Újabb pofon Hágában Belgrádnak?

Csütörtökön másodszor hirdetnek ítéletet a háborús bűnökkel vádolt volt koszovói miniszterelnök, korábban gerillavezér Ramush Haradinaj ügyében Hágában. Ő a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) nevű gerillaszervezet legmagasabb bíróság elé álló parancsnoka, akit Koszovóban a mai napig nemzeti hősként tisztelnek, Szerbiában viszont háborús bűnök vádjával elfogató parancs van érvényben ellene.

Első tárgyalásán négy éve felmentették, de újabb per indult, és a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló, hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészsége június végén legalább húszéves börtönbüntetés kiszabását kérte. Ha viszont felmentenék, akkor a november elején szintén Szerbia felháborodására felmentett Ante Gotovináéhoz hasonló ünneplés várhatná Koszovóban, ahol az egyik legbefolyásosabb politikussá léphetne elő.

Svájcból hazaérkezve lett az UCK parancsnoka

Haradinaj egy nyugat-koszovói faluban született. A húszas éveiben Svájcba emigrált, hogy munkát találjon építkezéseken és biztonsági őrként. 1998-ban tért haza, és csatlakozott a Koszovó elszakadásáért küzdő gerillaszervezethez, a Koszovói Felszabadítási Hadsereghez (UCK), amelynek a nyugat-koszovói parancsnoka volt 1998-1999-ban a koszovói háború alatt. A szerb hatóságok szerint Haradinaj vezetése alatt több mint 300 szerbet, és az UCK-val szemben álló albánokat öltek meg, százakat pedig elraboltak.

A háború után Haradinaj átnyergelt a politikára, és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) párt élére állt. 2004 decemberében miniszterelnök lett, és a szerb tartományt ellenőrző nemzetközi igazgatás kedvelt tárgyalópartnere volt. Száz nap után azonban lemondott, miután a hágai bíróság vádat emelt ellene. Nyugati vezetők akkor méltatták, hogy önként feladta magát, és Hágába repült. Sören Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) akkori vezetője könnybe lábadt szemekkel nevezte „a politikai érettség példájának” Haradinaj döntését.

Háborús és emberiesség elleni bűnök a vádpontokban

Haradinajt, és az UCK két másik parancsnokát, Idriz Balajt és Lahi Brahimajt a koszovói háború alatt elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolták. Összesen 37 vádpontban kellett bíróság elé állniuk. A hágai testület azzal vádolta őket, hogy az UCK vezetőiként üldözték és deportálták a koszovói szerb lakosságot, de Haradinajt azzal vádolták, hogy személyesen is gyilkolt és erőszakban is részt vett. A bíróság végül 2008 áprilisában felmentette Haradinajt és Balajt, míg Brahimaj hat év börtönt kapott könyörtelen bánásmódért, és két fogoly megkínozásáért.

A fellebbezési tanács azonban 2010 júliusában megsemmisítette az ítéletet arra hivatkozva, hogy a tanúk egy része akár még videokapcsolaton keresztül sem mert tanúskodni Haradinaj ellen, az eljáró bírák pedig nem tettek meg mindent megelőző lépést. Az egyik tanút, az UCK volt tagját, Shefqet Kabashit végül két hónap börtönre ítélték a bíróság megsértéséért, amiért nem volt hajlandó tanúskodni.

A pert hat vádpontban újították meg Haradinaj és Balaj esetében, míg az eddig négy évet őrizetben töltő Brahimaj négy vádpontban állt újra bíróság elé. Az ügyészek legalább húsz év börtönt kértek a vádlottakra az újratárgyalt vádpontokban, amelyekben csütörtökön hirdet ítéletet a testület. A Guardian úgy véli, hogy az újabb tárgyalás abban is segíthetett, hogy a szerb hatóságok elkapták Ratko Mladicsot, valamint Radovan Karadzsicsot is az elmúlt két évben.

Ezúttal lényegében az összes vádpontban a Pristinához közeli jablanicai börtöntáborban elkövetett visszaélésekre koncentrálnak, amelyekért a vád szerint Haradinaj és két társa felelt. Bírósági dokumentumok szerint a táborban nagyon kevés ételt és vizet adtak a raboknak, akiket rendszeresen megvertek, többük kezét eltörték, és megtagadták tőlük az orvosi ellátást is. Több rab a sérüléseibe halt bele, másokat kivégeztek. A nyugat-koszovói falunál a szerb csapatok 1998-ban főként szerbek és romák holttestét találták meg, közülük 32-t azonosítottak.

Gotovinához hasonlóan ünnepelnék

A most 44 éves Haradinaj a Nemzetközi Törvényszék börtönében ült a hollandiai Scheveningenben, azonban május elején ideiglenesen szabadon engedték. Azóta házi őrizetben volt pristinai otthonában, ahol az EULEX hetente ellenőrizte. A koszovói albánok közül sokan hősnek tartják Haradinajt, ezért elemzők szerint egy neki kedvező ítélet esetén a november elején Hágában felmentett Ante Gotovina horvát tábornokhoz hasonló ünneplés várhatná otthon.

Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét, amit számos ország igen, de Szerbia nem ismer el. Az azóta tartott egyetlen, 2010-es parlamenti választáson Hashim Thaci miniszterelnök pártja végzett az élen, míg a Szövetség Koszovó Jövőjéért a negyedik helyen végzett 10,8 százalékkal. Sokan azonban úgy vélik, hogy egy felmentő ítélet esetén Haradinaj visszatérne a politikába, és az egyik legbefolyásosabb koszovói politikussá léphetne elő. Pártja, az AAK szerint Haradinaj az egyetlen, aki sikerrel indulhatna Hashim Thaci mostani miniszterelnök ellen.

Újabb pofon a szerbeknek?

Szerbiában viszont Haradinajt tartják az egyik legfőbb háborús bűnösnek, aki ellen elfogató parancs van érvényben. Úgy vélték, hogy még börtöncellájából is ő maradt a koszovói szervezett bűnözés egyik irányítója. Aleksandar Vulin, a koszovói kérdésekkel foglalkozó szerb kormányhivatal igazgatója szerint Haradinaj esetleges felmentése azzal az üzenettel bírna, hogy Koszovóban szabad szerbeket ölni.

A Nemzetközi Törvényszék már feldühítette Belgrádot, amikor felülírta a két horvát tábornok, Gotovina és Mladen Markac ítéletét. Tomislav Nikolic elnök politikailag motiváltnak nevezte az ítéleteket, amelyek szerinte régi sebeket szakítanak fel.

Szerbiában 2008-ban sokan azért is felháborodtak Haradinaj felmentésén, mert kifogásolták, hogy a szerbekre emberiesség elleni bűncselekmények miatt súlyos ítéleteket szabott ki a bíróság, míg a koszovóiakat felmentették. A szintén a hágai bíróság előtt álló Radovan Karadzsics 2008 augusztusában kérvényezte is a Haradinaj első perében ítélkező egyik bíra, Alphons Orie leváltását, mivel szerinte nem pártatlan. Ha Haradinajt most az újabb tárgyaláson elítélnék, azt elégtételként foghatnák fel a szerbek.