Megváltoztat egy gyilkos egy egész országot?

Update: A bíróság péntek délelőtt beszámíthatónak ítélte Anders Behring Breiviket, aki 21 év börtönt kapott.

Breivik 77 embert ölt meg tavaly július 22-én: előbb pokolgépet robbantott Oslo kormányzati központjában, mely nyolc emberrel végzett, aztán agyonlőtt 69 fiatalt az utoyai ifjúsági táborban. Végül feladta magát a rendőröknek.

A tízhetes tárgyalás során így nem is az volt a kérdés, ő követte-e el a második világháború utáni legsúlyosabb mészárlást Norvégiában. Elismerte a tettet, de azt mondta, nem tartja magát bűnösnek, mert meg akarta védeni Norvégiát a „kulturális marxizmustól”

Őrült vagy egészséges

A legfontosabb kérdés az volt, és maradt is egészen az ítéletig, hogy épelméjűként vagy elmebetegként ítélik-e el. Maga Breivik mindvégig azért harcolt, hogy egészségesnek nyilvánítsák, szerinte ugyanis eszméi, melyek alapján elkövette a mészárlást, racionális gondolatok, és nem fogadja el, hogy őrületnek nevezzék azokat.

A döntés az ítéletet is befolyásolja. Ha egészségesként ítélik el, a norvég törvények alapján a maximális kiszabható büntetés 21 év, melyet börtönben kell eltöltenie. Ez azonban meghosszabbítható, ha a hatóságok úgy ítélik, továbbra is veszélyes a társadalomra.
Ha viszont elmebetegnek nyilvánítják, meghatározatlan idejű kezelésre ítélhetik, amelyet speciális intézményben kell töltenie.

Bármelyik is lesz az eredmény, Breivik az Ila börtön területén marad, ahol jelenleg is fogva tartják. Mostani cellája három, egyenként nyolc négyzetméteres helyiségből áll: egy hálószoba, egy edzőszoba felszereléssel és egy dolgozószoba számítógéppel, aminek nincs internetkapcsolata. Itt marad, ha egészségesen ítélik el, elmebetegként viszont átkerülhet a speciális pszichiátriai cellába, amit kifejezetten az ő esete miatt létesítettek a börtön területén.

Hirdette eszméit

Breivik az ítélet után el akar mondani egy utolsó beszédet, erre azonban nem biztos, hogy lesz lehetősége. A bíróságot így is sokan kritizálták, amiért Breivik nagy nyilvánosság előtt hosszú beszédeket mondhatott az első tárgyalási napokon – ahol például karlendítéssel köszöntötte a bíróságot és az áldozatok hozzátartozóit. Záróbeszéde is negyvenöt percen keresztül tartott, ennek felvételét azonban már nem engedélyezte a bíróság.

Tizenhárom hónappal az eset után tehát lezáródik minden idők legnagyobb, egyetlen ember által elkövetett mészárlásának ügye. A következményeket azonban még sokáig érzékeli majd Norvégia, az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek személyes sorsán kívül is.

Kézfogás a mészárossal

Kezdettől fogva sokan kritizálták, hogy Breivik az eljárás során, és minden bizonnyal büntetése alatt is rendkívül humánus körülmények között lehet majd. Olyannyira, hogy a per egyik ülnökét, Thomas Indeboe-t fel kellett függeszteni, mert az eljárás közben Facebook-oldalán halálbüntetést követelt Breivikre, ami nem lehetséges a norvég jogban. Az ülnök az Associated Pressnek azt nyilatkozta, irreális az, hogy az adófizetők pénzén külön őrzőtermet hoztak létre egyetlen ember miatt, ahol akár 17 ember is dolgozhat csak az ő őrzésén és ellátásán (ha elmebetegként ítélik el), miközben ezt a pénzt lehetne éppen az idősek ellátására vagy utakra is fordítani. Véleményével nincs egyedül Norvégiában.

A másik oldal ugyanakkor azt mondja, hogy egy ilyen esetnek sem szabad megváltoztatnia a norvég társadalom szabályait, ahol még a börtönben lévők jogai és emberi körülményei is alapértéknek számítanak. Jens Stoltenberg miniszterelnök a mészárlás után arról beszélt, nem szabad zsigeri reakciót adni, és meg kell őrizni a nyílt demokrácia értékeit. Ezt sugározta a vád képviselőinek gesztusa is, akik kezet nyújtottak Breiviknek a tárgyalás elején.

Ő is ember

„Nekünk Norvégiában alapvető igényünk van arra, hogy emberi körülményeket teremtsünk mindenkinek a jóléti rendszerben, a börtönök pedig ennek részei” – Thomas Ugelvik, a University of Oslo kriminológusa az AP-nek. „Ő is ember. Vannak emberi jogai. Mi pedig emberi börtönt működtetünk” – mondta az Ila szóvivője.

A támadás után szinte példátlan egységben állt össze a norvég társadalom, százezres menet vonult együtt rózsákkal, és óriási tömegek énekelték együtt a Szivárvány gyermekei című dalt, amit Breivik saját bevallása szerint gyűlöl és marxista propagandának tart.

Vége az egységnek

A Guardian oslói riportja szerint az egység lassan megkopott, és újra felszínre törtek az ellentétek az egyre növekvő bevándorlás és az integráció körül. A lap által idézett szakértők szerint a bevándorló-ellenesség szintje visszacsúszott a támadás előtti szintre, Thorbjørn Jagland, a Nobel-békedíj-bizottság norvég elnöke pedig azt mondta, „semmit sem tanult az elmúlt egy évben”. Az elnök szerint a politikában ugyan visszafogottabbak lettek a nyílt idegenellenes retorikával, de alsóbb szinteken nem változott semmi.

Júliusban például kövekkel és petárdákkal dobálták meg a bevándorló cigányok táborát, Siv Jensen, a jobboldali populista Haladás Párt vezetője pedig (ennek korábban Breivik is tagja volt) a cigányok deportálását követelte. Ezek a jelenetek elképzelhetetlenek lettek volna a nemzeti egység érzelmekkel teli hónapjaiban.

Nem a világ legjobb országa

„Már nem vagyunk olyan naivak, hogy azt higgyük, Norvégia a legjobb ország a világon – mondta a tárgyaláson Mette Yvonne Lassen, az áldozatok egyik ügyvédje. – Meg kellett értenünk, hogy egy nemzetközi közösség tagjai vagyunk. Nem oldhatjuk a problémáinkat egyedül.”

A mészárlás óta nyíltabban folyik a vita arról, hogyan hasznosítsa Norvégia más országok tapasztalatait a bevándorlók kezeléséről. „Elkezdtünk beszélgetni arról, milyen társadalmat akarunk” – mondta a Reutersnek Geer Lippestad, Breivik ügyvédje. Norvégia lakossága 1,3 százalékkal növekszik évente, ami az egyik legmagasabb szám Európában, ennek 71 százalékát bevándorlók adják. „Az ország most már tisztában van a rasszizmus veszélyeivel, és remélhetőleg nyíltabbá válik a világ többi része felé.”

Előretörtek a fiatalok

A mészárlás pedig a norvég politikát sem hagyta érintetlenül. Breivik egyik célja az volt, hogy kiirtsa a munkáspárti politikusok következő generációját, Utoyán ugyanis az ő ifjúsági táboruk zajlott éppen. A szervezet viszont mára sokkal népszerűbb lett, a tavaly július előtti 9600-ról 14000-re nőtt a tagságuk.

Stoltenberg miniszterelnököt a legtöbben elismerték a mészárlás utáni helytállásáért, mostanra azonban fordult a helyzet. Egy független bizottság vizsgálata megállapította, hogy a rendőrség megállíthatta volna Breiviket, ha a korábban elfogadott biztonsági intézkedéseket hatékonyabban alkalmazzák, Utoyára pedig hamarabb kiértek volna. Emiatt lemondott Oeystein Maeland norvég rendőrfőkapitány, de nem biztos, hogy itt meg is áll az ügy. Maeland Stoltenberg násznagya volt, és néhány héttel az eset előtt nevezték ki főrendőrnek. Vannak, akik már most is a kormányfő lemondását követelik, ez a téma pedig csak erősödni fog. 2013-ban ugyanis választások következnek Norvégiában.