Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Magyarellenes román püspöknek akarnak szobrot Gyulán

2008.10.24. 12:35
A tájékozatlan magyar diplomácia kapott egy újabb nagy pofont azzal, hogy Bukarest keresztülvitte akaratát: egy magyarellenes egyházi személynek állítanak szobrot Gyulán, a hazai románság fellegvárában, ahol eddig évszázadokon át békében éltek együtt a nemzetiségek. Az alapkőletétel elmaradt, Bukarest ragaszkodik a szoborhoz.

Egy héttel ezelőtt robbant a bomba: Perjési Klára, Gyula MSZP-s polgármestere tartott rutinszerű sajtótájékoztatót a héten várható önkormányzati eseményekről. Itt említette meg, hogy vasárnap teszik le az alapkövét Andrei Saguna román püspök szobrának.

Gyulán él az egyik legnagyobb, több ezres magyarországi román közösség. A városnak jó híre van Romániában is, a várfürdő parkolójában főszezonban szinte kizárólag román rendszámú autók állnak, és nemcsak a szomszédos megyékből, hanem Bukarestből, és más színtiszta román városokból is sokan jönnek.

A szobrot a gyulai ortodox egyház területén akarták felállítani. Nem is lenne ezzel semmi baj, van a városban több románnak is szobra, ezeket soha, senki nem bántotta. Moise Nicoara a város szülötte volt, tanár, a Szent Miklós főtemplom alapítója. Liviu Rebreanu pedig író volt, aki katona szolgálatát töltötte a Békés megyei városban.

Az 1809 és 1873 között élt Andrei Sagunának viszont semmilyen kapcsolata nem volt a várossal, talán nem is járt ott. Miskolcon született, tanulmányait Pesten folytatta, de nem is ezért hördült fel a helyi jobboldal a szoborállítási terveken. Saguna ugyanis az 1848-as forradalomban a magyarellenes szerbekhez csatlakozott, majd a szabadságharc után köze volt a magyarellenes intézkedéseket hozó bécsi, olmützi deputációkban, a kiegyezés előtt Magyarország és Erdély elkülönítését szorgalmazta.

Ami viszont mégis indokolhatja Saguna szobrának felállítását – legalábbis a Magyarországi Román Ortodox Püspökség szerint: az egyház a mai napig a Saguna által lefektetett alapszabály szerint működik, a központja pedig Gyulán van.

A szobor ellen fellépő szervezetek az alapkőletételt olyan provokációnak tartják, mint amilyen Adrian Nastase és Medgyessy Péter miniszterelnökök találkozója volt 2002. december 1-jén a budapesti Kempinski Hotelben. Az ünnepi koccintás aznap volt, amikor 1918-ban Erdély, Havasalföld és Moldva egyesült, vagyis amikor elvesztettük Erdélyt.

Medgyessyék találkozója ellen száz-százötven ember tüntetett. A múlt vasárnapra tervezett alapkőletétel ellen jobboldali szervezetek tüntetést helyeztek kilátásba, sőt azt, hogy megakadályozzák magát az alapkőletételt is. Nos, az alapkőletétel végül elmaradt. Hivatalosan ugyan senki sem erősítette meg, de nagy valószínűséggel a Magyar Gárda kilátásba helyezett megjelenése miatt álltak el tőle. Mások szerint a románok egyszerűen megsértődtek a magyar ellenállást látva.

De hogyan lehet szobrot állítani egy nyíltan magyarellenes püspöknek, még akkor is, ha munkássága az idők homályába vész?

Az ötlet a 2007-es nagyszebeni magyar–román kormányülésen merült fel. A román fél ekkor jelezte, hogy szándékában áll több magyar illetőségű román személyiség emlékét megőrizni Magyarországon. Arról senki sem nyilatkozott, hogy a magyar fél mit építhet cserébe Romániában. Hallottuk olyan véleményt, hogy magyar pénzből újíthatják fel a kolozsvári Mátyás-szobrot, de román források előszeretettel említik az eset kapcsán az aradi Szabadság-emlékmű 2004-es felavatását. Az 1890-ben az aradi vértanúk emlékére emelt szobrot 1925-ben eltávolították helyéről és nyolcvan évig az aradi várban porosodott. De hogy Saguna szobra nem ennek az ellentételezése, az biztos. Hogy akkor minek az ellentételezése, arra a Kormányszóvivői Iroda nem válaszolt.

A magyar kormánytól az ügyben nehéz volt érdemi nyilatkozatot kicsikarni. A Külügyminisztérium a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságához irányított, ahol senki sem akart nyilatkozni, viszont értetlenségüket fejezték ki témaválasztásunk miatt, mondván: miért kell ezzel az üggyel foglalkozni most, a magyar–román közös kormányülés napjaiban. Kérdéseinkre, ha nem is az összesre, a Kormányszóvivői Iroda válaszolt, de, mint látni fogják, más források éppen az ellenkezőjét állították annak, amit válaszoltak.

A magyarokkal éppen nem rokonszenvező püspök szoborállításának költségét a románok fizetik, legalábbis a Kormányszóvivői Iroda szerint. „A szobrot az egyház tulajdonában lévő telken kívánják felállítani, ahhoz magyar állami hozzájárulás, engedély éppen ezért nem szükséges – írták kérdéseinkre adott válaszukban. – Anyagi támogatást a szobor felállításához nem kértek.”

A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatásának ellentmond Perjési Klára szocialista polgármester (valamint a Magyarországi Román Ortodox Püspökség) nyilatkozata, aki az Indexnek elmondta: a szobrot a magyar kormány fizette volna ki. A polgármesteri hivatal már egy éve kapcsolatban van az ügyben a román közösséggel, segítettek a helyszín kiválasztásában, a szobor méretében, de annak senki sem nézett utána, kicsoda Andrei Saguna.

Mint Perjési Klára elmondta, nem volt okuk kételkedni a püspök szalonképességében, mivel szobrának felállítása közös kormányülésen dőlt el, az UNESCO pedig Saguna évének hirdette meg 2008-at.

A Magyarországi Román Ortodox Püspökség név nélkül nyilatkozó munkatársa elmondta: nekik is meglepő volt, hogy Sagunának akarnak szobrot állítani, ők nem javasolták ezt a 2007-es nagyszebeni kormányülés előtt.

A frontok megmerevedtek, és egyik fél sem akar engedni álláspontjából. A Magyarországi Román Ortodox Püspökség ragaszkodik a szoborhoz, a Jobbik és a Magyar Gárda viszont mindent megtesz a felállítása ellen.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!