Megint az olaszok miatt pánikolnak

„A győztes: a kormányozhatatlanság” – szólt az egyik római lap főcíme, miután patthelyzetet hozott az olasz parlamenti választás. Nagy alkudozások jöhetnek a következő napokban, miután a balközép hiába szerezte meg a többséget a képviselőházban, a legalább annyira fontos szenátusban nem sikerült kellő előnyt szereznie. Silvio Berlusconi is sikerként könyveli el visszatérését, de a legnagyobb eredményt a részben az EU ellen is kampányoló protestpártjával berobbanó Beppe Grillo humorista érte el.

A piacokat még megnyugtató exit pollok után a valós eredmények ismeretében pánik tört ki az olasz tőzsdén. Ez aztán a spanyolra is átkígyózott, miután a befektetők a gazdasági nehézségekkel küzdő országban kialakult bizonytalanság miatt hirtelen megint az eurózóna jövőjéért kezdtek aggódni. Több lehetséges forgatókönyv áll az ország előtt, de egyik sem vetít előre könnyű utat, és szinte biztosan csak elodázni lehet a problémákat.

Patthelyzet a szenátusban

A végleges számítások szerint nagyjából 124 ezer szavazat választja el egymástól az olasz bal- és jobbközép pártokat. Az olasz választási rendszer sajátosságai miatt ugyanakkor a képviselőházban a győztes párt automatikusan megkapja a többséget, így Pier Luigi Bersani balközép pártszövetségének 340, míg Berlusconiéknak csak 124 képviselőjük lesz.

A szenátusban viszont hiába nyert a baloldal: 119 szenátori helyével szemben Berlusconi szövetségének 117 lesz, viszont Grillo protestmozgalma 54 széket szerzett, az elmúlt másfél évben megszorításokat levezénylő Mario Monti formációja pedig csak 18-at. Ez elvben totális patthelyzetet jelent, mivel a humoristából lett politikus már jelezte, hogy egyik párttal sem hajlandó koalíciót kötni, Bersani és Berlusconi pártszövetségei pedig eltérő megoldásokkal kampányoltak.

Beindult a tapogatózás

„Nem nyertünk, habár az első helyen végeztünk” – ismerte el a helyzetet Bersani kedd este tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte alázattal kell reagálniuk a választás eredményére, „felelősségteljes döntésre” van szükség. Bersani nem akart politikai alkukba bocsátkozni, koalíciókötés helyett pedig öt pontból álló programot javasolt, ebben az új kormány előtt álló kihívásokról (pl. a választási törvény módosítása, a bürokrácia csökkentése) egyeztetnének.

A választáson győztes baloldali pártszövetség élén reformokat ígér a kormányprogramjában, és támogatni fogja a válság legnagyobb károsultjait. Bersani hozzátette, hogy a szavazatok azt üzenik, a megszorító politika önmagában nem megfelelő válasz a válságra, ez pedig Európa felé is jelzés.

Habár úgy tűnt, egyes baloldali politikusok nem zárták ki teljesen az esetleges együttműködést Berlusconiékkal egy nagykoalícióban, Bersani most nemet mondott a jobbközép javaslatára. Az Open Europe nevű think tank szerint Bersani esti nyilatkozatából úgy tűnik, hogy a programpontokkal Grillo felé próbált nyitni, és a parlament egyik házának elnöki székét is felajánlotta az 5 Csillag Mozgalomnak (M5S). Grillo már jelezte, hogy egyes törvények esetében bárkivel kész egyeztetni, aki támogatja az elképzeléseiket, de formálisan nem lesz tagja semmilyen koalíciónak.

Az elsőként megszólaló Silvio Berlusconi első körben kizárta, hogy koalíciót kössön Mario Montival, akinek szakértői kormánya mögül még decemberben hátrált ki pártja. Berlusconi azzal érvelt, hogy Monti gyenge szereplése is jelzi, mennyire elutasítják a megszorításokat az olaszok. A volt miniszterelnök őrültnek nevezte a tőzsdéken tapasztalható reakciókat, amikre szerinte nem kell azonnal figyelni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy minden pártnak áldozatokat kell hozni. „Olaszország nem maradhat kormány nélkül, át kell gondolnunk a dolgokat” – mondta, amikor arról kérdezték, hogy szövetségre lépne-e Bersani balközép pártszövetségével. Berlusconi egyben kizárta a megismételt választás lehetőségét.

Zuhantak a tőzsdék

Az Európai Unió vezetői által is támogatott Monti szakértői kormánya élén takarékossági intézkedéseivel és adóemeléseivel helyreállította Olaszország hitelességét Berlusconi botrányokkal kísért utolsó évei után, és egyértelműen élvezte a nemzetközi befektetők támogatását. Ugyanakkor nem sikerült beindítania a gazdasági növekedést, maradt a recesszió, a munkanélküliség pedig két százalékkal nőtt miniszterelnöksége alatt.

A parlamenti választások után kialakult bizonytalanság rányomta a bélyegét az európai tőzsdék hangulatára, a piacok ugyanis megijedtek, hogy a többek között 126 százalékos GDP-arányos adósságrátával küzdő ország képes lesz-e egyedül kezelni a problémákat, vagy mentőövért folyamodna. Olaszország a világ nyolcadik, és az EU harmadik legnagyobb gazdaságaként túl nagy ahhoz, hogy a Görögországhoz hasonló segítséget kapjon, így viszont megint előtérbe kerülne az eurozóna adósságválsága.

Az olasz és a spanyol tőzsdéken egyenesen pánikhangulat alakult ki. Az olasz államkötvények kamatai emelkedtek, az euró csaknem kéthavi mélypontra gyengült a dollárral szemben, a legtöbb olasz bank kereskedését felfüggesztették. A piaci pánikot nem éppen csillapító kijelentést tett reggel a spanyol külügyminiszter, írta a Portfolio. Jose Manuel Garcia-Margallo úgy fogalmazott, hogy „rendkívül aggódnak” az olasz patthelyzet miatt, mivel ez az egész eurózónában érezteti hatását, így a spanyol piacokra is árnyékot vet.

Berobbant a protestpárt

A kialakult patthelyzeten felül egy másik üzenet miatt is aggódnak Brüsszelben. Ugyanis az elsősorban a hagyományos olasz politikai elitet ostorozó, az elégedetlenséget meglovagoló Grillo részben az euró és az EU ellen is kampányt, Montit Angela Merkel pincsijének nevezte, és azt sem zárta ki a kampányban, hogy népszavazást írjanak ki Olaszország tagságáról az eurozónában. A populista protestpártja pedig áttörést ért el: „A magát nem pártként meghatározó formáció lett a legnagyobb párt az országban” – jegyezte meg a La Repubblica egyik publicistája.

Ha pedig a mindössze 10 százalékot elérő Monti szigorának visszafordítását ígérő, az excentrikus viselkedéséről, tükörsimára botoxolt, napbarnította arcáról és legendás szexpartijairól is ismert Berlusconit is hozzávesszük, akkor a szavazók 55 százaléka voksolt a megszorítások ellen. A Bolognai Egyetem egyik közgazdásza szerint az olaszok jelentős része megelégelte a Németország által kijelölt megszorítások útját.

Tovább a megkezdett úton

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd este arról beszélt, reméli, hogy egy tagállam választási eredményei miatt nem engednek a populizmusnak. „A kérdés az, hogy a gazdasági politikánkat rövid távú, választási megfontolások alakítsák, vagy olyanok, amik hosszabb távon visszaállítják Európát a gazdasági növekedés pályájára. Számomra egyértelmű a válasz” – mondta. A Bizottság részéről napközben Olivier Bailly szóvivő azt hangsúlyozta, hogy meghallották az olaszok aggodalmait, de az országnak folytatnia kell a megkezdett reformokat.

Az EU-ba legtöbb pénzt befizető Németország két vezető politikusa is reagált az olasz választás eredményére. Philipp Rösler német gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy nincs más út a már elkezdett strukturális reformokon kívül, Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint pedig nagyon fontos, hogy egy, a Monti politikájához hű olasz kormány álljon fel.

Nem lesz könnyű

A következő napokban felerősödhetnek az alkudozások, mindenki megpróbálhat újabb szövetségeseket keresni, de még sokáig kitarthat a bizonytalanság. A Corriere della Sera olasz lap a lehetséges forgatókönyveket sorra véve nem zárta ki, hogy újabb előrehozott választásokat kell tartani, nagykoalíciós kormány áll fel, vagy pedig Giorgio Napolitano államfő határozott időre, konkrét célra nevez ki új kabinetet.

A nagykoalíciót kedden elutasító Bersani megpróbálhatja programpontokhoz megszerezni Grillo támogatását, de nehezen hozhatna fontos reformokat egy, a szenátusban kisebbségből kormányzó kabinet. A Bloomberg szerint egy átmeneti kormány új választási törvényt is készíthetne, hogy elkerüljenek egy újabb patthelyzetet, azonban ezt vérre menő viták kísérnék. Nem lehet kizárni azt sem, hogy a legvégén egy újabb szakértői kormány következzen, de ez semmivel sem számíthat nagyobb támogatásra, mint Monti lemondott kabinete.

Az biztos, hogy formálisan csak március 15-én ül össze az új parlament, öt nappal később pedig megválaszthatják a két házelnököt. A helyzetet bonyolítja, hogy Napolitanónak májusban lejáró ciklusa utolsó hat hónapjában már nincsen joga feloszlatni a parlamentet, új választásokat így biztosan csak hónapok múlva tarthatnának. Ennek elkerüléséért Bersani és Berlusconi is mindent megtehet, egy megismételt szavazáson ugyanis a nagy pártszövetségek kárára erősödhetne tovább Grillo protestmozgalma. „Nem fognak tudni kormányozni. Velem, vagy nélkülem, nem fognak tudni kormányozni” – jelentette ki kedden a humorista, aki szerint legfeljebb fél évig húzhatja egy most felálló koalíció.

Az már most látszik, hogy nehéz napok és hetek várnak az olasz politikusokra, de a helyzetet aggódva figyelő külföldi országokra is.