Az iráni valutaválság Clinton nagy esélye

Az amerikai diplomáciát is felpörgette az iráni valutaválság. A januárban az elnökválasztás kimenetelétől függetlenül távozni készülő amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton magyar idő szerint csütörtök hajnalban megüzente, hogy az Egyesült Államok "rövid időn belül" is kész feloldani vagy enyhíteni a valutaválságot súlyosbító gazdasági szankciókon, amennyiben azt tapasztalja, hogy az iráni kormány "kész az őszinte együttműködésre" az iráni atomválság megoldásán dolgozó nemzetközi csoporttal.

Az iráni valuta, a riál hónapok óta tartó gyengülés után az elmúlt egy hete gyakorlatilag szabadesésben van a dollárhoz képest, pár nap alatt negyven százalékot vesztett értékéből. Bár ezért részben az iráni kormány gazdaságpolitikája a felelős, a szankciók is nagyban hozzájárultak a problémához.

A szankciókkal az Egyesült Államok elérte, hogy Irán nagyon korlátozottan juthat a nemzetközi kereskedelemben nélkülözhetetlen dollárhoz, amire válaszul Irán otthon tovább korlátozta a dollár kereskedelmét. Emiatt kettészakadt a hivatalos és a piaci árfolyam, amire a kormány további korlátozásokkal reagált, még az állami vállalatoknak is megtiltotta a dollárvásárlást a hivatalos valutaváltókban. Így azok is a feketepiacról kényszerültek beszerezni a dollárt, amivel egyrészt növetlék saját költségeiket, másrészt a kínálat élénkítésével tovább gyengítették a riált.

Irán szerdán, amikor a gazdasági nehézségek miatti feszültség már utcai összecsapásokba torkollt, a rosszindulatú spekulánsokat és a szankciókat okolta a nehézségekért. "A szanckióknak valóban volt hatásuk, de azok könnyen és rövid időn belül orvosolhatók. Ha és amennyiben az iráni kormány kész az őszinte együttműködésre a P5+1 országcsoporttal és a nemzetközi közösség többi tagjával" - mondta Clinton. A P5+1 az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország - illetve Németország hatosa, ők tárgyalnak Iránnal atomprogramja felfüggesztéséről.

Fotó: Michael Nagle

Irán állítja, hogy atomprogramja tisztán polgári célú, az energiaszükségletek fedezését szolgálja. Ugyanakkor a gyakorlatban urándúsítókat építenek, és a dúsított urán valószínűbb felhasználása az atomfegyverek fejlesztése. Az iráni atomprogram miatt egyre reálisabb veszély egy közel-keleti háború, Izrael ugyanis nem engedheti meg magának, hogy egy, rendszeresen az elpusztításával fenyegetőző ország atomfegyverhez jusson.

Clinton számára a valutaválság két szempontból is komoly lehetőséget jelent. Egyrészt távozni készül posztjáról, ezzel együtt valószínűleg a nagypolitikából is. Életművének szép lezárása volna, ha Iránt rá bírná venni atomprogramja felfüggesztésére. Az atomválság megoldása egyben Barack Obama újraválasztásához is nagyban hozzájárulhatna. A siker önmagában döntő tényező lenne, de már az is elég lehet, ha csak pozitív irányba mozdulnak a dolgok.

Ez ugyanis bizonyítaná Obama politikájának helyességét, egyben alááshatná republikánus kihívója, Mitt Romney kampányban tett kijelentéseinek hitelességét. Romney keményen bírálta Obamát, ő erőteljesebb fellépést, akár konkrét katonai fenyegetést is szükségesnek tart ahhoz, hogy megakadályozzák Irán atomhatalommá válását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!