Véreres szemekkel nyúzzák egymást
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Csütörtök délután három óra óta tart hivatalosan az EU csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol Magyarországot Orbán Viktor képviseli, és a tét a 2014-2020 közti költségvetés. Novemberben már eredménytelen volt egy hasonló csúcs, most nagyon kellene a megegyezés, de minden milliárd euróért késhegyre menő küzdelem megy.
Alapvetően két oldal küzd egymással: akik többet adnak a közösbe, és akik többet vesznek ki belőle. Magyarország az utóbbi oldalon van.
A csúcs rettentő nehezen indult, és csak péntek hajnalban 6 körül készült el egy konkrét tervezet, egy 47 oldalas szöveg, amit Herman Van Rompuy tanácsi elnök tett le.
Úgy tűnik – bár ez nem hivatalos még – hogy az ebben szereplő főösszegről megegyeztek. Eszerint 960 milliárd euró lehet az az összeg, amit az EU hét év alatt 28 tagállamban el tud költeni. Összehasonlításul: a bizottság eredeti javaslata 1033 milliárdról szólt, Rompuy novemberben még 972 milliárdot javasolt, és a britek sokáig 900 milliárd alatti számhoz ragaszkodtak.
A 960-as kerettel mindenképpen csökken az a két nagy szelet, amiből Magyarország részesül. Az agrártámogatás a mostani állás szerint 421 milliárdról 373 milliárd euróra csökken, a kohéziós támogatások pedig 355-ről 325 milliárdra. Az azonban még egyáltalán nem világos, hogy kit hogyan érint majd a változás. Rompuy legutóbbi, kiszivárgott javaslata itt olvasható (angolul, pdf-ben)
Az éjszaka folyamatosan szivárogtak ki részeredmények: a dánok felalkudták a nekik járó visszatérítést, a hollandok viszont belementek, hogy kevesebb jusson nekik. A csehek állítólag kőkemény zsarolásba kezdtek, és vétóval fenyegetőztek. A franciák és a lengyelek kéz a kézben küzdöttek az agrárpénzekért. A britek a svédekkel, a dánokkal és hollandokkal koalícióztak a még nagyobb vágásért.
Orbán Viktor és a keleti tagállamok állítólag az éjjel elérték, hogy a minimális önrész az EU-s támogatások esetében ne legyen nagyobb 15 százaléknál. Ez fontos célja volt a magyar delegációnak.
A legtöbbet az európai hálózatépítési büdzséből vágtak az éjjel: ez energetikai, közlekedési és kommunikációs hálózatokra ment volna, és 50 helyett már csak 29 milliárdot szánnak rá.
Mindezek azonban még csak tervek, hiszen a tanácskozás egy kis délelőtti szünet után tovább folytatódik. Délre állítólag Rompuy egy újabb javaslatot tesz a tagállamok elé.
A mostani terv legkevésbé a keleti tagállamoknak tetszik. Románia, Bulgária és Csehország a leginkább elégedetlen a nekik járó kohéziós pénzekkel, legalábbis ez szivárgott ki a tanácsteremből.