Az Európa Tanács még mindig aggódik a magyar sajtószabadságért
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön elfogadott egy határozatot az európai média helyzetéről. Eszerint a 2010-es magyarországi médiaszabályozás tavaly májusi módosításai csak kis részben tettek eleget az ET emberi jogi biztosa ajánlásainak, és nem zárják ki, hogy a joggal visszaéljenek, a sajtószabadság korlátozására használják fel. Az ET parlamenti közgyűlése a dokumentum elfogadásával felszólítja a magyar kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget az ET akkori emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg 2011 februári észrevételeinek.
Az ET parlamenti közgyűlése "aggodalommal veszi tudomásul", hogy több országgal, például Olaszországgal, Ukrajnával, Szlovákiával és Spanyolországgal együtt az elmúlt időkben Magyarországról is olyan hírek érkeztek, hogy a közmédiára politikai nyomást gyakorolnak. A közgyűlés ebben az ügyben az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) együttműködésére is számít.
A határozati javaslatot a néppárti svéd Mats Johansson készítette. Felidézte a 2010-es magyar médiaszabályozás eddigi történetét, és kitért arra, hogy az ügyben folyik az egyeztetés a magyar hatóságokkal, legutóbb tavaly augusztusban ültek asztalhoz szakértői szinten.
A határozati javaslat vitájához magyar országgyűlési képviselők is hozzászóltak. "Az Európa Tanáccsal jelenleg is folyik a szakmai egyeztetés. Nyitottak vagyunk a médiaszabályozás további módosítására, és bízunk abban, hogy még az év vége előtt megegyezésre juthatunk ebben a kérdésben" - mondta a KDNP-s Kalmár Ferenc. A szocialista Szabó Vilmos azt mondta: sajnálja, hogy Magyarország is azok között az országok között van, amelyekben a jelentéstevő szerint politikai befolyás nehezedik a közszolgálati médiára. "A leírtakat meg tudom erősíteni" - tette hozzá.
Az 1949-ben létrehozott, jelenleg 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tagállamok parlamenti képviselőiből áll, évente négyszer ülésezik, vizsgálatokat folytat, javaslatokat és ajánlásokat tesz a tagállamoknak. Emberi jogi, jogi és kulturális kérdésekben az Európai Unió intézményei is (amelyektől egyébként teljes mértékben független, önálló, külön szervezet) gyakran hivatkoznak a közgyűlés ajánlásaira vagy munkájára.