Mégis lesz Saguna-szobor Gyulán

Titus Corlatean román külügyminiszter hétfői budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását.

Andrei Saguna (1809-73) Miskolcon született, tanulmányait Pesten folytatta. Saguna az 1848-as forradalomban a magyarellenes szerbekhez csatlakozott, majd a szabadságharc után köze volt a magyarellenes intézkedéseket hozó bécsi, olmützi deputációkban, a kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta. A románok nemzeti hősként tisztelik 1848-49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben.

"Saguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben" - mondta a Mediafaxnak adott interjújában Corlatean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy "nagy előrelépésnek" minősített.

Az ötlet a 2007-es nagyszebeni magyar–román kormányülésen merült fel. A román fél ekkor jelezte, hogy szándékában áll több magyar illetőségű román személyiség emlékét megőrizni Magyarországon. A 2008 őszére tervezett alapkőletételt nem tartották meg, mivel jobboldali szervezetek tüntetni akartak, még a Magyar Gárda is fel akart vonulni Gyulán. Az akkori esetről bővebben itt>>>

Corlatean kiemelte, hogy egy Méhkeréken kialakítandó román kulturális központról is tárgyalt vendéglátóival és üdvözölte azt, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerte el a Román Ortodox Egyházat. A román külügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is vannak megoldásra váró problémák a magyarországi románság anyanyelvű oktatása, a parlamenti képviselete és a kisebbségi önkormányzatokban jelentkező úgynevezett "etnobiznisz" felszámolása terén.