Egy asztalnál a szerb és a koszovói kormányfő

Az Európai Unió közvetítésével először tartott közvetlen találkozót Ivica Dacic szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök pénteken Brüsszelben. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a miniszterelnökök találkozója „jó és építő szellemű légkörben" zajlott le.

Megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet a kétoldalú viszony normalizálásához, és mind Dacic, mind Thaci kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködnek majd, tette hozzá közleményében az uniós főképviselő. Előzőleg Ashton mindkét kormányfővel külön-külön folytatott megbeszélést.

Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt egykori tartománya, az albán többségű Koszovó állami önállóságát. Az EU 27 tagországa közül öt – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – szintén nem csatlakozott az új államot elismerőkhöz, így az uniónak nincs egységes politikai álláspontja a kérdésben.

Szerbia és Koszovó egyaránt európai integrációra törekszik, de az unió nem akar olyan új tagokat, amelyek külön viszályokat hoznak magukkal. Brüsszel ezért Belgrádot és Pristinát arra ösztönzi, hogy normalizálják kapcsolataikat. Szerbia már EU-tagjelölt, de nem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, amíg a normalizálás terén nincs előrelépés. Koszovónak egyelőre arra van esélye, hogy társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat az EU-val.

Haladást általános vélekedés szerint azzal lehetne elérni, ha sikerülne nyugvópontra juttatni a zömmel szerbek lakta Észak-Koszovó körüli feszült helyzetet. Előző hónapban a diplomatáknak sikerült megoldaniuk egy meglehetősen csekély gyakorlati jelentőséggel bíró, inkább csak presztízsszempontokat tükröző kérdést: a regionális, illetve egyéb nemzetközi konferenciákon miként kell feltüntetni Koszovó névtábláján a Szerbia által el nem ismert államot. A megoldás az, hogy a Koszovó név mellett csillaggal kell utalni a státuskérdés eldöntetlenségét tükröző nemzetközi dokumentumokra.

Most az egyik – és jóval fontosabb – időszerű teendő „Belső-Szerbia" és Észak-Koszovó határán az átkelők „integrált igazgatásának" megteremtése lenne, az uniós EULEX-rendészek mellett koszovói vámosok odaengedését is beleértve. Ott van emellett Észak-Koszovóban kezdeményezett szerb villamosenergia-beruházások nyitott kérdésköre, valamint a koszovói telefon-előhívószám ügye.

Ezeket a technikainak mondott kérdéseket sem könnyű elintézni, de a csúcsszintű politikai párbeszéd mindeddig teljesen hiányzott a szerb-koszovói viszonyból. Az EU jelentős diplomáciai sikert könyvelhet el azzal, hogy erőfeszítései nyomán Dacic – Slobodan Milosevic egykori közeli munkatársa –, valamint Thaci – a Koszovói Felszabadító Hadseregnek nevezett fegyveres szerveződés volt vezető embere – egyáltalán hajlandó volt szót váltani egymással.