Tüntetésekkel alapoztak a grúziai választásra

A börtönökben folyó visszaélésekre rámutató videók előkerülése miatt tüntetésekbe torkollt a parlamenti választási kampány Grúziában, ahol Miheil Szaakasvili elnök kormányának először kell komoly kihívással szembenéznie a leggazdagabb grúz támogatását élvező ellenzéki tömörülés miatt. Az ellenzék azzal vádolja Szaakasvilit, hogy autokratikus rendszert épített ki, a kormány viszont azzal vádolja az ellenzéket, hogy a Kreml szárnyai alá terelnék vissza az országot.

A Columbia Egyetemről az elnöki székbe

Az ösztöndíjjal a Columbia Egyetemre járó, és egy New York-i székhelyű ügyvédi irodánál is dolgozó Miheil Szaakasvili a Nyugat felé fordította Grúziát, miután a 2003-as, vértelen „rózsás forradalom” egyik vezetőjeként megdöntötte Eduard Sevardnadze elnök – korábban a Szovjetunió utolsó külügyminisztere – hatalmát. 2004 januárjában 36 évesen, a szavazatok 95 százalékával lett Grúzia elnöke, majd – ahogy a törvény előírja – 2007-ben lemondott, hogy 2008-ban újraválasszák.

Szaakasvili elnökként véget vetett a különböző bűnbandák befolyásának, korrupcióellenes reformokat vezetett be, és lépéseket tett a gazdaság beindításához. Célként tűzte ki a csatlakozást a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Közben Egyesült Nemzeti Mozgalma komolyabb kihívó nélkül dominált a grúz politikában az elmúlt nyolc évben, az előző választáson a képviselői helyek négyötödét szerezték meg.

Grúzia gazdasága 2010-ben újra nőni kezdett, ugyanakkor a BBC szerint a 4,5 millió lakosú országban élők több mint felének nincs állandó munkája, és a tavalyi kétszázalékos infláció után 2012-ben megint 6-7 százalékos drágulással számol a kormány.

Az ellenzék pedig azzal vádolja Szaakasvilit, hogy a demokrácia álcája mögött tekintélyuralmi rendszert épít ki: kezében vannak a bíróságok és az ügyészség, bebörtönözte az ellenzék aktivistáit, korlátozta a sajtószabadságot, és messze eltávolodott azoktól az eszméktől, amelyeket még 2003-ban hirdetett. A politikai korrupció elleni 2007-es tüntetéseket rendőri erővel oszlatták fel, és ideiglenesen szükségállapotot is elrendeltek. Az ellenzék többször is megpróbálta lemondásra kényszeríteni a grúz vezetést, például az Oroszországgal 2008 augusztusában vívott rövid háború, és a gazdasági válság idején is, de a rezsimnek soha nem volt igazi kihívója.

Az ellenzék szerint a 2008-as elnökválasztást elcsalták, és a mínusz 5 fokos hideg ellenére is több tízezren tüntettek az elnök ellen. Az ugyanabban az évben tartott parlamenti választásokról az EBESZ megfigyelői a Reuters szerint úgy vélték, hogy előrelépés volt az elnökválasztáshoz képest, de voltak visszaélések. Szaakasvili most azt ígérte, hogy mintaszerű parlamenti választást tartanak.

A Grúz Álom komoly kihívás

Először tudott igazán veszélyes ellenzéki mozgalom felállni Szaakasvili pártjával szemben. A Grúz Álom nevű, ideológiailag meglehetősen sokszínű hatpárti koalíció mögött 6,4 milliárd dolláros vagyonával Grúzia leggazdagabb embere, Bidzina Ivanisvili áll. Ivanisvili is azt állította, hogy támogatja Grúzia nyugati politikáját, és majdani NATO-, valamint EU-tagságát. Emellett azt is megígérte, hogy saját vagyonát felhasználva küzd majd a szegénység ellen.

Ellenfelei ugyanakkor azzal vádolják Ivanisvilit, hogy vagyonát Oroszországban szerezte, és valójában a Kreml bábja lenne. Szaakasvili pedig azt is állította, hogy Ivanisvili kapcsolatban áll több külföldre menekült grúz maffiafőnökkel. Többen viszont éppen azért is szavaznak a Grúz Álomra, mert a gazdasági kapcsolatok felívelését várják Oroszországgal Ivanisviliék győzelmétől. A parlamentbe bejuthat még a Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Munkáspárt is, de csak néhány helyet szerezhetnek.

Sok volt a bizonytalan

A korábbi ellenzéki pártokénál komolyabb szervezettség és nagyobb anyagi háttér ellenére az augusztusban és szeptemberben készített közvélemény-kutatások még azt jelezték, hogy a választók több mint egyharmada ugyan bizonytalan volt, de Szaakasvili Egyesült Nemzeti Mozgalma közel 20 százalékkal vezet a Grúz Álom előtt, a kampány pedig mindkét oldalon nagyjából a jó és a rossz küzdelmére egyszerűsödött.

Szaakasvili pártja szerint a Grúz Álom oroszbarát, amit a hatpárti koalíció egyes jelöltjeinek Nyugat-ellenes kijelentéseivel is alátámasztottak. Szaakasvili szerint a Grúz Álom visszaterelné az országot a Kreml befolyási övezetébe. Ivanisvili ezt végig tagadta, miközben diktatórikus rezsimként festette le Szaakasvili pártját, amely az összeomlás szélére sodorta az országot, és bürokratikus nehézségeket támasztott az ellenzékkel szemben.

Tüntetések a börtönbotrány miatt

A küzdelem elsősorban azért éleződött ki a választáshoz közeledve, mert két hete két tévében is leadtak videókat a börtönökben uralkodó állapotokról, a felvételekből pedig kiderült, hogy rendszeresen megkínoztak és többek között gumibotokkal erőszakoltak meg elítélteket. A videók miatt országszerte tüntetések robbantak ki, amelyek esetenként összecsapásokba torkolltak. Az Európa Tanács és Washington is megdöbbenését fejezte ki, a grúz belügyminiszter kénytelen volt lemondani.

Szaakasvili elismerte, hogy voltak hibák a büntetőjogi rendszerben, miközben börtönreformot ígért. Ezzel párhuzamosan viszont nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen Ivanisvili egyik rokona megpróbál tisztviselőket megvesztegetni, másik videókkal pedig azt sugallták, hogy a Grúz Álom győzelme erősítené a szervezett bűnözést. A hatóságok letartóztatták a tbiliszi börtönök igazgatóját, két helyettesét és több börtönőrt, akik közül hármat azzal vádoltak meg, hogy egy ellenzéki kapcsolatokkal rendelkező rab lefizette őket, készítsék el a felvételeket a parlamenti választások előtt. A felbujtóként megjelölt Ivanisvili tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz.

Szakértők szerint az ügy a kormány összes eddigi lépésére árnyékot vethet, ráadásul állandósultak a tüntetések. Az AP becslése szerint százezer ellenzéki támogató is lehetett a Tbilisziben szombaton rendezett tüntetésen, amely erődemonstráció is volt a hétfői választás előtt. Az EBESZ, az Európa Tanács, a NATO és az Európai Parlament szombaton minden politikai pártot és vezetőt visszafogottságra, az erőszak elkerülésére szólított fel.

Nagyobb hatalma lesz a miniszterelnöknek

Még mindig Szaakasviliék az esélyesebbek, ugyanakkor már nem elképzelhetetlen a meglepetés sem a hétfői választásokon. Ivanisvili utcai tüntetéseket ígért, ha a választást megítélésük szerint elcsalják, egyik támogatója pedig Amerika-ellenes tiltakozásokat sem tartott kizártnak, amennyiben Washingtonban ebben a helyzetben is kiállnának Szaakasvili mellett. A helyzetet csak tetézi, hogy a Foreign Policy szerint orosz csapatmozgásokról számoltak be az abháziai és dél-oszétiai területekről.

A választásnak ugyanakkor az is külön jelentőséget ad, hogy ezzel a szavazással egyben az eddigieknél nagyobb hatalmat és jogköröket adnak az új parlamentnek és a leendő miniszterelnöknek. Szaakasvili elnöki ciklusának lejárta után a legnagyobb frakció jelölheti majd a miniszterelnököt, aki az elnöki jogkörök egy részét is megkapja majd.

Szaakasvilinek az alkotmány értelmében 2013-ban, két egymást követő elnöki ciklusa végén távoznia kell a hatalomból, ugyanakkor többen nem tartják elképzelhetetlennek, hogy – Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlóan – a kibővített jogkörökkel felruházott miniszterelnöki tisztségben folytatná a politizálást.