Függetlenebb lett Koszovó

Index, MTI
2012.09.10. 21:34 Módosítva: 2012.09.10. 21:51
A volt szerb tartomány függetlenségét ellenőrző - 25 ország, köztük Magyarország és Az Egyesült Államok részvételével működő - nemzetközi szervezet befejezte a munkáját. Ettől Koszovóban azért még a NATO tartja fent a rendet, nincs saját hívószáma az országnak, nem indulhat olimpián, és Szerbia sem ismeri el.

Az Egyesült Államok, Törökország, valamint a Koszovó függetlenségét elismerő 23 európai ország, köztük Magyarország képviselőiből álló Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) bejelentette hétfőn: a szervezet befejezte tevékenységét, azaz a volt szerb tartomány függetlenségének ellenőrzését.

Ezzel Koszovó - 4 évvel függetlenségének egyoldalú kikiáltása után - hivatalosan teljesen szuverén állammá válik. A valóságban azonban ez a szuverenitás nem teljes, hiszen a koszovói kormány nem tartja ellenőrzése alatt a terület zömmel szerbek lakta északi részét, és emellett folytatódik Koszovóban az ENSZ égisze alatt a NATO vezette békefenntartó erők küldetése és az EU jogérvényesítő missziója (EULEX) is.

"Megyünk a pristinai parlamentbe, és tájékoztatjuk a képviselőket arról, hogy az ISG úgy döntött: befejezi Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségének ellenőrzését" - jelentette be a sajtónak hétfőn az ISG nevében Peter Feith holland diplomata, a felügyeletet gyakorló Nemzetközi Civil Iroda (ICO) vezetője.

Ez alkalomból a parlament ünnepélyes ülést tart, amelyen rangos külföldi vendégek is részt vesznek, köztük Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Ezenkívül hatalmas népünnepélyt rendeznek hétfő este Pristinában, de ünnepelnek az albániai, a macedóniai és a boszniai albánok is.

Az ISG július elején határozott úgy, hogy az ICO szeptemberben befejezi tevékenységét. Felhatalmazta egyúttal a koszovói kormányt és a parlamentet, hogy alkossa meg az ehhez szükséges alkotmányos és törvényi hátteret. Az ICO eddig ugyanis kezdeményezhette a koszovói parlament által elfogadott törvények módosítását, és beleszólása volt vezető tisztviselők kinevezésébe, illetve voltak más jogosítványai is.

Atifete Jahjaga koszovói elnök még órákkal Feith bejelentése előtt, a néphez intézett ünnepélyes beszédében kijelentette: Koszovó megérdemli, hogy egyenlő legyen más államokkal. "Koszovó teljesíti az állammá válás minden feltételét, és egyértelmű kilátása van az euroatlanti integrációra" - mondta.  Hashim Thaci miniszterelnök pedig a "koszovói állam történelmi sikeréről" beszélt, ám hozzátette: még számos kihívás vár Koszovóra, így az északi területeken élő szerbek integrálása.

Szerbia nem ismeri el

Iviva Dacic szerb miniszterelnök mindenesetre hétfőn megismételte kormánya álláspontját: Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, "akár ellenőrzött, akár nem". Aleksandar Vulin, a koszovói kérdésekkel foglalkozó szerb kormányhivatal igazgatója pedig közölte, hogy az ellenőrzött függetlenség megszűnésétől a szerbek nem várhatnak semmi jót, és tragikus történelmi hibának tartják azt Belgrádban. Az eddigi példák szerinte arról tanúskodnak, hogy azokon a területeken, ahol a pristinai hatalmi intézmények önállóan dönthettek a nemzetközi közösség mellőzésével, "csak igazságtalanság volt", és mindenféle jogsértések történtek - tette hozzá.

Félig független állam

Koszovó négy és fél évvel ezelőtt kiáltotta ki függetlenségét, bár már csaknem egy évtizeddel korábban, az 1998-99-es koszovói háború után megszabadult a szerb uralomtól. A függetlenség kikiáltásában támogatta őt az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb tagországa. Szerbia viszont kijelentette - és azóta is tartja magát ehhez -, hogy soha nem fogja elismerni az aktust. Az Egyesült Államok, Törökország és 23 EU-ország a deklaráció után alakította meg a Nemzetközi Civil Irodát (ICO), amelynek feladata volt az ISG nevében gyakorolni a függetlenné válás és a demokratikus intézményrendszer kiépülésének felügyeletét.

Közben Szerbia szövetségesei, főleg Oroszország segítségével megakadályozta, hogy Koszovó teljes függetlenséget nyerjen el. Így bár Koszovó 89 országgal tudott diplomáciai kapcsolatot létesíteni, az ENSZ-nek például nem tagja.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy noha Koszovónak van zászlaja és himnusza, de ez a zászló nincs kitűzve az ENSZ New York-i székhelye előtt. Az ország saját jogán nem vehet részt olimpiai játékokon és egyéb nemzetközi eseményeken. Sportolói az albán olimpiai csapathoz csatlakoztak. Koszovó nemrég meg akarta változtatni nemzetközi telefon-előhívó számát, amely azonos a szerbbel, de a kérést visszautasították, mondván, hogy csak ENSZ-tagországnak lehet saját előhívószáma.

Az Európai Unió abban reménykedik, hogy Szerbia és Koszovó az unióhoz való csatlakozás kilátásával fokozatosan elsimítja ellentétét. Már történt is némi előrelépés: a koszovóiak koszovói személyi igazolványukkal már beléphetnek Szerbiába, de koszovói rendszámú autóval nem. Szerbia elfogadja a koszovói egyetemek által kibocsátott diplomákat, ha bármely más ország elfogadja azokat. Viszont Szerbia képviselői nemzetközi találkozókon nem hajlandóak asztalhoz ülni Koszovó képviselővel, csak abban az esetben, ha a Koszovó név mellé csillagot tesznek, amely utal az ország valódi nemzetközi státusára.