként szokta értékelni, de ebben az esetben nem biztos benne, hogy az nem súlyosbító körülmény-e.
A kiterjedt család nyolc tagját azzal vádolták meg, hogy 19 elszegényedett, munkanélküli embert csempésztek be az országba azt ígérve, hogy majd a helyi építkezési cégüknél helyezkedhetnek el, de amikor 2008-ban megérkeztek, keserű csalódás érte őket. Dömötörék elvették az útlevelüket, kitanították őket arra, hogy hogyan folyamodjanak hamisan menekültstátuszért és vegyenek fel segélyt. Eközben rabszolgaként kellett dolgozniuk, és nem engedték nekik, hogy szabadon mozogjanak.
3000 dolláros emberek
Az egyik áldozat, aki 2010-ben kitálalt, azt mondta: Dömötörék arra utasították, hogy amikor a hatóságok meghallgatják, akkor beszéljen „az elnyomó Magyar Gárdáról” és próbálja meg „felnagyítani a magyarországi rasszizmust”. A névtelenül nyilatkozó férfi azt mondta, hogy négy másik társával együtt az egyik gyanúsított pincéjében kellett berendezkedniük, és minden lépésüket figyelték. „Nem éheztünk, de nem is tartottak jól bennünket” – mondta. Különböző építkezéseken dolgoztatták őket, de azt sosem tudták, hogy pontosan hol. A férfi azt állította, hogy a családtagjaikkal zsarolták őket, azt hajtogatták, hogy az otthon maradottak biztonsága miatt kell itt dolgozniuk.
2,4 millió áldozat
Az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatalának áprilisi jelentése szerint jelenleg világszerte 2,4 millió áldozata van az emberkereskedelemnek. Nyolcvan százalékukat szexuálisan használják ki.
Dömötör Gyulának 3000 dollárért ért egy emberi rabszolga. Ennyit fizetett annak a felhajtónak, aki beszervezte az egyik áldozatot, Cs. Tibort. Az 58 éves férfit Dömötörék a stukkóvállalkozásukban 2008 óta fizetség nélkül dolgoztatták. Elvették az útlevelét, és a bankszámlájához sem engedték hozzáférni, ráadásul kényszerítették, hogy menekültstátuszért és szociális segélyért folyamodjon. Cs. Tibornak naponta csak egyszer adtak enni. Ő volt az egyetlen sértett, akiről bebizonyosodott, hogy a család pincéjében kellett laknia. Elmondta, hogy amikor Dömötörék egyik gyereke leszidta őt, és emiatt szót emelt, életveszélyesen megfenyegették.
A bűnszervezet az egyik kényszermunkásnak köszönhetően bukott le. Beszélni tudott a család egyik üzleti partnerével, aki a kanadai hatóságoknál feljelentést tett.
Project OPAPA
A kanadai rendőrség 2009 decemberében indított nyomozást az Ontario tartománybeli Hamiltonban működő csicskáztatók ellen. Az ország történetének legnagyobb emberkereskedő bűnügyét az OPAPA-projekt fedőnevű nagyszabású akcióban derítették fel.
Tisztogatásra készültek
Dömötörék a Hamilton Spectator kanadai lap szerint az elfogásuk után kétségbeesett lépésre szánták el magukat: bérgyilkost fogadtak fel, hogy megölje a bűnszervezet Kanadába csábított áldozatait, illetve két rendőrt és az ügyben eljáró ügyészt. A Gyilkos fedőnevű férfi, akit a lap három forrásra hivatkozva Cs. Józsefként azonosított be, 2011 júniusában Londonon keresztül próbált meg eljutni Kanadába, de a határőrök tudomást szereztek a tervről, így a férfi nem jutott be az országba. Valószínűleg még azelőtt bérelték fel, hogy a szervezet bármelyik tagját bűnösnek nyilvánították volna. A lapnak nem sikerült kiderítenie, hogy a bérgyilkost útjának melyik szakaszán tartóztatták fel, de úgy értesült, hogy a férfit nem fogták el, ráadásul nem is lépett Kanada területére. Feltehetően visszatért Magyarországra.A bandára 2010-ben csaptak le.
A Hamilton Spectator számolt be elsőként arról, hogy Dömötör Gyulát, az alvezért hét és fél évre ítélték. Mivel már előzetesben leülte egy részét, illetve beismerte a bűnösségét, már csak 30 hónapot kell rács mögött töltenie.
A szervezet fejét, a 49 éves Dömötör Ferencet 9 év szabadságvesztésre ítélték – írta meg a Hamilton Spectator. Ezzel a testvére előtt ő tartja a rekordot: többet kapott, mint amennyit valaha kiszabtak Kanadában embercsempészre. A férfi egyébként bocsánatot kért, és megígérte, hogy soha többé nem fog ilyet tenni.
A 43 éves Dömötör Lajos súlyos gyomorrákja miatt kapott tíz és fél hónapos büntetést, ami után hazatoloncolják, de a betegsége annyira súlyos, hogy még az sem biztos, hogy ezt meg fogja élni – írta meg az origo.hu.
Az izmos, tetovált, kopaszra nyírt Dömötör József, aki a szervezetben közepesen jelentős szerepet töltött be, hat évet kapott, de mivel ebből sokat előzetesben leült, és ő is beismerte a bűnösségét, végül két évet kell még leülnie – írta meg a Hamilton Spectator. A feleségét, Cs. Krisztinát szintén elítélték. Az ítélethirdetésnél jelen volt négy áldozatuk is.
A rabszolgafelhajtót február 22-én tartóztatták le, és májusban ítélték el. A 38 éves Sz. Jánosnak 2008 januárja és 2010 októbere között az volt a feladata, hogy jó kereseti lehetőségekkel toborozzon Magyarországon embereket, főleg férfiakat. Az ítélet szerint további két évet kell börtönben töltenie, és ha előbb szabadulna, a kitoloncolását javasolták. A vádlott emellett 31 ezer dollár (kb. 7,3 millió forint) szociális támogatáshoz jutott jogtalanul.
Áprilisban a banda nyolc tagja bűnösnek vallotta magát embercsempészésben, ezen felül négyen egyéb bűncselekményeket is elismertek.
Legutóbb július elején bővült a gyanúsítottak listája, amikor őrizetbe vették a bűnszervezet három utolsó tagját is Torontóban. A rendőrség egy 21 hónapja körözött, 37 éves nőt keresett és a nő torontói lakásában bukkant rá, továbbá váratlanul két másik gyanúsítottra is, egy 43 és 42 éves házaspárra. Mindhárman a hamiltoni építkezési vállalkozásukhoz verbuváltak munkásokat Magyarországról. Kevin Serniuk őrmester elmondta, hogy a három őrizetbe vett személy „nem tűnt meglepettnek", amikor a rendőrség megjelent. Közülük L. Anna Máriát (aki Sz. János felesége) pénteken fél évre ítélték, aminek letöltése után hazatoloncolják – írta meg hétfőn a Hamilton Spectator.
Az origo.hu Dömötörékről díjnyertes cikksorozatot (1. rész, 2. rész, 3. rész) jelentetett meg.
Menekülés a menekültek elől
2011 novemberében a gyanúsítottak egyik ügyvédje az Origónak azt mondta, hogy az ügy nem független a rasszizmustól, áthatja a roma menekültáradat miatt egyre idegesebb politika. Ez nem kizárható, ahogy az sem, hogy a Dömötör-klán ügye is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kanadai hatóságok egyre inkább szorgalmazták a közép-európai – főként roma – menekültáradat megállítását.
Az ígéret földje
Az Index 2011 novemberében írt a Kanadába menekült magyarországi romák helyzetéről. A Kanadába irányuló első menekülthullám 1998-as kezdete óta összesen 19 ezer magyar állampolgár, többségében cigányok kértek menedékjogot Ottawától. Az első hullám a vízumkényszer 2001 decemberi visszaállításáig tartott, de az addig eltelt közel négy év alatt majdnem 9 ezren jelentkeztek a repülőtereken, elsősorban a cigány népességen belül tanultabbnak és mobilisabbnak számító, magyarul beszélő romungrók. A vízumkényszer viszont visszavetette a menekülthullámot, onnantól lényegében csak az utazhatott Kanadába, aki bizonyította, hogy turista, üzletember, diák, legális munkavállaló vagy a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő kivándorló. A vízumkényszert 2008 májusában újra megszüntették, a menekültáradat pedig azonnal újraindult. A bevándorlási statisztikák szerint 2009-ben és 2010-ben évente 2500-an, 2011-ben és idén pedig összesen 4400-an kértek menedékjogot. Ezzel Magyarország vezeti a Kanadába érkező menekültek forrásországainak listáját, miközben a minket követő országok, például Kína és Namíbia se az emberi jogok, se a demokrácia érvényesülése szempontjából nem vethetők össze Magyarországgal.Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter 2010 márciusában a menekültügyek kapcsán azt mondta, hogy „Magyarország problémává válik”. „Ami tényleg furcsa, az az, hogy a magyar menedékkérők 97 százaléka később visszavonja kérelmét. Nincs válaszom rá, hogy ez miért történik” – tette hozzá. Szerinte ez azért van, mert a menedékkérők munkavállalási engedélyt, segélyt és más szociális juttatásokat kaphatnak azután is, hogy visszavonják a menedékkérelmüket. Kenney szerint nehéz elképzelni, hogy Magyarországról igazi menekültek érkeznek, még akkor is, ha ők a cigány kisebbséghez tartoznak. „Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus ország, ahol maradéktalanul érvényesülnek az emberi jogok. Jólehet az ott élők kihívásokkal szembesülnek, nincs bizonyíték államilag folytatott üldöztetésre” – mondta.
A kérelmekről döntő Immigration and Refuggee Board (IRB) a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találja megalapozottnak, azok több mint 90 százalékát vagy visszavonják vagy nem viszik végig, illetve az is gyakran előfordul, hogy eltűnik a kérelmező. A kanadai kormány szerint ez egyértelműen annak a jele, hogy a kérelmező nem a menekültstátusz elnyerése, hanem az eljárás ideje alatt igénybe vehető szociális ellátás, iskoláztatás, valamint a legális munka lehetősége miatt érkezett, azaz nem tekinthető jóhiszemű menedékkérőnek.
Semjén tanácsadója és Kertész Ákos is emigrált
Tavaly decemberben írta meg a Népszava, hogy Kanadában kért menedékjogot Kamarás István, Semjén Zsolt roma főtanácsadója. Az egyik KDNP-közeli cigány szervezet elnöke családjával együtt 2011 júniusában hagyta el az országot, mert nem akarta a nevét adni a kormány cigányokat megnyomorító intézkedéseihez. 2012. február 29-én Kertész Ákos író is Kanadába távozott, és menedékjogot kért.2012 júniusában a konzervatívok nyomására a kanadai parlament megszavazta, hogy Magyarországot biztonságos országnak minősítsék, így az innen érkező menekülteknek szinte semmi esélyük nem lesz kint maradni, és rövid úton visszaküldik őket. Kanada milliárdokat spórolhat így, de a törvény ronthatja a nemzetközi megítélését. A magyar Külügyminisztérium előre üdvözölte a hírt, hogy a menekültügyi eljárás az eddigi több évről másfél hónapra csökkenhet.
A C-31 kódjelű javaslat a konzervatívok támogatásával 159 igen, 132 nem mellett ment át az alsóházban, és június 27-én a szenátus is jóváhagyta.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt mondta, hogy Magyarország készül a Kanadába korábban kivándorolt cigányok tömeges visszatelepülésére, de nem úszhatják meg a felelősségre vonást azok, akik kiszolgáltatott helyzetbe hozták az érintetteket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
